A cikk címe alapján lehetne akár andoki gourmet specialitásokról szóló film is J.A. Bayona rendező legújabb túlélődrámája, de szerencsére ennél jóval többről van szó. Ami terítékre kerül, az a humánum, de egészen biztosan nem úgy, ahogy gondolod.
The post A hó társadalma: Így ettek ők first appeared on kulturbanyasz.hu.
Leonardo DiCaprio “szenvedéspornója” vagy Iñárritu műfajújító mesterműve?
The post A visszatérő: Karma meg a medve karma first appeared on kulturbanyasz.hu.
Ősi élményben lehet részük azoknak az amerikai nőknek, akik hátrahagyva a modernitást, minden reggel kimennek a Michigan-tóhoz. Olvass bele!
Minden kincsvadászok ősatyja idén visszatér a mozikba A nyitó képsorokon megvillan egy kalap, egy ostor, egy tájoló és egy térkép, felharsan John Williams ikonikus főtémája, mi pedig már tudjuk, megismételhetetlen kalandban lesz részünk. Indiana Jones (Harrison Ford), az egyetemi katedrát… Olvass tovább →
The post Kalandra fel! appeared first on FilmDROID.
A francia vándorlás-film Franciaország lakatlan vidékére, hegyeire kalauzol minket. A Járatlan utakon valódi főszereplője a hegy és a hegyeket összekötő járatlan utak, melyeket Denis Imbert lírai tolmácsolásában pillanthatunk meg. A Járatlan utakon tulajdonképpen Sylvain Tesson története, az ő írása alapján készült a film. Az ő lépései köszönnek vissza a vásznon, az ő élettapasztalata és az […]
The post A hegy maga az irodalom – Járatlan utakon appeared first on Filmtekercs.hu.
Jerzy Skolimowski IÁ (EO) című filmje 2022-ben elvarázsolta a cannes-i zsűrit, ennek ellenére Magyarországon csak néhányszor láthattuk nagyvásznon, pedig a néhol lüktető, máshol gyönyörűen lírai képeinek megbabonázó ereje ott tud igazán kiteljesedni. A lengyel rendező 2008-ban közel harminc év kihagyás után ült ismét rendezői székbe, hogy korábban hullámzó karrierjét megújítva visszatérjen stiláris gyökereihez. A francia […]
The post Töltőtollal egy szamár nyomában – IÁ appeared first on Filmtekercs.hu.
Remek időzítéssel érkezett ez a könyv, ugyanis már éppen itt a tavasz, és miután átböngésztük gyerekeinkkel ezt a könyvet, a természetben, az udvaron, a kertben és a réten is megtehetjük ugyanezt. Vagy éppen fordítva, egy jóleső játszóterezés, kirándulás után elővehetjük és újra megbeszélhetjük az aznapi kalandokat.
A könyv nagyon színes, vidám és kalandos, mert nem tényszerűen mutat be néhányat a rét lakói közül, hanem egy vicces kis történet köré szőve ismerjük meg ezeket az állatokat.
Lili, a kisegér, Kalle, a ganajtúró bogár és Pepe, a gyík végre találkozhatnak a hosszú tél után és boldogan beszélgetnek a tavaszi réten, szépséges virágok és finom illatok között, minden porcikájukban érzik a kikeletet.
Saját halottjának tekinti az életének 92. évében, kedden elhunyt Schmidt Egon ornitológust, Kossuth-díjas írót, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tiszteletbeli elnökét a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) – közölte a tárca szerdán.
Schmidt Egon 1931. június 16-án született Budapesten. Gyermekkorát Becsehelyen töltötte, majd Nagykanizsára járt gimnáziumba. 1954-től a Fővárosi Állat- és Növénykert, majd a Magyar Madártani Intézet munkatársa, 1980-tól az Állatvilág magazin szaklektora.
A madárökológiai vizsgálatok mellett éveken át kutatta a hazai bagolyfajok táplálkozását és a hazai rigófélék elismert szakértője volt. Komoly érdemeket szerzett a madárjelölések terén a madárgyűrűzés hazai koordinálásával.
Rekordáron, 882 ezer dollárért (430 millió forint) kelt el Charles Darwin egy aláírt kézirata – közölte a Sothyeby’s aukciósház.
A Charles Darwin (1809-1882) által aláírt papírdarab, melyre az angol természettudós az evolúció elméletének végső érvét írta le, egyes szakértők szerint akár ennél is többet érhetett volna, de az ár így is felülmúlta a szerző korábbi anyagaiért fizetett árat – írta szombaton a BBC hírportálja.
A sokat megélt dokumentum több szempontból is különleges ereklyének számít. Darwin kézirataiból ugyanis kevés maradt meg, a tudós nem őrizte meg papírra vetett gondolatait, még ritkábban írta ki teljes nevét aláíráskor: általában rövidítve, csak a C Darwin vagy Ch Darwin szignót használta.
Az Isten földje a természet és az ember könyörtelenségéről mesél Izland távoli, a mondák ködébe vesző tájain. Némaság, A misszió, Zongoralecke, Apokalipszis most, Aguirre, The Green Knight – a fiatal izlandi rendező, Hlynur Pálmason harmadik nagyjátékfilmje, az Isten földje megidézi a filmtörténet legnagyobb hittérítős, vadonban bolyongós, ellenséges földön helytállós filmjeit, a friss szerzői-mitologikus hullámba is […]
The post Nem vagy idevaló – Isten földje appeared first on Filmtekercs.hu.
Nem könnyű okos szavakat találni, mikor egy életművet tart a kezében az ember, életmű olyan értelemben is, hogy nem fikciós kalandok, hanem megélt történetek mesébe illő sorozata ível át egy életpályán; Zákonyi Botond élettörténetei ezek.
Aki valaha elmerült legalább bokáig a magyar horgászéletben, annak nem kell bemutatnom Zákonyi Botondot, aki pedig most találkozik vele először, készüljön fel arra, hogy olyan káprázatos világba csöppen, amely a magyar nyelvű történetmesélés legmagasabb színvonalú hagyományait idézi. Leírásai olyan elevenek és plasztikusak, hogy a könyv bárkit képes magával ragadni, akár egy részletgazdag természetfilm, amelyben barátok, horgászélmények, különös helyszínek váltják egymást. Járjuk a világot, de mindig visszatérünk a nagy szerelemhez, a Balatonhoz.
A Parti szél című könyv 550 oldala a Magyar Országos Horgász Szövetség kiadásában jelent meg, és a Szövetségben kapható: 1124 Budapest Korompai utca 17.
Maja Lunde neve nekem már garancia. Egy szép, érzékeny, megható és lelket simogató élményre, a Hónővér is ilyen volt. Az Évszakok tetralógia második kötete A Nap őrzője, és míg a Hónővér a telet hozta el nekünk, ebben a könyvben a tavasz, az újrakezdés bír nagy jelentőséggel.
Ami pillanatnyilag elveszett. És nem csak a tavasz, hanem minden évszak. A kiskamasz Lilja a nagyapjával él, egy szürke, állandóan nedves, esős, sötét világban, melyben sosem süt a nap.
Delia Owens nagy sikerű regénye, az Ahol a folyami rákok énekelnek végre megkapta a filmes adaptációját, amit itthon is játszanak a mozik. Ennek örömére turnézunk ismét a kötettel, ahol négy tagunk meséli el a könyvvel kapcsolatos élményeit.
Kövesd végig a turnét, és ha szerencséd van, meg is nyerheted a regény egy filmborítós példányát.
Könyv adatai
Hogy vannak a magyar erdők, ki fog vigyázni rájuk és van-e jövőjük?
Sajnos az alcímre a könyv elolvasása után nem tudok jó hírekkel szolgálni… A magyar erdők nincsenek jól, nem tudom, hogy tudunk-e rájuk vigyázni, illetve elég-e azoknak a szervezeteknek és magánembereknek a munkája és kitartása, hogy mentse a menteni valót.
Az előző sorokat még ama bizonyos kormányrendelet megszületése előtt írtam, most már azt írom, hogy vannak, akiknek semmi nem számít és az ökológiai és klímaválság kellős közepén hoznak egy ilyen rendeletet. Ez olyan, mintha egy égő házra egy zsák izzó parazsat öntenének és azt hinnék, hogy majd minden rendben lesz, a tűz szépen kialszik és a ház is megmarad.
A programok mellett száz filmmel is vár a háromnapos ingyenes fesztivál; a díszvendég Olaszország. Tudtad, hogy mára a Földön élő gerincesek csupán 1%-a él a vadonban? Vagy azt, hogy a gazként irtott pitypang adja a legtöbb nektárt? És hogy tejesdobozból is lehet tárcát, lejárt hirdetési molinóból pedig szobrot készíteni? Mik azok a Superfoodok, mennyi élelmiszer […]
The post Közeleg a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál appeared first on Filmtekercs.hu.
Visszacsempészte valaki Charles Darwin eltűnt naplóit a Cambridge-i Egyetem könyvtárába: a két könyvecskét, amelyeknek 22 éve kelt lába, a könyvtár padlóján egy rózsaszín ajándéktáskában hagyta ott egy ismeretlen – írja a BBC News.
A kisméretű, bőrkötésű füzetek értéke sok millió fontra rúg. Ezek egyikében szerepel az evolúcióelméletet felállító Darwin híres életfa-rajza is.
A BBC 15 hónapja adott hírt arról, hogy a naplók eltűntek, és a könyvtár világszerte felhívásban kérte, hogy jelentkezzen, aki tudja, hol lehetnek.
Évek óta jártunk már a lakóhelyünk és Sopron útvonalon autóval, amikor a homlokomra csaptam és megkérdeztem magunktól, hogy miért nem sétáltunk még végig a nagycenki Hársfasoron. A Széchenyi kastély parkjában már többször is jártunk, bár a kastélyban még nem, és mindig gyönyörködve néztem a kastéllyal szembeni hársfasort, a sétálgató, kutyát sétáltató embereket, akik valahová tartottak. Fogalmam sem volt, hogy hová vezet a hársfasor, míg el nem indultunk és el nem olvastam a tájékoztató táblát.
Végül egy decemberi napot választottunk erre a szép sétára, amikor a hársfasor ősöreg fái lecsupaszodva, lombkoronájuk nélkül mutatták meg magukat, amire első pillantásra azt mondtam, hogy de kár, hogy nem teljes pompájukban, zöld lombos állapotukban látjuk ezeket a méltóságos fákat.
De ahogy sétáltunk közöttük, már nagyon örültem, hogy télen jöttünk először, mert az nem kérdés, hogy tavasszal és nyáron, de még ősszel is végig fogunk itt sétálni. Viszont most láttuk ezeken az öreg fákon a ráncaikat, a göcsörtjeiket, láttuk a korukat, amit nem tudtak elleplezni mutatós ruhájukkal. Nagyon méltóságosak, tiszteletet parancsolóak voltak, ahogyan álltak és figyeltek bennünket.