Olyan előadókat és pedagógusokat ismer el a díjjal az Artisjus, akik kiemelkedően fontos munkát végeznek a területükön. Olvass bele!
Archívum címkék: artisjus
Szürke Patás, Ajándék vagy Száncsengő?
December 24-e közeledtével mindig sokakat foglalkoztat a kérdés: melyik hazai dalt tekinthetjük az utóbbi évek első számú karácsonyi slágerének? Most végre a válasz is megszületett. Jól ismert szerzők népszerű dalai uralják a listát, ám akadnak váratlan befutók is. A lista első három helyén a Piramis Ajándék című slágere (szerzők: Gallai Péter, Köves Miklós, Som Lajos, Horváth Attila, Závodi János, S. Nagy István, Révész Sándor), Katona Klári Legyen ünnep (szerző: Demjén Ferenc) és Zséda A szürke patás (szerzők: Rakonczai Viktor, Orbán Tamás) című dala áll.
A toplista további szereplői között több évtizede született dalok és újabb szerzemények egyaránt találhatóak. Olyan művek is akadnak közöttük, amelyeknek a legjellemzőbb előadóval együtt több mint 100 előadóját tartja nyilván az Artisjus (Legyen ünnep, Add tovább), vagyis sok előadó által játszott, széles körben népszerű alkotásokról van szó. Érdekesség, hogy a Rakonczai–Orbán szerzőpáros szinte karácsonyspecialistának is tekinthető, hiszen az első 10 legnépszerűbb dal között kettő szerzeményük is szerepel (A szürke patás és a Bereczki–Szinetár páros által előadott Ajándék). A lista sokszínűségét jelzi, hogy az első helyen álló rocksláger mellett számos popdal és egy gyerekdalként számontartott szerzemény, Weöres Sándor egy versének feldolgozása is helyet kapott (Száncsengő). Olyan művet is találunk a tízes listán, amelyet a szerzők eredetileg nem karácsonyi dalnak szántak, az alkotói folyamat során mégis azzá alakult (Csillagszórás).
A karácsonyi dalok különleges helyet foglalnak el a könnyűzenei alkotások világában. Bár hivatalos meghatározás nem igazán létezik, általában a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó, karácsonyi témákat feldolgozó zeneszámokat nevezik karácsonyi dalnak. Az adatok szintjén pedig az a fontos jellemző, hogy a karácsonyi időszakban arányaiban lényegesen többször játsszák ezeket, mint az év többi részében. Számos kultúrában igen jelentős szerepük van, néhány országban minden évben speciális karácsonyi toplisták is készülnek az ünnepi slágerekből. Magyarországon eddig nem volt ilyen összeállítás, az Artisjus adatbázisának segítségével azonban ez is megszületett.
Meglepő eredménnyel zárult az Artisjus dalfelismerő kísérlete
Míg a 100%-ban MI által írt dalt többen beazonosították, a részben és teljesen „emberi” alkotásokat már alig tudták megkülönböztetni egymástól: csak minden harmadik tippelő jött rá, hogy melyik az emberi szerzemény, míg az mesterséges intelligencia–ember koprodukciót a legtöbben teljesen emberinek gondolták. Nem úgy, mint a kísérletbe bevont kilenc zenész, zenei újságíró és MI szakértő – Balla Gergely, Barkóczi Noémi, Czutor Zoltán, Csepelyi Adrienn, Dés László, Harcsa Veronika, Hegyi Dóra, Járai Márk és Mérő László –, akiknek sikerült tetten érni a mesterséges intelligencia nyomát a szerzeményekben. Többen közülük elmondták véleményüket a mesterséges intelligencia és az alkotómunka viszonyáról is.
Dés László a mesterséges intelligencia tudatos használatában látja a helyes utat: „Ahogy az internet vagy a mobiltelefon is baromi jó, a mesterséges intelligencia is lehet az – de minden attól függ, hogyan használjuk. Ha bizonyos ötletek megvalósításában segítségül hívjuk, az még rendben lehet. Viszont az már baj, ha miatta eltávolodunk az embertől és az emberi zenéléstől, mert az páratlan és pótolhatatlan”.
Míg a gép dalszerzői alkalmasságával kapcsolatban Czutor Zoltán kételkedésének, Járai Márk pedig félelmének adott hangot, így vagy úgy mindannyian megerősítették az előzetes felmérés eredményét, miszerint a magyar dalszerzők többsége ragaszkodik a hagyományos alkotói munkához. „Biztos vagyok benne, hogy dalszerzőként nem fogom beépíteni az MI-t az alkotásba. Nálunk a dalszerzés a lényeg. Az, hogy az ember dalszerző, az egyben egyfajta gondolkodásmód, egy életforma, ahol nem feltétlenül a végső produktum a cél” – mondta Barkóczi Noémi.
Ők kapták a zenei Artisjus-díjakat
Könnyű- és komolyzenei kategóriákban idén 12 zeneszerző, szövegíró, valamint alkotói közösség munkáját ismerték el Artisjus-díjjal. Menyhárt János életműdíjat, Török Ádám pedig posztumusz életműdíjat kapott a szerzői egyesülettől.
A többi könnyűzenei kategóriában Szendőfi Péter, Molnár Tamás, Takács Dorina (Deva), Vörös Cintia (Sisi), valamint a godfater. és a Nagy Emma Quintet tagjai vehették át a díjat június 5-én a Magyar Zene Házában. A komolyzene területéről Balogh Máté, Kutrik Bence és Dobri Dániel részesült az elismerésben. Az év magyarnóta-szerzője Horváth Péter lett.
Az Artisjus 23. alkalommal díjazta a legkiválóbbnak ítélt kortárs zeneszerzőket és szövegírókat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a sikeres zenei produkciókra és az ezekbe fektetett szerzői munka jelentőségére. Az elismerés presztízse többek között abban rejlik, hogy a pályatársak ítélik oda a díjakat a kitüntetett művészeknek. Ezúttal is az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság (Bágyi Balázs, Both Miklós, Jónás Vera, Kocsák Tibor és Sebestyén Áron) készítette elő.
Darvasi László kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat
Az év légiutas-kísérője című novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért Darvasi László kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. Olvass bele!
Darvasi László az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa
Alapítása óta összesen 84 költő és író kapott Artisjus-díjat.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. A díjazottakról irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt, a testületben idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia és Szörényi László vett részt.
Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Az év légiutas-kísérője című novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért kiérdemlő Darvasi László babérkoszorús és József Attila-díjas író 1962-ben született, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakának elvégzése után tanárként dolgozott. A rendszerváltás idején a Délmagyarország című szegedi napilap munkatársa volt, részt vett a Pompeji című irodalmi folyóirat megalapításában. Az Élet és Irodalomnak 1993 óta főmunkatársa, írói álneve Szív Ernő. Műveit több nyelvre lefordították, többek között Brücke-, Rotary- és Tisma-díjjal is kitüntették.
Bereményi Géza kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat
Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért.
A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. Alapítása óta összesen 79 kitűnő költő és író kapott Artisjus-díjat – közölte a szerzői jogvédő iroda egyesület szerdán.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. A díjazottakról irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt, a testületben idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia, valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre vett részt.