Best WordPress Hosting
 

Az ember tragédiájának ezerféle arca

Nem diákként, nem magyar szakosként, ismerte meg Az ember tragédiáját, kezdte Vidnyánszky, hanem akkor, amikor rövid ideig tanár volt Nagymuzsalyban. Abban a faluban, ahol születtet és felnőtt, volt középiskola. Édesapja hozta létre, és ő volt az igazgatója. Édesanyja magyartanárként színjátszó kört vezetett ott. A későbbi beregszászi társulat nem egy tagja járt hozzá, szavalókat készített fel. A nyolcvanas években a betlehemezéssel is foglalkozott, hogy a közösség visszatanulhassa a népszokást. Az iskolában egyébként voltak párhuzamos ukrán osztályok, de azokba is főleg magyar gyerekek jártak.  Nagymuzsaly iskolájának hatszáz tanulója volt. Vidnyánszky Attiláék magyar osztálya még harminckét főből állt, és így volt ez akkor is, amikor később már ő tanított ott. A változások után, az 1990-es évek közepén viszont már jó, ha tízes osztálylétszámok voltak. Érettségi után Ungvárra, magyar–történelem szakra jelentkezett, végzés után el kellett helyezkednie, és így rövid ideig apja iskolájában tanított, mielőtt Kijevbe ment színházi rendezést tanulni. A sors úgy hozta, hogy az osztályának a Tragédiát is tanítania kellett, és ez sorsdöntő találkozásnak bizonyult a számára.

Amikor a kijevi magyar színészosztályával egy-egy félévet a budapesti színművészetin töltött, egy nemzetközi Tragédia-fesztiválon megcsinálták a római színt. Ezt az akkori rektor, Huszti Péter találta ki, akinek a színészi pályáján szintén meghatározó volt a Tragédia és Ádám szerepe. Vidnyánszky a beregszásziakkal 1998-ban rendezte meg először az egész drámát, aztán 2008-tól sorban jöttek az újabb verziók Zsámbékon, Gyulán, Kisvárdán, a Szegedi Szabadtéri Színpadon, a Csokonai Színházban és a Nemzetiben.

A Tragédiát kimeríthetetlen gondolati univerzumnak tartja. Olyan műnek, amellyel egy életen át foglalkozni lehet, mert mindig új és új arcát mutatja attól függően, hogy mikor, mely életkorodban és milyen „állapotban” foglalkozol vele, hol tartasz a hit kérdésében. Ő tulajdonképpen mindig ugyanazt az előadást rendezi, mondta el, de a hangsúlyok, az irányok persze változnak. Nagyon nehéz erről beszélni, folytatta, mert a szimbólumok, metaforák és érzetek gazdag asszociációs lehetőségei elmondva banálissá válnak. Az első, ’98-as beregszászi verzióban nagyon fontos volt megtalálnia, mi közünk van nekünk, mai embereknek ehhez a műhöz, miért játsszuk el, miként szól rólunk.

Imádkozó kódok

Bűn-e, ha az ember kiborgént halhatatlanná válik?

Fontosabb kérdés szerintem, hogy ebben az esetben ember-e az ember. A könyvemben olyan állapotról írok, amelyben az emberi énkép és tudat megszűnik, vagyis azzal, hogy az alany kiborg lesz, elveszíti a természetes lényét is.

A regény címe azt sejteti, hogy vallási témákkal találja magát szemben az olvasó a könyvedben.

Meglepő eredménnyel zárult az Artisjus dalfelismerő kísérlete

Míg a 100%-ban MI által írt dalt többen beazonosították, a részben és teljesen „emberi” alkotásokat már alig tudták megkülönböztetni egymástól: csak minden harmadik tippelő jött rá, hogy melyik az emberi szerzemény, míg az mesterséges intelligencia–ember koprodukciót a legtöbben teljesen emberinek gondolták. Nem úgy, mint a kísérletbe bevont kilenc zenész, zenei újságíró és MI szakértő – Balla Gergely, Barkóczi Noémi, Czutor Zoltán, Csepelyi Adrienn, Dés László, Harcsa Veronika, Hegyi Dóra, Járai Márk és Mérő László –, akiknek sikerült tetten érni a mesterséges intelligencia nyomát a szerzeményekben. Többen közülük elmondták véleményüket a mesterséges intelligencia és az alkotómunka viszonyáról is.

Dés László a mesterséges intelligencia tudatos használatában látja a helyes utat: „Ahogy az internet vagy a mobiltelefon is baromi jó, a mesterséges intelligencia is lehet az – de minden attól függ, hogyan használjuk. Ha bizonyos ötletek megvalósításában segítségül hívjuk, az még rendben lehet. Viszont az már baj, ha miatta eltávolodunk az embertől és az emberi zenéléstől, mert az páratlan és pótolhatatlan”.

Míg a gép dalszerzői alkalmasságával kapcsolatban Czutor Zoltán kételkedésének, Járai Márk pedig félelmének adott hangot, így vagy úgy mindannyian megerősítették az előzetes felmérés eredményét, miszerint a magyar dalszerzők többsége ragaszkodik a hagyományos alkotói munkához. „Biztos vagyok benne, hogy dalszerzőként nem fogom beépíteni az MI-t az alkotásba. Nálunk a dalszerzés a lényeg. Az, hogy az ember dalszerző, az egyben egyfajta gondolkodásmód, egy életforma, ahol nem feltétlenül a végső produktum a cél” – mondta Barkóczi Noémi.

A mesterséges intelligencia könyveket eszik reggelire?

Az MI és a könyvtárak

Mihály Eszter, az Országos Széchenyi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központjának igazgatóhelyettese az MI és a bölcsészet kapcsolatát vizsgálva rámutatott arra, hogy az MI nem veszélyes vagy félelmetes technológia, hanem egy olyan eszköz, amely rendkívül hatékonyan segítheti a könyvtárosok munkáját. A könyvtár egyik legfontosabb feladata az információk könnyű elérhetőségének biztosítása, amelyekhez releváns metaadatokra és tárgyszavakra van szükség. Az OSZK egy olyan projektbe kezdett, amelyben a digitalizált anyagokat MI segítségével automatikusan tárgyszavakkal látják el. Egy másikban pedig a régi kézírásos dokumentumokat MI alapú írásfelismerő rendszer segítségével öntik digitális, így könnyen kereshető, kutatható formába. Mindkettő olyan feladat, amelyet emberi erőforrásokkal lehetetlen lenne elvégezni.

Mihály Eszter

A gép forog, Ethan Hunt nem pihen – Mission: Impossible – Leszámolás – Első rész

Két részletben érkezik a mozikba a Mission: Impossible széria Leszámolás című epizódja. De amennyire dühítő az első rész lezáratlanságával szembesülni, annyira üdvözítő élmény a szédítően hiteles akciójelenetekkel találkozni. Egy mesterséges intelligenciánál izgalmasabb ellenfelet nem lehetett volna találni az improvizátor Ethan Huntnak. Huszonhét évvel ezelőtt, még 1996-ban azon koncepció mentén indult útjára a Mission: Impossible széria, […]

The post A gép forog, Ethan Hunt nem pihen – Mission: Impossible – Leszámolás – Első rész appeared first on Filmtekercs.hu.

A Mézga család találkozott a mesterséges intelligenciával és egyből kiköthet a Netflixen

Nagy László a mesterséges intelligencia segítségével a Szomszédok után most az idén 55 éves Mézga Családot mozgatta meg. Amin csavart egyet és kicsit sötétebb verzióban rögtön Netflix-kompatibilis produkcióként jeleníti meg. Mondjuk Máristól és Köbükitől tényleg félünk, meg ezek a karakterek annyira csak a régi szinkronnal éltek.

A Titkos invázió mesterséges intelligenciát használó főcíme kiborította a bilit

A Disney+ Titkos invázió (Secret Invasion) című legújabb Marvel-sorozatának mesterséges intelligenciát használó főcíme komoly ellenérzéseket váltott ki. Haladás a korral vagy Pandóra szelencéjének felnyitása? Ez a legaktuálisabb kérdés, ami napjainkban foglalkoztatja az embereket a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A Disney+ Titkos inváziójának főcímének képei inkább ellenérzéseket váltottak ki, hiszen az algoritmusok által generált művészet körüli pánik […]

The post A Titkos invázió mesterséges intelligenciát használó főcíme kiborította a bilit appeared first on Filmtekercs.hu.

A múlt irodalmát vizsgálják mesterséges intelligenciával a Miskolci Egyetemen

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Magyar Nemzeti Levéltár összefogásával működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium konzorciumi partnereként a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének, valamint az egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának munkatársai felelnek a 2022 és 2026 között futó projektben. Egyebek mellett azért, hogy a mestereséges intelligencia elegendő tanítóanyaggal rendelkezzen egy adott korszak kézírásának felismeréséhez.

Így például Arany János akadémiai titoknoki, majd főtitkári működésének időszakából is táplálnak be szövegeket, de részt vesznek különböző szemantikus adatbázisok építésében is, mint amilyen a Barokk lelkiség elnevezésű projekt, melynek keretében 17-18. századi imádságos és más szakrális könyvek feldolgozása zajlik. A Miskolci Egyetem munkatársai foglalkoznak továbbá Kölcsey Ferenc esztétikai tárgyú írásainak digitális térbe emelésével és Hajnóczy Péter fennmaradt hagyatékának digitális feldolgozásával is.

A program jelenlegi ütemében az ME felel a Born digital című részprojektért is, melynek egyik fő célja a Magyarországon nyomtatásban megjelent kritikai kiadások digitalizációja. Így a már említett nevek mellett olyan szerzők életműveinek digitális hozzáférhetőségén dolgoznak, mint Petőfi Sándor vagy Babits Mihályné. Az egyetem közreműködésével induló projekt legfontosabb célja, hogy a digitális örökség kutathatóvá tételével szélesebb felhasználói kör számára nyújtson célzottabb, intelligens hozzáférést a nemzeti kulturális örökséghez.

Wes Anderson végre a Szomszédokat is kiszínezte

Ha már a mesterséges intelligencia segítségével készített Wes Anderson-féle Avatar, Star Wars és Gyűrűk Ura mozikat korábban megosztottuk, akkor pláne nem maradhat ki a hazai Szomszédok. Eleve jár Nagy Lászlónak a gratuláció, hogy pótolta ezt az űrt, és kedvenc teleregényünket ezzel megint feltette a virtuális térképre. Némelyik szereplő nagyon betalál, mások kevésbé, na meg Virág doki és Janka néni hiánya picit fájó, pláne Pintér Tenya tükrében. A hollywoodi alternatív szereposztást meg rátok bízzuk. Köszöntük szépen!

James Cameron új Terminátor filmen dolgozik

James Cameron, a Terminátor franchise megalkotója megerősítette, hogy az új rész forgatókönyve már készül. De először azt szeretné látni, hogyan fejlődik az AI, mielőtt továbbviszi a projektet. A Terminátor franchise első két filmjének írója és rendezője, valamint az Avatar franchise készítője a Dell Tech World konferencián magyarázta el, hogyan befolyásolta őt az AI fejlődése egy […]

The post James Cameron új Terminátor filmen dolgozik appeared first on Filmtekercs.hu.

Wes Anderson Gyűrűk Ura-filmje így nézne ki, Bill Murray Gandalf, Willam Dafoe Gollam

Korábban a Curious Refuge csapata mesterséges intelligencia segítségével és Wes Anderson rendező főbb stílusjegyeit felvonultatva pazar előzetest rittyentett egy fiktív Star Wars-filmhez. Nem álltak le,  és most a Gyűrűk Ura következett. Még nem unjuk. A szereposztás megint remek: Bill Murray – Gandalf, Timothée Chalamet – Frodo, Willem Dafoe – Gollam… Nézzétek!

Wes Anderson Star Wars-filmje így nézne ki, besegített a mesterséges intelligencia

Lesz itt még petíció a rajongóktól, hogy Wes Anderson Star Wars-filmet rendezzen, végül is nem lehet sokkal rosszabb, mint a Disney legutóbbi produktumai. A Curious Refuge csapata mesterséges intelligencia segítségével a direktor úr főbb stílusjegyeit felvonultatva pazar előzetest rittyentett. Már eleve üt a “szokásos” szereposztás. Nézzétek!

Pénteki kultúrrandi Leczo Bence íróval

Hogyan kerültél szorosabb kapcsolatba az irodalommal?

Már tizen-egynéhány éves koromtól kezdve írogattam különféle történeteket. Az egyik legemlékezetesebb élményem ebből az időszakból az, amikor megnéztem Az admirális című nagyszerű orosz filmet, amely Kolcsak tábornok szemszögéből mutatja be az orosz polgárháborút. A film hatására elkezdtem írni az eseményekről a saját verziómat, de nem jutottam túl messzire, összesen ha 12 oldalt írhattam. A mai napig keresem a szöveget; nem tudom, hová keverhettem el. Aztán tinédzserként, mint oly sok kezdő író vagy költő, én is szerettem volna imponálni egy lánynak, így született meg az első novellám. Ezt később leadtam iskolai fogalmazásként is, és bár a magyartanárom nem lelkesedett túlságosan érte, innen datálom az irodalommal való próbálkozásomat.

Később hallottam a Kárpát-medencei Tehetséggondozóról és az Előretolt Helyőrség Íróakadémiáról, amelyre 2017-ben jelentkeztem is. Az évnyitón Orbán János Dénes beszédét hallva tudatosult bennem, hogy ott valóban íróvá válhatok. Mindenki kapott egy oktatót, akivel mester-tanítvány viszonya alakult ki. Az én mentoraim Csender Levente, Száraz Miklós György, majd Horváth László Imre voltak – különösen az utóbbi kettő volt rám nagy hatással. Habár a formális viszony már véget ért, igyekszem velük továbbra is tartani a kapcsolatot. Bár a mentoraim stílusa jelentősen különbözik az enyémtől, sokat tanultam tőlük. Például azt, hogy milyen fontos gyomlálni a szöveget; eltávolítani belőle minden olyan részt, amire nincs szükség. Ez talán érezhető is a novelláimon. Az íróakadémián végül összesen három plusz két évig tanultam.

A. I. – Emberi nyelv értelem és érzelem nélkül?

Stanley Kubrick és Steven Spielberg kultikus filmjében (A. I. – Mesterséges értelem, 2001) egy szülőpáros örökbe fogad egy robotgyereket. A szülők hús-vér gyermeke kómában fekszik, ezért az édesapa azzal lepi meg a feleségét, hogy hazaviszi Davidet, a laboratóriumi körülmények között kifejlesztett mesterséges intelligenciát, aki – ha bizonyos szavakat a megfelelő sorrendben kiejtve beprogramozzák – kísértetiesen hasonlít egy igazi kisgyerekre. A tudósok legnagyobb áttörésének David esetében az számít, hogy a jó programozás hatására érzelmileg kötődni kezd a programozó személy(ek)hez, ezt az érzelmi kötődést pedig megszakítani már sohasem lehet. David aztán később szeretne valódi, hús-vér kisgyermekké válni, ezért Pinokkiót is túlszárnyaló kalandokba kezd, a film pedig az értelem és az érzelem szoros összefonódásának futurisztikus és megható elegyévé válik. Az érzelmek David nyelvhasználatában is tükröződnek: használja és érti az anya, a szeretlek és a kérlek szavakat, karaktere – többek között – ezért is válik már-már teljesen emberivé.

Most, amikor a világ ChatGPT-lázban ég, nem is lehetne aktuálisabb a probléma, amit a film fölvet. Bár a robotika is egyre merészebb fejlesztéseket hajt végre, és robotok is képesek hátborzongató válaszokat adni (ha minden igaz, a világ és az emberiség leigázásáról is), a Kubrick–Spielberg-féle világ még nem jött el. Megdöbbentő azonban az, ahogyan ezek a mesterséges intelligenciák kommunikálnak: az ember érzése az is lehet, hogy egy szinte teljes anyanyelvi kompetenciával bíró, a tények világában többé-kevésbé jártas, talpraesett ügyfélszolgálatossal ül szemben. A ChatGPT-vel gyakorlatilag majdnem tökéletes, intelligens párbeszédet folytathatunk szinte bármiről: az időjárásról, a közéletről, az aktuális házi feladatunkról. A program a kérdésekre nyelvileg értelmes válaszokat ad, és még képes elnézést is kérni a tévedéseiért. Az OpenAI másik fejlesztésével, a komplett esszéket gyártó Playgrounddal emellett szinte tökéletes szöveget írattathatunk szinte bármilyen témában.

A ChatGPT és a Playground azonban nem szövegértelmező, hanem szöveggeneráló (ún. dekóder) intelligenciák. Vagyis nem keresik a szöveg értelmét, nem kutatják, hogy az egymás mellé rakott szavak megfelelnek-e a valóságnak, és kritikai érzékük sincsen a generált információ monitorozására – legfeljebb a felhasználó hívhatja föl a figyelmüket a tévedésükre. Ha pedig a nyelvhasználat esztétikai rétegei felé mozdulunk el (pl. az érzelmek motiválta témákról való beszéd), további érdekességekre bukkanhatunk.

Mesterséges intelligencia fedezte fel Lope de Vega eddig ismeretlen drámáját

Eddig azonosítatlan, a spanyol nemzeti könyvtár archívumában őrzött Felix Lope de Vega-színművet fedeztek fel az ismeretlen szerzőjű művek vizsgálatára használt mesterséges intelligencia segítségével. A francia Laura című dráma a 16–17. századi spanyol aranykor sok más színdarabjához hasonlóan szerelemről, féltékenységről és a társadalmi hierarchiáról szól. A Spanyolország birodalmi növekedését kísérő kulturális fellendülés időszakában születtek többek között de Vega, Cervantes, Calderón és Velázquez remekművei.

A cselekmény középpontjában Laura, Bretagne hercegének lánya, Arnaldo gróf felesége áll. Dauphin, a francia trónörökös megpróbálja elcsábítani a főhősnőt, aki ugyan elutasítja közeledését, féltékeny férje mégis meg akarja mérgezni. Laura ártatlansága végül kiderül, így megmenekül attól, hogy férje becsületének oltárán feláldozzák. Ez a történet a kor hasonló darabjaitól eltérően tehát boldog véget ér.

A bécsi és a valladolidi egyetem kutatói az Etso projekt keretében ezerháromszáz névtelen kéziratból és könyvből készítettek leiratot a Transribus platform segítségével, amely hárommillió szó azonosítására képes. Ezzel az eljárással néhány óra alatt végeztek el annyi munkát, amelyhez egy hagyományos kutatócsapatnak évek kellenének.

Mesterséges intelligencia és szerzői jog – a szakértő válaszol

2021-ben benyújtották az EU-ban a világ első mesterséges intelligencia szabályozására vonatkozó rendeletjavaslatot (Articial Intelligence Act – AIA). Ez azóta is egy folyamatosan fejlődő és viták tárgyát képező szabályozási tervezet, amely kockázatalapú osztályozást vezetne be a mesterségesintelligencia-rendszerek területén, azok felhasználását illetően. Ennek jelenleg hogyan áll a kidolgozása? 

A Mesterséges Intelligencia Rendelet (az MI Rendelet) néven emlegetett jogszabály jelenleg még javaslat szinten van, annak elfogadása 2023. év végére várható, és kétéves türelmi idő elteltét követően kell alkalmazni. A digitális technológiák az elterjedésük és a fejlettségük miatt mára jelentős hatást gyakorolnak a mindennapi életünkre. Ennél még jelentősebbek lesznek a jövőben, ezért potenciálisan súlyos szellemi, lelki, anyagi, fizikai, szociális vagy egyéb károkat okozhatnak nekünk, mint felhasználóknak. Ez történhet például manipulatív vagy kizsákmányoló megoldások – úgynevezett sötét mintázatok – használatával, vagy azáltal, hogy a technológiát automatizált döntéshozatalra, esetleg társadalmi osztályozásra használják, amely joghatással járhat ránk nézve. 

Az MI Rendelet a szoftver oldalán ragadja meg ezt társadalmi folyamatot, és az ilyen technológiákat, ez magában foglalja azt, hogy a mesterséges intelligencia felhasználását kívánja szabályozni. A legfontosabb jellemzője, hogy osztályozza az MI-technológiákat, és a „rendes” kategória mellet, nagy kockázatú és tiltott kategóriákat képez. Értelemszerűen a nagy kockázatú kategória fokozottabb megfelelési kötelezettséget fog jelenteni a fejlesztők, forgalmazók és alkalmazók részére.

„Civilizációs szintű változás előtt állunk” – Menyhei György az első magyar, MI-jal létrehozott verseskötetéről

Az általad használt nyelvi modell miben különbözik a ChatGPT-től? Egyáltalán, hogyan működnek ezek a rendszerek?

Nagyon leegyszerűsítve, a nyelvi modellek célja, hogy kitalálják: egy mondatban mi lesz a következő, legvalószínűbb szó. A szövegek generálását az előzőleg megtanult adatokból, korpuszból végzik, amelyek jellemzően internetes forrásokból származnak. Hatalmas mennyiségű szöveget képesek feldolgozni, és a technológia folyamatosan fejlődik: a GPT-2-nél – amit még én is használtam három éve – már kétezerszer nagyobb neurális hálóval rendelkezik a ChatGTP. Az, hogy ezek a neurális hálók hogyan fejlesztik magukat, megjósolhatatlan. Feketedobozok, amelyeknél azt, hogy mit tudnak valójában, a kimenetnél tapasztaljuk meg, amikor használjuk őket.

Rendesen megelőzted a most tapasztalható hype-ot, hiszen a nemrég megjelent Újmagyar Gép című kötetet három éve hoztad létre, amelybe GPT-2-vel generáltál verseket. Hogy zajlott a munkafolyamat?

Újmagyar Gép: az első mesterséges verseskötet magyar nyelven

Tavaly év végén szó szerint berobbant az OpenAI által fejlesztett ChatGPT, amelynek tesztverzióját mindenki számára nyitottá tették. A mesterséges intelligencián alapuló chatbot meglepően jó és koherens válaszokat ad a legkülönfélébb kérdésekre, de kiváló minőségű esszéket, meséket, dalszövegeket, verseket is ír.

Akár magyarul is.

Aki viszont most akar kijönni az első magyar nyelvű, MI által írt verseskötettel, az már rendesen elkésett. Menyhei György már 2020-ban létrehozta az Újmagyar Gép című könyvet, amely 2022 augusztusa óta az Amazonon is kapható nyomtatott formában. A költemények mellett a projekt minden lépését részletesen dokumentálta, így olvasóként betekintést nyerhetünk az alkotói folyamatba is.