Április 29-től május 5-ig tart a magyar film napja. Nagyvásznon ritkán látható magyar filmek érkeznek újra a mozikba és szinte az összes, Magyarországon elérhető streaming platform is csatlakozik az ünnepléshez. Kivételesen egy egész héten át tart a magyar film napja a tévékben, a mozikban és a streaming platformokon április 29-vel kezdődően. A táncz című első […]
The post Egy hétig tart a Magyar Film Napja appeared first on Filmtekercs.hu.
A kérdésfelvetés persze olyan is lehet, mint annak idején az úgynevezett Popmeccs-szavazások voltak: a közönség számára mindig az volt a legjobb dobos, aki éppen a legnépszerűbb zenekarban hozta a négyeket. Szóval, jócskán van a dologban szubjektív elem, és az sem mellékes, hogy mikor tesszük fel a kérdést: 1970-ben, 2010-ben vagy éppen 2024-ben? Nem csoda, hogy a szakmai lapok úgy tízévente megszavaztatják minden idők 100 legjobb lemezét, és nemcsak az új belépők miatt, hanem azért, mert minden évtizedben máshová kerülhetnek a hangsúlyok. Változik az ízlés, változnak a preferenciák is. Érdemes először is átgondolni az értékelés szempontjait. Mert számos remek szövegírónk van, aki bizonyos területeken verhetetlen, ugyanakkor egyéb szempontokat is mérlegelhet a képzeletbeli zsűri.
Vannak, akik remekül rímelnek, ilyen Pajor Tamás és Geszti Péter is; nyilván fontos szempont az is, hogy egy dalszöveg mennyire kerek, egész. Vannak költői képekkel teli dalszövegek, de vajon működik-e dalszövegként olyan lírai tájkép, ami leírva legitim, énekelve mégis fals…? Lehet-e első osztályú egy olyan dalszöveg, amely elsősorban szórakoztatni akar? Persze, miért is ne! És azonnal sorolni kezdjük Fenyő Miklós legjobb dalait a Hungária Hotel Menthol és Aréna című albumain. Lehet-e a szakmát profi módon, minden igényt kielégítve művelni? Azaz lehet-e remek dalszöveg az, amit bérmunkába, szakmányba készít a szerző? Persze, miért is ne! Horváth Attila Bojtorjánnak írt dalai remek példák erre is. Csak az a nagy dalszövegíró, aki képes nagyobb formákat is megvalósítani, azaz konceptlemezeket vagy éppen rockoperákat írni? Nyilván négysoros is lehet olyan nagy mű, mint egy elbeszélő költemény. Az is különleges képesség, ha valaki meg tud szólalni nagyobb léptékekben, ha meg tud építeni egy világot, olyat, mint Földes László Vadászata vagy Szörényi és Bródy István, a királya, de az is igaz, hogy a terjedelem – láss számos, már elfeledett zenés darabot – nem garancia a minőségre.
Számít-e az, hogy valaki közel nyolcvanéves, és még mindig alkot, vagy éppen évtizedekkel ezelőtt abbahagyta az aktív munkát? Nem számít, a dalszövegírás nem hosszútávfutás, a fél évig létező URH zenekar életműve annak ellenére is része a magyar rocktörténelemnek, hogy nem hagytak értékelhető hangminőségű anyagot maguk után. Számít-e a szövegírók bátorsága? Mindenképpen, de a bátorság sem esztétikai kategória, lásd a CPg a Hanglemezgyár egyik vezetőjét likvidálni óhajtó, Erdős Péter, kurva anyád című dalt! („Úgy szeretném a beledet kitépni!”) Persze, a hatás attól még hatás.
A Frontátvonulás első osztályú irodalom, amelynek lírai dialógusairól, versritmusáról a Megáll az idő című fim forgatókönyve juthat eszünkbe. Mindkettőt Bereményi Géza jegyzi.
A bátorság nem esztétikai kategória, de azt kell mondanunk, hogy a hangjátékra emlékeztető album olyan kőkemény és rafinált rendszerkritikát fogalmazott meg, amelynek merészsége máig zavarba ejtő. Ekkor már persze az underground és a punk is beleüvöltötte dühét a pesti pincékbe, de a Frontátvonulás a komplexitása, robusztus lírája, ambiciózus szerkezete és előadói kvalitása miatt került a magyar popkultúra centrumába. Az album némi bulgakovi zamattal a megfigyelt és a megfigyelő közötti dinamikát is modellezi: „Ecsédi, hát mondja, maguknál vannak maguk? Keverik, keverik Ecsédi… Már megint addig ugrálnak, amíg magukon a világ szeme… csinálja nekünk itt a felfordulást, a botrányt, cirkuszozik… Összeakadhat a bajusz, Ecsédi! Könnyedén! Hát meddig kell még magukat védenem?… Már maga Sólyom elvtárs is haragszik! Na, informáltam, pedig nem akartam… Mi támaszkodni akartunk magukra, Ecsédi. Maguk meg ránk, nem? Azt akarják, hogy Karvaly elvtárs foglalkozzon az ügyükkel? Mert kezd már arra duzzadozni az akta… Vagy ki akarják fogni a vitorlánkból a szelet, Ecsédi?”
A történet egyik főhősének, Vizinek olyan indulatos társadalmi kommentárt mondott föl, hogy 1983-ban beleremegtek a csehszlovák Supraphon lemezjátszó hangfalai és az Éva vermutos üvegek is a koloniál bárszekrényen. Azt mondja Ecsédi a rendszert kiszolgáló egykori osztálytársnak: „Csak annyi, Halmos, hogy elegem van a báljaitokból meg a bankettjeitekből, ti nem értek semmit, Halmos. Szart se!”
Az október 25-ei sajtótájékoztatón bájos jelenetek sorában mutatkoztatok be a duettpartnereiddel, és főleg azt tudtuk meg, melyikükkel hogyan és hol ismertétek meg egymást, de arról, hogy a lemezre miért éppen őket hívtad-hívtátok meg, és hogy melyikük miért egyik vagy másik számban működött közre, nem árultatok el részleteket. Bizonyára minden esetben alapos oka volt a döntésnek, ezekről a megfontolásokról kérdeznélek. Mik voltak a te preferenciáid, ki hogyan jutott eszetekbe, és hogyan illeszkedett a koncepcióba?
Fokozatosan alakult így minden. A férjem, Fekete György szövegíró és zeneszerző nagyszerű ötlete alapján indult el a gondolkodási folyamat, hogy „reanimáljuk” Hrutka Róbert és Jamie Winchester csodálatos dalait, amiknek korábban nem volt magyar szövegük. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy az emberek akkor tudnak igazán magukhoz ölelni egy-egy dalt, ha az anyanyelvükön hallják. A fantasztikus magyar szövegeket is Gyuri írta, aki nem kezdő ebben a szakmában: a Dögkeselyű zenéjével, librettójával és dalszövegeivel például annak idején megnyerte a Madách Színház pályázatát, és már az előző lemezemnek, a 2018-as Magyar hangja vagyoknak is ő írta a szövegeit (a cím arra utal, hogy sok külföldi sztárnak voltam-vagyok a magyar hangja). Rengeteg dal terítékre került akkor, egy albumra nem is fértek fel. Hittünk-hiszünk abban, hogy az érdeklődés és a szeretettség, azaz egy új lemez sikere nem lehet cél, csak következmény: nem piaci meggondolások vezettek bennünket. Először kevesebb közreműködőben gondolkodtunk, de aztán én azt javasoltam, hogy ha tíz duett, legyen tíz duettpartner – és mindenki első szóra igent mondott, pedig a felvetésem először csaknem lehetetlennek tűnt. 12 dal van a lemezen, az elsőt és az utolsót egyedül éneklem. Egy párkapcsolat stációin haladnak végig, és korunk húsba vágó egyéb témáit dolgozzák fel. „Hosszú szülés” volt a megalkotása, de a két év Covid is közbeszólt – és amúgy sem volt miért sietnünk. A lemezbemutató koncert január 25-én lesz az Örkény Színházban.
Arról, hogy kiket hívtunk meg közreműködőnek, főleg érzelmi-személyes kötődések döntöttek. A mérhetetlen szimpátia, amelyet irántuk érzek-érzünk. Minden esetben a dalokhoz választottuk a partnereimet; azt gondoltuk át, melyik melyiküknek állna a legjobban. Petruska Andrást Gyuri nagyobbik lánya, a színész Fekete Linda révén ismertük meg. (Linda latin-brazil zenei koncertjeivel beutazta Magyarországot, és ennek révén rengeteg zenészt ismert meg.) Gerendás Péternek tíz éven át dalszövegeket írt a férjem, Epres Attila kollégám volt az Örkény Színházban, Schrott Péter és Schwartz Dávid elképesztő hangi és előadói adottságait a 2013-as szombathelyi Jézus Krisztus szupersztár-előadáson ismertem meg, Kálloy Molnár Péterrel kölcsönösen lelkesedünk egymás zenei albumaiért, Roy-jal anno a Tankcsapdás MTV Icon-on álltunk egy színpadon, Hrutka Róberttel pedig már húsz éve dolgozom együtt. Heincz Gábor Biga is régi barát, csakúgy, mint Nagy Ervin, akivel együtt éneklünk Dés László-dalokat Laci Így öten című koncertműsorában.
A Gauder Áron rendezésben, Bereményi Géza közreműködésével, Temple Réka producer vezetésével készült, és az indián teremtéstörténetet eredeti látásmóddal, a mitikus Kojot figurájával a középpontban elmesélő filmet mintegy 30 fesztiválon vetítették már nagy sikerrel világszerte. Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövő márciusban 96. alkalommal kiosztandó Oscar-díjakra a nemzetközi film kategóriában minden ország egy mozifilmet nevezhet azok közül, amelyeket 2022. december 1. és 2023. október 31. között mutatnak be az adott országban.
A hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő testületben a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai közül Fonyódi Tibor, Káel Csaba és Pesti Ákos, Lukácsy György, valamint Bereczki Csaba, az NFI Nemzetközi értékesítési igazgatója, Tősér Ádám filmrendező és Novák Emil operatőr, a Magyar Filmakadémia elnöke vett részt.
19 magyar egész estés mozifilm közül választotta ki a Kojot négy lelke című filmet a héttagú bizottság.
A múltkori veszprémi ested után utánanéztem, mi az enklávé és az exklávé, mert ettől a modelltől reméltem, hogy segít megértenem az évtizedek során örökérvényű nemzeti kincsünkké nemesedett Bereményi–Cseh-pároshoz való viszonyodat, amelynek egyszerre tűnsz az enklávéja és az exklávéja lenni. Enklávéja: tehát olyan állam, amelyet minden oldalról egy másik ország vesz körül, vagyis egy nagyobb egység része, mégis önálló entitás. És exklávéja, azaz olyan, földrajzilag különálló terület, amely mégis egy másik országhoz tartozik. De tudom, hogy a te eseted még ennél is bonyolultabb, hiszen ha soha nem találkoztál volna velük, akkor is összetéveszthetetlen karaktere lennél a magyar kulturális életnek, vagyis afféle „társult államként” is el lehet gondolni a hozzájuk való viszonyodat.
Számomra ez az utóbbi közelíti meg legjobban a valóságot, de a másik két variáns paradoxonai is kifejezőek. Az én „felmerülésem” azért vált fontossá, mert a korábbiakkal ellentétben akkortól Tamás nem volt többé egyedül a színpadon. Igaz, az Ad Libitummal, Márta István és Novák János zenekarával is fellépett már korábban, de a mi párosunk más jellegű volt: két személyiségaspektust jelenítettünk meg a Levél nővéremnekben, miután a levélműfaj ötlete Géza szikrázó Zeusz-agyából kipattant.
A kapcsolatunk barátság is volt. Tamásnak viháncoló, fricskázgató karaktert, míg nekem a szomorú clownét írta meg Géza, és amikor a 25. Színházban felléptünk a Levél…-lel, a nézőtéren minden alkalommal megállt a levegő. 17 évvel később jöttünk ki a Levél nővéremnek 2-vel, 2004-ben pedig az első Levélből kimaradt negyven percet is megjelentettük Az igazi levél nővéremnek címmel.
Móricz Zsigmond regényéből készült a 8 részes Tündérkert című történelmi sorozat, minek középpontjában Bethlen Gábor és Báthory Gábor politikai intrikákban gazdag harca áll a 17. századi Erdélyért. Báthory Gábor szerepét Katona Péter Dániel, Bethlen Gábort Bokor Barna alakítja, de a szereplők között: Szamosi Zsófia, Szőke Abigél, Gáspár Kata, Balsai Móni, Kálloy Molnár Péter, Rajkai Zoltán, Dimény Levente… A Nemzeti Filmintézet 2,149 milliárd forinttal támogatta. A szériát Madarász Isti (Átjáróház, Hurok) rendezte, az írók között Bereményi Géza, Tasnádi István és Horváth András Dezső neve is megtalálható. Ősszel érkezik a Duna Televízióra.
Három magyar filmet díjaztak az animációs filmek legfontosabb fesztiválján a franciaországi Annecy-ban, de Sanghajban is taroltak a magyarok. Hatalmas sikert aratott a június 11. és 17. között megrendezett Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon Gauder Áron a Kojot négy lelke című animációs játékfilmje, amely a nagyjátékfilmek versenyében elnyerte a zsűri díját. Emellett a 27 című magyar-francia koprodukció […]
The post Óriási magyar siker a 47. Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon appeared first on Filmtekercs.hu.
24 éves korában második filmes munkájáról kérdezik a rádióban (az interjúrészlet meghallgatható a kiállításon). Roppant éretten beszél háromféle foglalkozásáról, kifejezésmódjáról (képzőművészet, zeneszerzés-zenélés, tanítás), de már ekkor későinek érzi, hogy „még mindig” ezzel a problémával küzd, és aggódik, mert egyiket sem szeretné félgőzzel csinálni. „Én egyet akarok csinálni. De ehhez először önmagamat kell megtalálnom” – mondja. Aztán – a látottak nyomán ez volt a benyomásom – egy egész élet telik el ezzel az önkereséssel.
*
Mintha összenőtt volna a gitárjával. Sokszor interjú közben is a vállára volt akasztva, és meg-megérintette, simított rajta. Mintha a gitárba kapaszkodva az azonosságát vélte volna megragadhatónak. Filmrészletek sokaságán szembesülhetünk furcsa, mesterkélt, a hangszer nyakát az ég felé emelő gitártartásával, amely a színpadi felvételeken nem jellemző. Talán rendezői utasításnak engedelmeskedett? Jancsótól, aki kérhette ilyesmire, az iránta való nagy megbecsülésről és művészete értő ismeretéről tanúskodó sorokat idéz a kiállítás szövege.
A meséknek a felhalmozott bölcsesség közvetítőiként, különösen a szóbeliség hagyományában élő népek életében volt nagy jelentőségük. Gauder Áron új filmje,…
A Kojot ex nihilo bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
A teremtett világ szépségeit talán az olyan természeti népek látják legtisztábban, mint amilyenek az észak-amerikai indiánok voltak. Az őslakos kultúra előtt egy új, színvonalas magyar animációs darab, a Kojot négy lelke tiszteleg. Valahol az észak-amerikai prérin utolsó mentsvárként áll egy hegy, melyen még egy indián rezervátum őrzi a régi világ emlékét. Életterüket azonban a modern […]
The post Az indián ember tragédiája – Kojot négy lelke appeared first on Filmtekercs.hu.
Salgótarján 100 – 10 x 10 fekete-fehér fotó
Cseh Tamás (Budapest, 1943. január 22. – Budapest, 2009. augusztus 7.) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, énekes, színész, előadóművész, rajztanár.
Bereményi Géza (Budapest, 1946. január 25. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező. Az Eldorádó című filmjéért 1989-ben Európai Filmdíjat kapott a Legjobb rendező kategóriájában. Cseh Tamással mintegy 1300 dalt írtak közösen.
Azt gondolom, Bereményi Géza emlékezete bizonyos dolgok kapcsán szinte kollektív emlékezetté vált – sok fiatal általad ismeri meg a hatvanas-hetvenes éveket, kortársaid pedig a te soraiddal idézik fel azt. Megláttalak az imént, és azt éreztem, szembejön velem a kamaszkorom. Hogy van ez?
Ez az írás hatalma, erre való az írás. Miért van, hogy egy francia visszaemlékező író sokkal fontosabb számomra, mint egy francia történész? Mellesleg a francia történészeket csapnivalónak tartom. A visszaemlékező irodalom nagyon nagy hatalom.
Hogy maradtál meg fiatalnak? Benyomásom szerint téged mindenki tegez, te vagy a Géza, mindenki vigyorog, ha szóba kerülsz.
Kevés olyan szereplője van a magyar kultúrának, aki olyan sokszínű életművet tudhat magáénak, mint Bereményi Géza. A 76 éves alkotó a művészet minden területén rajta hagyta a kézjegyét. Filmrendezőként és forgatókönyvíróként olyan mozikat köszönhettünk neki, mint A tanítványok, az Eldorádó, vagy épp a 2002-ben bemutatott A hídember, az irodalomban legutóbb Magyar Copperfield című önéletrajzi regényével aratott sikert, de a legnagyobb hírnevet bizonyára Cseh Tamás alkotótársaként szerzett.
Bereményi Gézával Libri irodalmi díj kapcsán az egyetemen megszerzett tudás egyetemességéről, a szavak csűrés-csavarásáról és emlékekről is beszélgettünk.
Kalandos életútja, amely akár
Javában zajlik a Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készülő nyolc részes történelmi politikai thriller forgatása. A Tündérkert sorozat 95 napig forog, a tervek szerint 2023 őszén tűzi műsorra a közmédia. A forgatások 11 helyszínen zajlanak, egyebek mellett a Kiscelli Múzeumban, a kőbányai pincerendszerben, egy modern ipari térben, ahol a sorozat nagy része […]
The post Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján történelmi politikai thriller készül appeared first on Filmtekercs.hu.
Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért.
A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. Alapítása óta összesen 79 kitűnő költő és író kapott Artisjus-díjat – közölte a szerzői jogvédő iroda egyesület szerdán.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. A díjazottakról irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt, a testületben idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia, valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre vett részt.
A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. Alapítása óta összesen 79 kitűnő költő és író kapott Artisjus-díjat.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. A díjazottakról irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt, a testületben idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia, valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre vett részt.
Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Azóta is élek című kötetéért, valamint teljes írói életművéért kiérdemlő Bereményi Géza Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, a nemzet művésze 1946-ban született Budapesten. 1970-től Cseh Tamás dalainak szövegírója, az énekes élete végéig állandó alkotótársa. 1978-tól szabadfoglalkozású íróként él, 1985-ben készítette első önálló játékfilmjét, majd több egész estét betöltő filmet készített saját forgatókönyv alapján.
Bereményi Géza egyedülálló, kultikus alakja a magyar kultúrának. Először Cseh Tamásnak írt dalszövegeivel lett országosan ismert, aztán novelláival, forgatókönyveivel, színdarabjaival, filmrendezéseivel, az utóbbi években pedig regényíróként is a legnagyobbak közé emelkedett. A Bereményi kalapja portréfilmben Tóth Barnabás kíséri és kérdezi végig Bereményit az életén. Beszélgetőtársát Bereményi, mint fiatal rendező kollégát és mint egykori gyerekszínészét, aki tíz évesen az Eldorádó című filmjében épp a gyerek Gézát alakította, avatja be a titkaiba.
Csejdy András kreatív producer, a film ötletgazdája elmesélte: „A nyolcvanas évek elején talált el Cseh Tamás és a Megáll az idő. Életre szóló hatást gyakoroltak rám – amikor a nyomukba eredtem, kiderült, hogy mindez a Bereményi fejében született meg. Onnantól kezdve olvastam, hallgattam, néztem mindent, amihez Bereményinek bármi köze volt. Később össze is barátkoztunk, majd
amikor befejeztem a Copperfieldet, azt éreztem, hogy filmet kell csinálni a Gézáról, a Gézából, a Gézával.