A Szélkiáltó zenekarban, csellósként, énekesként, 1983-ban vált ismertté, amikor megnyerték a Ki mit tud?-ot. Felsorolhatatlan, mennyi színházi előadásban vett részt zenészként, zeneszerzőként, sőt olykor színészként is. Megzenésített verseivel már gimnazistaként versenyt nyert; a költészet, a szépirodalom éppolyan meghatározó az életében, mint a zene. Augusztusban kimagasló tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Javaslatodra a 62 éves Bambi Eszpresszóban találkozunk. Kedveled a retrót?
Kevés dologhoz ragaszkodom, nincsenek ilyen axiómáim, sőt, amikor ismétlődnek a dolgok az életemben, akkor valamit mindig direkt másképp csinálok, hogy ne szűküljek bele a sztereotípiákba, ismétlődésekbe. De van egy-két kedvenc helyem. Többek között a Bambi, ahol a szocreál hangulatot nem művi, hanem természetes módon őrizték meg. Jó a lelkülete ennek a helynek. A festés friss, de ugyanazok a tárgyak vannak itt, mint régen. A Bambiban szoktam találkozni, beszélgetni a családtagjaimmal, barátaimmal. Pécsi vagyok – bár korábban is sokat jártam fel –, csak kilenc éve lett a bázisom Pest. Számomra Pécs a gyökér, az alaphelyem.