Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Petőfi-emlékév

„Gyűjteni fogok szerte Indiában” – beszélgetés Rozs Tamás zenésszel

Közzétette szerző

A Szélkiáltó zenekarban, csellósként, énekesként, 1983-ban vált ismertté, amikor megnyerték a Ki mit tud?-ot. Felsorolhatatlan, mennyi színházi előadásban vett részt zenészként, zeneszerzőként, sőt olykor színészként is. Megzenésített verseivel már gimnazistaként versenyt nyert; a költészet, a szépirodalom éppolyan meghatározó az életében, mint a zene. Augusztusban kimagasló tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Javaslatodra a 62 éves Bambi Eszpresszóban találkozunk. Kedveled a retrót?

Kevés dologhoz ragaszkodom, nincsenek ilyen axiómáim, sőt, amikor ismétlődnek a dolgok az életemben, akkor valamit mindig direkt másképp csinálok, hogy ne szűküljek bele a sztereotípiákba, ismétlődésekbe. De van egy-két kedvenc helyem. Többek között a Bambi, ahol a szocreál hangulatot nem művi, hanem természetes módon őrizték meg. Jó a lelkülete ennek a helynek. A festés friss, de ugyanazok a tárgyak vannak itt, mint régen. A Bambiban szoktam találkozni, beszélgetni a családtagjaimmal, barátaimmal. Pécsi vagyok – bár korábban is sokat jártam fel –, csak kilenc éve lett a bázisom Pest. Számomra Pécs a gyökér, az alaphelyem.

PostPin It!

Petőfi körtefája: tudás, hagyomány, közösség

Közzétette szerző

Petőfi körtefájának ültetésére hívta meg az anyaországi és külhoni magyar közösségeket a Magyar Kultúráért Alapítvány abban a márciusi pályázatban, amelyet Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig adhattak be a felhívásra jelentkező települések, helyi közösségek. A körtefa újraültetésének, az oltványok szétosztásának szimbolikus gesztusa szervesen kapcsolódik a több éve nagy sikerrel működő Tündérkert programhoz, amelynek célja visszatelepíteni a magyar nyelvterületre az itt őshonos magyar gyümölcsfajtákat. Ezen felül a Petőfi nevéhez köthető körtefa a költő életének utolsó ismert, egyben a hazáért hozott áldozatát jelképező döntésének momentumát is tartalmazza: a hagyomány szerint Petőfi utolsó estéjét Székelykeresztúron töltötte, a Gyárfás-kúria kertjében, egy terebélyes körtefa alatt 1849. július 30-án, és innen indult másnap fehéregyházi útjára. A helybéliek megőrizték a fát, és a róla vett oltványról újratelepítették – ebből az eredeti fából származó oltványból kaphatott minden pályázó közösség.

A pályázat népszerűsége, a pályázatra jelentkező közel 200 közösség azt sejteti: több érett gyümölcsre éhezünk a nemzeti összetartozás fájáról. A Kovács Gyula pomológus által létrehozott Tündérkertben továbboltott Petőfi-körtefa ízletes sárga őszi körtéje hamarosan a Kárpát-medence több pontján is termőre fordul, ezzel együtt pedig egyre becsesebbé válik a múlt néprajzi öröksége, helyi hagyományai és az a közösségi háló, amely ezt fenntartja. A Petőfi körtefájáról származó oltvány mellett a pályázó közösségek a saját régiójukra jellemző egyéb őshonos gyümölcsfa fajtákból is vihettek haza oltványokat, így például Benedek Elek almafáját, Tömörkényi körtefáját is elültethették kertjeikben. A Petőfi-bicentenárium évében tehát 200 kárpát-medencei magyar közösség válik ezáltal nemcsak Petőfi körtefájának őrzőjévé, de a Tündérkerti örökség aktív művelőjévé is egyben.

Ezek az oltványok Petőfi szellemi hagyatékának szimbólumai, melyből minden olyan magyar közösség részesült, amely jelentkezett a felhívásra. Ezeket az oltványokhoz ugyanis kereskedelmi forgalomban nem lehet hozzájutni, csak a program keretében, személyesen, ami ugyancsak jelzi, hogy a nemzeti kultúra fenntartása személyes jelenlétet és cselekvő részvételt kíván. A hazavitt oltványokat minden közösség a saját településén, ünnepi esemény keretében ültette el, ezzel is jelezve, hogy nemcsak befogadta Petőfi körtefáját, de elköteleződött annak megőrzése és a hagyomány továbbadása mellett is.

PostPin It!

Premier a Kultúra.hu-n: Pátkai Rozina Petőfi-lemeze és négy élő koncertfelvétel

Közzétette szerző

„Nehéz igazán elvonatkoztatni azoktól a Petőfi-sztereotípiáktól, melyek gyermekkorunkban rögzülnek – emlékszik vissza a versválasztásra Rozina. – Nem volt könnyű az összes előfeltevést és az általános iskolai március 15-i ünnepségek emlékeit félretéve csak a versekre figyelni. De csakis úgy van lehetőségünk meglátni ezt az elképesztő tág gondolati és érzelmi spektrumot, tele törékenységgel, meghittséggel, létértelmező gondolatisággal és modernséggel, ha mindent elfelejtünk, amit Petőfiről korábban gondoltunk.”

Dóczi Bence és Fenyvesi Márton hangképeiben a versek az elektronikus tánczene, a free jazz és a kortárs zene mezsgyéin kerülnek intenzív környezetbe. „Bence zajos mégis ritmikus, organikus zenei nyelve nagyon inspiráló – meséli Fenyvesi Márton a lemez utómunkáiról.– Az én legfontosabb szerepem keverésen túl az volt, hogy Rozi megzenésítéseit és Bence atmoszféráit, beatjeit egy folyamatosan változó, de mégis organikus, szövegközpontú szerkesztésben rendezzük el. Könnyű észrevétlenül beragadni loopokba vagy fluktuáló atmoszférákba, a kérdés egy producer számára mindig az, hogy hogyan tovább: a versek ebben is mindig vezetnek bennünket, hordozzák a saját dramaturgiával a zenei formák kezdeményeit is, csak észre kell venni őket és fenntartások nélkül menni velük.”

A korábbi kiadványokhoz hasonlóan Ávéd János szaxofonos, zeneszerző is komponált darabot a lemezre. „Mindig kórusművet kérek Janitól, az ő kiegyensúlyozott és szigorúan komponált zenei világa egy megfelelő pillanatban elhelyezve mindig megnyugtatja ezt a folyamatot, ahogy korábban a Pilinszky-lemezen is történt.”

PostPin It!

Falcsik Mari nyerte Alföld folyóirat Petőfi-költőversenyét

Közzétette szerző

Az első díjat Falcsik Mari költő, műfordító, a második díjat Kukorelly Endre író, költő, a harmadik, megosztott díjat Nádasdy Ádám költő, műfordító, egyetemi tanár és Markó Béla író, szerkesztő kapja.

A díjátadó ünnepséget április 12-én szerdán, 17 órától a debreceni MODEM-ben rendezik meg. A nyertes 300 ezer forint, a második helyezett 200 ezer forint, a harmadik helyezettek 100-100 ezer forint pályadíjban részesülnek. A díjátadót követően Petőfi 200 címmel kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, ahol Petőfi Sándor életművének hatásáról tanácskozik majd Falcsik Mari, Bényei Péter és Margócsy István Lapis József moderálásával. Közreműködik Bakota Árpád, a Csokonai Színház színművésze. 

A huszadik Debreceni Költészeti Fesztivál színes programmal várja az érdeklődőket április 11-22. között.

PostPin It!

Dráma Lego-figurákkal – Beszélgetés Szálinger Balázzsal

Közzétette szerző

Aktuális emberi viszonyokról, problémákról írsz, legtöbbször történelmi kulisszák között. Miért?

Nagyon szeretem a történelmet, a magyar történelem különösen izgat. Gyakran megesik, hogy történelmi könyvek olvasgatása közben jön az a bizonyos szikra, ami egy színpadi mű alapja lesz. Megfog egy hangulat, vagy felkelti az érdeklődésemet valamilyen tisztázatlan részlet, amit szeretnék világgá kiabálni, és ennek remek eszköze a dráma.

Gyakran foglalkoztatnak a marginális vagy kevésbé ismert történelmi események.

PostPin It!

Szabadság, szerelem – országos zenés irodalmi programsorozat indul

Közzétette szerző

Rendhagyó zenés irodalmi előadássorozat indul 2023-ban Szabadság, szerelem – Petőfi 200 címmel. A program keretében neves színészek és zenei előadók dolgozták fel Petőfi Sándor verseit, egyórás színdarab formájában. A szövegkönyvet a József Attila-díjjal kitüntetett, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatójaként is tevékenykedő Ugron Zsolna írta Petőfi Sándor, Szendrey Júlia és Ady Endre műveinek nyomán, a rendező Káel Csaba. Az összművészeti produkció célja, hogy a fiatal generáció figyelmét ráirányítsák Petőfi Sándor és a márciusi ifjak szellemi hagyatékára, a szabadság és a hazaszeretet értékeire.

Ugron Zsolna

A darab két szereposztással indul országjáró útjára a március 15-i bemutatót követően. A narrátorok szerepében Eszenyi Enikőt és Katona Kingát, valamint Berecz Istvánt és Szabó Sebestyént láthatja-hallhatja majd a közönség, Petőfi Sándort pedig Koltai-Nagy Balázs és Berettyán Nándor alakítják majd. Az előadás gerincét adó versfeldolgozásokban – melyeket a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány felkérésére készítettek el a zenészek – közreműködött az Aurevoir. zenekar, Dánielfy Gergely, Ember Márk, Paulina, a Romengo zenekar, a 4s Street formáció, Trap kapitány és a Tha Shudras valamint a Biebers és Sena is.

PostPin It!

Akkor halt meg, amikor nem kellett volna – Zilahon járt a Petőfi Irodalmi Karaván

Közzétette szerző

Nagybánya után Zilah volt a következő állomás, ahol Ady Endre egykori gimnáziumában, a Silvania Főgimnáziumban gyűltek össze a diákok – közel százötvenen – a rendhagyó irodalomórára. Az Ady számára fontos helyszínen magától értetődő volt, hogy róla is szó essen, Háy János pedig – Juhász Anna kérdésére – elmesélte, hogy bár magát nem tartja Ady-rajongónak, az egykori költő egója mindig is lenyűgözte őt, ebben pedig hasonlított Petőfire, sőt Háy szerint Ady maga is kicsit Petőfi szeretett volna lenni.

Petőfi Irodalmi Karaván

Petőfi Sándorról úgy vélekedik, hogy ő az első olyan költő, akit természetesen olvasunk, és akit gyakorlatilag már „nullaévesen” minden magyar ismer.

PostPin It!

„A magyar néptől nem lehet elvenni azt a mítoszt, ami Petőfit övezi” – Nagybányára érkezett a Petőfi Irodalmi Karaván

Közzétette szerző

A neves irodalmi városban először a Németh László Elméleti Líceum diákjai várták Juhász Annát és vendégeit, Zalán Tibort és Huzella Pétert. A rendhagyó irodalomóra középpontjában ezúttal is az utazás állandó főszereplője, Petőfi Sándor állt, és az a kérdés, hogy most, 2023-ban hogyan tudnak a diákok kapcsolódni a kétszáz éve született költőhöz.

Kezdésként az Arany Jánossal való legendás barátságát elevenítették fel, annak súlyát és helyét az irodalmi életben, majd Zalán Tibor megjegyezte, egyáltalán nem biztos abban, hogy ha Petőfi tovább él, megmaradt volna ez a barátság, leginkább a lánglelkű költő nehéz természete miatt. „Mindig egyedül ment és mindent egyedül csinált, valamilyen belső iránytű mentén mozgott” – mondta róla Zalán Tibor, aki szerint Petőfi különleges személyisége messzemeneően túlmutat önmagán, és az egész magyar nemzet számára rendkívüli jelentőséggel bír. „A magyar néptől nem lehet elvenni azt a mítoszt, ami Petőfit övezi, hogy egy költő nemcsak írja, hogy meghalna a hazájáért, hanem tényleg meg is hal érte. Ha ezt elveszik a néptől, akkor mindent elvesznek. Annyi magyar elment ebből az országból, ha baj volt, de ő nem, itt maradt és feláldozta magát.” Zalán Tibor szerint éppen ezért fontos, hogy nem találták még meg a költő földi maradványait, ezzel életben tartva a legendát.

Kamasz közönség lévén nem maradhatott ki a közösségi média, a minket állandóan körülvevő online tér, az egyszerűsített, ikonokkal történő nyelvhasználat kérdése sem,

PostPin It!

Telt házzal indult Szatmárnémetiben a Petőfi Irodalmi Karaván

Közzétette szerző

2023. február 6-a reggelén még fel sem kelt a nap, amikor a Petőfi Irodalmi Karaván csapata már a kisbuszban ült, hogy elinduljanak az észak-erdélyi turnéra. Az idei első, összességében a negyedik Karaván ezúttal a Petőfi-bicentenárium tiszteletére a leghíresebb magyar költőnk nevét viseli, és az életmű mellett az utazás tematikája köré épül. A rendhagyó irodalomórákon, illetve az esti előadásokon, beszélgetéseken Petőfi Sándor alakja és életműve kerül középpontba. Juhász Anna irodalmár vendégei az első két napban Zalán Tibor költő és Huzella Péter zenész, akik hosszú évek óta alkotótársai is egymásnak.

Petőfi Irodalmi Karaván

Petőfi Irodalmi Karaván

PostPin It!

Petőfi másképp Horvátországban – Villáminterjú Zsille Gáborral

Közzétette szerző

Nem először jársz ezzel a műsorral Horvátországban. Mi hívta életre ezt a programot, hogyan került éppen Horvátország a fókuszba?

Valóban, az első Petőfi-előadásomat tavaly októberben tartottam horvát földön, a Zágrábi Liszt Intézet igazgatója, Mladenovics Anna és kulturális titkára, Thuróczy Zoltán meghívására. Egy fergeteges szervezésű ünnepi est szónoka voltam, Petőfi másképp címmel: olyan érdekességeket osztottam meg klasszikus költőnkről, amelyek nem szerepelnek az iskolai tankönyvekben, ennélfogva nem élnek a köztudatban. A közönség soraiban jelen volt Tamaskó Eszter, a Rijekai Egyetem magyar tanszékének lektora, valamint Kiss Gabriella, a Zágrábi Egyetem hungarológia szakának lektora, és úgy érezték, ezt az ő diákjaiknak is hallaniuk kell. Lelkes szervezésüknek, valamint a Petőfi Kulturális Ügynökségnek köszönhetően valósult meg január derekán a rijekai, illetve zágrábi előadásom, mindkét helyszínen több tucat főből álló hallgatóság előtt.

Miért látod fontosnak, hogy horvát nyelvterületen is behatóan ismerjék Petőfit?

PostPin It!

Petőfi-emlékév a Magyar Nemzeti Levéltárban

Közzétette szerző

A Magyar Nemzeti Levéltár Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára egy Petőfi Sándor ismeretségi köréhez tartozó, 200 személyből álló adatbázissal készült, mely a költő teljes kapcsolati hálóját tartalmazza. Az adatbázisban szereplő nevekhez rövid életrajzi leírás és irodalmi ajánló tartozik, 161 névhez levéltári irat is kapcsolódik iratfotóval, rövid tartalmi leírással, a pontos jelzettel és a keletkezési adatokkal.

Képernyőkép az MNL Petőfi közössége online adatbázisáról.

A személyek kiválasztása a vonatkozó szakirodalmon alapul, mindegyik életrajzban megtalálható, hogy az illető személy pontosan milyen kapcsolatban állt Petőfi Sándorral. A válogatásban helyt kapott például Arany János, Jókai Mór, Liszt Ferenc, Kossuth Lajos, Bem József, Görgey Artúr, Petőfi Sándor ifjúkori szerelme, Cancriny Emília, tanítója, Nagy Márton, apósa, Szendrey Ignác, felesége, Szendrey Júlia, és a szakmai pályafutásában nagy szerepet játszó Vahot Imre.

PostPin It!

Elkészült A helység kalapácsa hivatalos előzetese

Közzétette szerző

Petőfi Sándor azonos című eposzparódiájának, A helység kalapácsának különleges filmes műfajparódiájában szereplő Helység ezúttal egy soha nem létezett, időtlen, western-easterni település.

A vadnyugati idegenként megérkező Mesélő – a chopperén ülve – kezd bele a jól ismert történetbe. Petőfi művében a nagyvilágtól elzárt kis helység esendő, hétköznapi lakóit is ugyanazok az érzelmek és indulatok fűtik, akár a világirodalom nagy alakjait: szerelem, féltékenység, árulás, gyűlölet, bosszú. Itt az átlagos kocsmai verekedés is valóságos világháborúvá válhat lakóinak szemében, ami számukra ugyan hatalmas tragédia, viszont kívülről nézve, méreténél fogva megmosolyogtató.

A film hűen követi az eredeti történetet és szövegkönyvet, miközben a költő nyelvi humorát és eposzparódiáját filmes stílusparódiával ötvözi.

PostPin It!

Így készült A helység kalapácsa

Közzétette szerző

Az MTVA megrendelésére és finanszírozásában, a Megafilm Service gyártásában készülő alkotás országos premierje jövő januárban lesz a Duna televízión. A film november 3-án megjelent werkfilmjében a forgatás kulisszatitkaiba nyerhetnek bepillantást a nézők.

Dombrovszky Linda legújabb rendezése nemzetközi szuperprodukciókat idéz, a Petőfi-bicentenárium alkalmára készülő tévéfilmben remek színészek és előadóművészek játszanak. A főbb szerepekben Pindroch Csabát (Fejenagy), Györgyi Annát (szemérmetes Erzsók), Gubás Gabit (amazontermészetű Márta), Szervét Tibort (Harangláb), Cserna Antalt (lágyszívű Kántor), Hunyadkürti Istvánt (bíró), Nagy Viktort (Bagarja uram) és Ember Márkot (Csepü Palkó) láthatjuk, míg mesélőként Zayzon Zsolt kalauzol végig a történeten.    

A forgatás a tordasi Westernfalu mellett Nagyszékelyen, Lóréven, Gyermelyen, Visegrádon, Etyeken és Mátyásföldön zajlott. A film kaszkadőr szakértője, Kósa László elmondta: a tömegverekedés jelenetét mindössze egy nap alatt vették fel, az igen látványos akciójelenetek végrehajtásánál pedig megjelent a „riggelés” is. Ez a kifejezés kaszkadőrnyelven kötél segítségével történő reptetéstechnikát jelent, ami Pindroch Csabát komoly kihívások elé állította, de ahogy mondta: a biztonsági próbák után már élvezte a feladatot.

PostPin It!

Petőfi, a hetyke bajszú látnok

Közzétette szerző

Újságíróként kezdted a pályádat. Mikor jött a váltás az újságírás és a szépirodalom között?

Nem akarom megtagadni a médiás múltat, de szerintem nem nagyon volt váltás. Az egyik újságnál egyszer azt a kritikát kaptam, hogy „csókolom, ez az írás szép és jó, de mi nem szépirodalmi lap vagyunk”. Akkor fogtam magam és ugyanazt a cikket beajánlottam máshová, most már novellaként, és elfogadták. Az abból az időből származó írásaim gyűjteményének, a 33 áthalló című kötetnek érdekessége, hogy egytől egyig igaz történetek olvashatók benne.

Ez a ’stílus’ talán azzal kezdődött, amikor találtam egy újsághirdetést, amelyben az állt, hogy valaki dedikált Zámbó Jimmy-kazettákat árul. Azonnal hívtam a megadott telefonszámot, persze nem vették fel, de akkor már bennem volt a téma és egyik nap nekiindultam magam. A csepeli temetőbe mentem, ahol Jimmy síremléke áll, és útközben találkoztam egy csapat rajongóval, akik éppen a sírhoz tartottak. Felvettem őket, és útközben az autóban beszélgettünk, majd az egyik nő meghívott magához. A lakás tele volt „ereklyékkel”; de hogy a legmegdöbbentőbbet mondjam, a nő elővett egy cigarettacsikket, amit Jimmy állítólag az utolsó koncertjén szívott. A rajongóktól megtudtam, hogy valahol Sashalmon létezik egy eladó kocsma, ahol annak idején gyakran fellépett az énekes. Természetesen oda is elmentem. Egy évek óta zárva tartó egység volt, a tulajdonos megmutatta a régi színpad helyét. Végül nem vettem kocsmát, de előkerült két dedikálatlan kazetta – kedvezményes áron.

PostPin It!

Petőfi-emlékév: két új mesét készített a legendás kecskeméti rajzfilmstúdió

Közzétette szerző

Lugosi István rendezésében készült el a Kecskemétfilm Kft. legújabb produkciója, a Gólyacsősz és a Csonkatorony című rajzfilm. A rövid, háromperces animációk a 2021-ben megjelent, Meseföld című gyűjtemény két történetének rajzfilmes adaptációi.

„A könyv írója, Császár Levente a Bács-Kiskun megye településein közszájon forgó legendák, anekdoták, mesék felhasználásával készítette el a gyűjteményt, melyet a Kecskeméti Katona József Múzeum néprajzi osztályának lektorálásával adtak ki. A Gólyacsősz Izsák településhez, míg a Csonkatorony Soltszentimréhez kapcsolódó történetekre épül” – mondta Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. stúdióvezetője.

A török hódoltság időszakát dolgozzák fel a történetek

PostPin It!

„Egész életét az újrakezdés lendülete jellemezte” – Szilágyi Márton Petőfi vonzásáról és a Petőfi-kutatás helyzetéről

Közzétette szerző

Tinikoromban nagy hatással volt rám Karinthy Ferenc 1947-ben, jellemző módon a doktori dolgozatával egy évben megjelent regénye, a Kentaur, ami a nyelvészeti kutatásainak az irodalmi lecsapódása, és valószínűleg ott van benne az a tágabb értelmű útkeresés, amely a húszas évei közepén jellemezte. Interjúkban gyakran kitért arra, hogy lehetett volna nyelvész, befuthatott volna tudományos karriert, és a regényből kiolvasható a válasz, hogy miért riadt vissza ettől. Azért, mert rájött, hogy olyan úr szolgálatába szegődne, aki teljes odaadottságot, már-már megszállott ügyszeretetet vár el; kissé patetikusan szólva azt, hogy teljes valóját élő áldozatul ajánlja fel neki. Ez olyasmi, amit a világ nem ért, a döntési helyzet pedig azzal szembesít, hogy mire érdemes az életünket rááldozni.

Messzire vezető kérdés, de az eddigiek talán már érthetővé teszik majd, miért akarom én Önt a „Petőfi-mágnesről” és úgy általában a tudományos pálya vonzásáról kérdezni. Egyrészt arról, hogy egy ifjú bölcsész hogyan kerül döntési helyzetbe, majd találja meg a maga kutatási területét, témáját, és hogy azt mi okozhatja, ha soha nem akad ilyen problémája, mert meg sem legyinti az elhivatottság szele.

Az a benyomásom, hogy mindig a téma választja az emberét, nem fordítva, a sorsszerűségnek tehát komoly szerepe van a döntésben. Ám korrekcióra, szűkítésre-bővítésre a későbbiekben azért adódik lehetőség. Engem például kezdettől fogva a 18–19. század irodalma érdekelt; minden: személyes példák és olvasmányélmények egyaránt errefelé tereltek, segítettek. Már az édesapámtól hallott mesék is gyermekkoromban, aztán az, hogy az ő néprajzkutatói példája révén megértettem, miben áll és milyen az a tudományos gondolkodás. Azt is, hogy nehéz kenyér, és azt is, hogy a külvilág értetlenségével számolni kell. Számomra azonban fokról fokra világossá vált, hogy a tálentumaimmal kötelességem élni. Az egyetemen Kerényi Ferenctől, aki a tanárom volt, azt tanultam, hogy azt az irodalomtörténészt lehet komolyan venni, aki képes legalább száz év folyamatait, összefüggéseit átlátni, átfogni. Engem a rendi társadalom és irodalma kezdett érdekelni, mert történelem szakos is voltam, és

PostPin It!

Szabadság, szerelem – A helység kalapácsa forgatásán jártunk

Közzétette szerző

Az alkotók mellett a produkció megálmodói is a helyszínre látogattak. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója elmondta: amint meghallották Petőfi eposzparódiájának filmes ötletét, azonnal bekapcsolódtak, hiszen a közmédiában régóta kérdés volt, hogyan tudnak az ünnepi év kapcsán méltón emlékezni Petőfire. Miután több mint öt évtizede senki nem nyúlt A helység kalapácsához, úgy vélték, érdemes a mai kor szellemének megfelelően feldolgozni.

A Petőfi Kulturális Ügynökség főigazgatója, Demeter Szilárd a történetet újraolvasva arra gondolt, ha Tarantino ismerte volna a művet, ez alapján vitte volna vászonra Az aljas nyolcas című moziját. „A helység kalapácsa egy hőseposz karikírozása, gyakorlatilag egy pamflet. Petőfi annyira jól megírta, annyira benne van az a bátorság, ami Tarantinót jellemzi filmesként, hogy rögtön beugrott a neve. Majd utána láttam, hogy Dombrovszky Linda rendezőnő a szinopszisban szintén átkötött arra a szemtelenül intellektuális alkotói szabadságra, ami Tarantino munkáiban megjelenik.”

Demeter Szilárd hozzátette, hogy Az apostolt is újraolvasta, hiszen – szintén a Petőfi-emlékév kapcsán – Futaki Attila világhírű képregényrajzoló elkészíti az elbeszélő költemény dart noir verzióját. „Rettenetesen súlyos mű, akkor írta a költő, amikor mélyponton volt, és bár benne van a fájdalma, az elkeseredettsége, mindezt széles dimenzióra tágította. Az a különbség a jó és a nagy szerző között, hogy míg a jó szerző leköti az embert, addig a nagy alkotókat olvasva az az érzésed, mintha a saját történeted lenne a kezedben.

PostPin It!