India furcsa időkapuja a világnak. A XXI. század technikai vívmányai, mint például a mobiltelefon képesek beszivárogni, de a társadalmi változások csak alig-alig repedeztetik az összezáró közösségek falait. Az ország szívében mégis akadt egy falu, ahol egy apa nekiment a társadalmi normáknak és harcolni kezdett a lányáért és az igazságért az Egy apa harca az igazságért […]
The post A sötétség mélyén – Egy apa harca az igazságért appeared first on Filmtekercs.hu.
Steve McQueen formabontó, bő négyórás dokumentumfilmje, az Occupied City Amszterdam második világháborús megszállásáról egy egyedi és érdekes kísérlet. Ám sokkal inkább értelmezhető kiállítási anyagént, installációként, mint filmként. „Na már megint ez a holokauszt téma! Nem lerágott csont ez?” Lesznek, akik cinikusan ezzel a felsóhajtással közelednek majd Steve McQueen (12 év rabszolgaság, Nyughatatlan özvegyek) első dokumentumfilmes […]
The post Embert próbáló túra egy megszállt városban – Occupied City appeared first on Filmtekercs.hu.
Az Eidolon Centre for Everyday Photography az itthoni közönségét megszólító, havonta visszatérő programsorozatot indít, ahol több, a privát fotográfiával kapcsolatos érdekes aspektust vitatunk meg, mutatunk be, és tárunk a közönség elé.
Az Eidolon Club arra hívja a hazai privát fotó iránt érdeklődő közönségünket, hogy a privát fotográfia műfajának segítségével megkérdőjelezzék a vizuális kultúra megszokott felfogásait. A válogatott programok, filmvetítések, workshopok és beszélgetések azt a célt szolgálják, hogy találkozási pontot biztosítsanak a privát fotó iránt érdeklődő szakembereknek és rajongóknak, diákoknak és kíváncsi felnőtteknek, amatőr fotósoknak és az amatőrök jelentőségét elismerő profiknak, a fotótörténet íróinak és olvasóinak – azaz mindenkinek, aki szeret fotográfiákat nézni, akkor is, ha azokat nem profik készítették.
Az első eseményen a kreatív víziójáért a Sundance fesztiválon is díjat nyert ‘És a király így szólt: Milyen csodás szerkezet!’ című dokumentumfilmet nézzük és vitatjuk meg közösen. A film főszereplője a kamera, ami megszületése óta nemcsak inspirálja az emberiséget, hanem megváltoztatta azokat a szociális kódokat, amelyek mentén viselkedünk. A film az emberiség önmaga iránti rajongását vizsgálja, valamint azt, hogy miért vonzódunk annyira ahhoz, hogy a világot a kamera lencséjén, majd képeken keresztül szemléljük. Axel Danielson és Maximilien Van Aertryck – a Ruben Östlunddal közösen jegyzett Plattform Produktion rendezői – egyenesen a társadalomra irányítják kameráikat, hogy felfedezzék, megmagyarázzák és leleplezzék, hogyan változtatta meg a viselkedésünket a kép iránti féktelen megszállottságunk. A filmkészítők eközben azt a kérdést is felteszik, hogy milyen társadalmi következményekkel jár a bolygón lévő, 2022-re mintegy negyvenöt milliárdra becsült kamera képáradata, és hogyan jutott el az emberiség kétszáz év alatt az első fotográfiát készítő Joseph Nicéphore Niépce hátsó kertjének megörökítésétől a több milliárd eurós médiaiparig.
Eredeti cím:Kék PelikanMűfaj:magyar animációs film, dokumentumfilmRendező:Csáki LászlóZene:Preiszner Miklós, Tövisházi AmbrusJátékidő:79 percA film forgalmazója:JUNO11 PicturesHazai mozi bemutató:2024. április 4 .
Kék Pelikan film leírása
1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydealer elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön.
Az Uganda első Oscar-jelölését begyűjtő dokumentumfilm egy zenészről szól, aki törvényes eszközökkel váltaná le a kelet-afrikai állam éléről az 1986 óta regnáló, autokrata vezetőt. A Bobi Wine: A nép elnöke a szabadságba, a demokráciába és az elnyomással szembeni ellenállásba vetett hit meséje, de az ugandai politikai élet árnyalásával adós marad. Uganda az európai közéleti látókör […]
The post Uganda jobban teljesít – Bobi Wine: A nép elnöke appeared first on Filmtekercs.hu.
Cseresznyevirágos kert, kismacskák és egy túlzsúfolt, szemétlerakóra emlékeztető élettér. Pixeles telefonkamerával felvett élő adások és esztétizált beállítások váltakozásai. Többek között…
A A magárahagyottság vágóképei bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
A Fanni kertje a 20. Verzió Filmfesztiválon megnyerte a magyar versenyszekciót és a fesztivál közönségdíját is. Április 4-én újra látható lesz egy különleges (és ingyenes) vetítésen a budapesti Toldi moziban. A vetítést közönségtalálkozó és tematikus beszélgetés követi. A program egy vetítéssorozat része, mely a Háttér Társasággal közös együttműködésben valósul meg, és további 4 állomása várható. A sorozat célja, hogy marginális csoportok sorsán keresztül beszéljen össztársadalmi kérdésekről.
Két, a társadalom peremén élő idegen talál egymásra Somogyvári Gergő filmjében. A családjából kitaszított 19 éves transz tinédzser az egykori gyári munkás, hajléktalan Laci erdei kunyhójában lel menedékre, aki fokozatosan apafigurává válik számára, és bár sokat morog, mégis segít a bajba jutott tinédzsernek. Az egymástól távoli világokból érkező, két kitaszított ember kapcsolódásával a film megmutatja, hogy a legváratlanabb helyzetekben is ki tudnak alakulni szoros és érzelemgazdag emberi kötelékek.
Kétszer néztem meg Maite Alberdi lírai dokumentumfilmjét, hogy írni tudjak róla, mert első alkalommal maradt bennem némi hiányérzet, ami nem hagyott nyugodni. Nem, az Alzheimer nem lehet ennyire felemelő, a The Eternal Memory nem szólhat csak erről a betegségről, a szerelemről, a kollektív emlékezetről, vagy épp Augusto Góngora chilei újságíró életéről így külön-külön értelmezve. Ezeknek […]
The post „Az életet választom” – The Eternal Memory appeared first on Filmtekercs.hu.
A boldogság ügynöke Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai rendezésében kalauzol el minket a távol-keleti Bhutánban, ahol a társadalom boldogságindexének mérésébe enged betekintést. A dokumentumfilm a Sundance Nemzetközi Filmfesztiválon debütált és jelenleg is fesztiválkörútját járja. A rendezőpárosnak ez lesz a második filmje együtt, A monostor gyermekei után, melynek szintén Bhután szolgált helyszínéül. Zurbó Dorottyát egyébként is […]
The post Magyar-bhutáni film érkezik hamarosan a mozikba – A boldogság ügynöke előzetes appeared first on Filmtekercs.hu.
Madeleine Gavin dokumentumfilmje, a Beyond Utopia egy észak-koreai család meneküléstörténetét követi végig, miközben láthatóvá tesz számos láthatatlan részletet az észak-koreai helyzettel kapcsolatban. A legtöbb, amit ma Észak-Koreáról tudunk, az az, hogy mennyire keveset tudunk róla. Az időről-időre felbukkanó dokumentumfilm-kísérletek is többnyire arról szólnak, hogy mit nem láthatunk; vagyis abból, amit mégis, mi mindenre következtethetünk. Szóba […]
The post Menekülés Észak-Koreából – Beyond Utopia appeared first on Filmtekercs.hu.
2024. február 16-án Alekszej Navalnij életét vesztette egy szibériai börtönben. Életéről még korábban Oscar-díjas film készült Ezt vetíti le február 22-én, csütörtökön az emlékére a BIDF (Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál) a Mammut 2. Cinema City moziban 18 órától.
2020 augusztusában egy Szibériából Moszkvába tartó repülőgép kényszerleszállást hajt végre. A gép utasainak egyike, az orosz ellenzéki vezető Alekszej Navalnij, életveszélyes állapotban van.
Alekszejt először egy helyi szibériai kórházba szállítják, majd Berlinbe menekítik, ahol az orvosok megerősítik, hogy Novicsokkal, az orosz kormány ellenségei ellen kifejlesztett idegméreggel támadták meg.
2022.02.24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. A két hetes villámháborúnak tervezett akció végül egy mai napig tartó helyi konfliktusba torkollott, melynek első csatája volt a mariupoli ütközet. Ez végül 2022. május 16-án orosz győzelemmel ért véget. Egy maroknyi ukrán újságíró, az Associated Press munkatársai húsz napig tartózkodott az ostrom alá vett városban, és folyamatosan tudósított kollégáinak az […]
The post „A világnak ezt látnia kell” – 20 nap Mariupolban appeared first on Filmtekercs.hu.
Eredeti cím:And the King Said, What a Fantastic MachineMűfaj:feliratos svéd dokumentumfilmRendező:Axel Danielson, Maximilien Van AertryckZene:–Játékidő:88 percA film forgalmazója:Vertigo MediaHazai mozi bemutató:2024. február 15.
És a király így szólt: Milyen csodás szerkezet! film leírása
Az első kamerát 1895-ben találták fel, ma mintegy 45 milliárd kamera működik világszerte. A fim rendkívüli utazás a 19. század végétől az Instagramig és a közösségi médiáig bezárólag. Az alkotók régi filmhíradókból, propagandafelvételekből, ismert és népszerű közösségi média videókból állították össze filmjüket. Kritikus hangon keresték arra a választ, hogy miben rejlik a kamera és a képek ereje, milyen társadalmi következményekkel járnak a világ előtt megosztott felvételek, milyen hatást gyakorolnak nézők millióira a megtekintett vírusvideók, lájkvadász-kattintékony kisfilmek.
Ingyenesen elérhetővé tette hivatalos YouTube oldalán a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum az Elveszett magyar filmek című dokumentumfilmjét, amely bemutatja a hazai filmipar elmúlt 120 évének viszontagságait, a megsemmisült filmek tragikus körülményeit és rég elfeledettnek vélt alkotások újra felfedezési lehetőségét.
A közel negyedórás dokumentumfilm bemutatja a magyar film történetének korai kihívásait, beleértve a nitrocelluloid filmtekercsek gyúlékonyságát, amelyek számos tragikus tűzesetet idéztek elő a némafilm korszakában. Az épségben megmaradt tekercsek sem voltak biztonságban: ezeket értékes ezüst tartalmuk miatt sokszor inkább újrahasznosították, ennek következtében szintén sok filmes remekmű elveszett. A filmek pusztulása a gépházban is folytatódott: sokszor maguk a gépészek vágták ki a nekik tetsző jeleneteket, emiatt különösen nagy veszélyben voltak a pikáns részletek.
A dokumentumfilm kiemeli olyan filmstúdiók kulcsszerepét, mint Janovics Jenő kolozsvári műhelye, ahol világhírű rendezők, többek között Kertész Mihály és Korda Sándor kezdték pályafutásukat. Annak ellenére, hogy alkotásaik világsikert arattak, számos korai munkájuk eltűnt az idők során.
Február elsejétől vetítik a magyar mozik a Smoke Sauna Sisterhood címet viselő, az észt nők által gyakorolt füstszaunázás spirituális hagyományát bemutató dokumentumfilmet. A forgatás során valódi női testvériség alakult ki a szereplők és a film készítői között. A kölcsönös bizalom fontosságáról és a forgatás körülményeiről kérdeztük Marianne Ostrat producert. Téged milyen élmények fűznek a füstszaunákhoz? […]
The post Ez a film a nagybetűs Nőről szól – Interjú Marianne Ostrat producerrel appeared first on Filmtekercs.hu.
Budapesten és 10 városban, 250 vetítésen több mint tízezer néző vett részt a 10. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon.
A 10. BIDF hivatalos díjkiosztóját szombat este tartották, ahol kihirdették a versenyprogram győzteseit, a különdíjakat, valamint a szervezők bejelentették, hogy közvetlenül a fesztivál után, a BIDF online forgalmazási felületén (BIDF NET) folyamatosan bővül a filmkínálat az idei versenyprogramból és a korábbi fesztiválok kínálatából.
A 10. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon idén 45 alkotás szállt versenybe.
Már-már közhely, hogy bár rettentően vágyunk a közösségi élményekre, az emberi interakciókra, az őszinte kommunikációra, mégis mind távolabbra sodródunk embertársainktól. Egyre több az egyszemélyes háztartás – hazánkban már minden harmadik ember egyedül él –, baráti kapcsolataink észrevétlenül elkopnak, korábban összejáró társaságaink lassan felbomlanak, hiába a végtelen mennyiségű online platform, amelyek elvileg pont a kapcsolódásunkat segítenék elő.
Valahol egy vadregényes, észtországi erdőben van viszont egy fából készült szaunakunyhó, ahol a nők időről időre összegyűlnek, hogy a forró, füstös levegőben kiizzadják magukból nemcsak a testi, de a lelki méreganyagokat is. A Smoke Sauna Sisterhood című észt dokumentumfilm az ő beszélgetéseikbe enged betekintés. És bár az északi népekről megvan az a jól bejáratott sztereotípiánk, hogy tartózkodóak és távolságtartóak, ebben a szaunában a különböző életkorú nők olyan szabadon osztják meg egymással női létük legintimebb, legérzékenyebb területeit is, ami Magyarországról nézve elképzelhetetlennek tűnik.
Az észt füstszaunáknak nyolcszáz éves múltja van – régebben még a szüléseket is ezekben vezették le, gyógyítottak is bennük –, nem véletlenül kerültek fel az UNESCO kiemelt kulturális örökségeket rögzítő listájára. Ma nagyjából négyszáz ilyen szauna van az országban, amelyekben egész családok, szomszédok, barátok járnak össze, hogy közösen izzadjanak, szocializálódjanak. De más, praktikus dolgogra is használják őket: időnként a meztelen testek és a megtisztulási rituálék helyét a füstölni való sonkák, húsok foglalják el.