Best WordPress Hosting
 

Ahol az izzadással a lelki méreganyagok is távoznak

Már-már közhely, hogy bár rettentően vágyunk a közösségi élményekre, az emberi interakciókra, az őszinte kommunikációra, mégis mind távolabbra sodródunk embertársainktól. Egyre több az egyszemélyes háztartás – hazánkban már minden harmadik ember egyedül él –, baráti kapcsolataink észrevétlenül elkopnak, korábban összejáró társaságaink lassan felbomlanak, hiába a végtelen mennyiségű online platform, amelyek elvileg pont a kapcsolódásunkat segítenék elő.

Valahol egy vadregényes, észtországi erdőben van viszont egy fából készült szaunakunyhó, ahol a nők időről időre összegyűlnek, hogy a forró, füstös levegőben kiizzadják magukból nemcsak a testi, de a lelki méreganyagokat is. A Smoke Sauna Sisterhood című észt dokumentumfilm az ő beszélgetéseikbe enged betekintés. És bár az északi népekről megvan az a jól bejáratott sztereotípiánk, hogy tartózkodóak és távolságtartóak, ebben a szaunában a különböző életkorú nők olyan szabadon osztják meg egymással női létük legintimebb, legérzékenyebb területeit is, ami Magyarországról nézve elképzelhetetlennek tűnik.

Az észt füstszaunáknak nyolcszáz éves múltja van – régebben még a szüléseket is ezekben vezették le, gyógyítottak is bennük –, nem véletlenül kerültek fel az UNESCO kiemelt kulturális örökségeket rögzítő listájára. Ma nagyjából négyszáz ilyen szauna van az országban, amelyekben egész családok, szomszédok, barátok járnak össze, hogy közösen izzadjanak, szocializálódjanak. De más, praktikus dolgogra is használják őket: időnként a meztelen testek és a megtisztulási rituálék helyét a füstölni való sonkák, húsok foglalják el.

Csupasz igazság – Smoke Sauna Sisterhood

Anna Hints dokumentumfilmjében az észt füstszauna rituális hagyománya ad teret egy női közösségnek, hogy megosszák egymással legféltettebb titkaikat és megtisztulást nyerjenek a velük történt rossztól megszabadulva. A Smoke Sauna Sisterhood bensőséges betekintést nyújt a női lét sokrétű tapasztalásaiba. A testi-lelki megtisztulás számos kultúrában fontos szerepet tölt be. A keresztények megkeresztelkednek, a zsidó nők mikveh-ben fürdenek, […]

The post Csupasz igazság – Smoke Sauna Sisterhood appeared first on Filmtekercs.hu.

Csütörtöktől mozikban a Smoke Sauna Sisterhood

A legjobb dokumentumfilm Európa Filmdíjával és a Sundance Nemzetközi Filmfesztiválon a kategóriájában legjobb rendezés díjával kitüntetett Smoke Sauna Sisterhood az elmúlt év egyik legkülönlegesebb filmélménye, amely bejárta a világ filmfesztiváljait, hogy végre a Mozinet forgalmazásában február 1-től a hazai közönséghez is eljusson.

Az északi országokban úgy tartják, hogy a szauna több kikapcsolódásnál: az önmagunkkal való szembenézést segíti. Anna Hints rendezőnő lenyűgöző operatőri munkával elkészített filmje egy összetartó női közösség szemszögéből tárja fel a tradicionális észt szaunázás legintimebb pillanatait. Az erdőben felállított izzasztókamrában összegyűlő nők teljesen kitárulkozva beszélnek a legféltettebb titkaikról, vágyaikról, traumatikus emlékeikről, miközben a szemünk láttára mosódnak el a test és lélek határai.

A hipnotikus erejű dokumentumfilm a Sundance Filmfesztiválon mutatkozott be, ahol elnyerte a World Cinema szekció legjobb rendezésnek járó díját, majd az Európai Filmdíj-átadón a legjobb európai dokumentumfilm kategóriában jutalmazták.

Kettős nyitás – Szemben a propagandával

A te tíz éved hogy telt? – vonja be rögtön nézőjét szlogenkérdésével a 10. évfordulóját ünneplő Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF). Január 27. és február 4. között a friss nemzetközi sikerek közül 6 szekcióban 45 filmet láthatunk Budapesten és országszerte 10 városban..

A fesztivál kevéssé szokásosan két, formailag és tematikailag gyökeresen különböző nyitófilmmel indult. Együttes fókuszba kerülésük vörös riasztással felérő figyelemfelhívás: mi vár a jövő nemzedékekre ebben a világban, amit a politika teremtett számukra.

Vinay Shukla már az első – a Khushboo Ranka-val rendezett An Insignificant Man (2016) – egészestés alkotásával dokumentumfilm-történetet írt: megnyert hazájában egy cenzúraellenes pert, s India legnagyobb bevételét hozó dokuja lett. Az Amíg még nézhetjük (While We Watched, 2022) forgatása során két évig, 2018-20 között volt „légy a falon” Ravish Kumar, a független indiai New Delhi Television (NDTV) sztár újságírója irodájában, otthonában, még az autójában is.

Nyolc film, amit érdemes lesz megnézni a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon

A finn grizzlyember – A hiúz-ember

Juha Suonpää nemcsak dokumentumfilmeket rendez, de a környezet- és természetfotózásnak is szakértője, így testhezálló témát választott, amikor nekilátott A hiúz-ember elkészítésének. Az alig másfél órás film főszereplője Hannu, aki egy farmon él Nyugat-Finnországban, egy olyan térségben, mely számos vadon élő állat otthona Mikor a férfi egy hiúztetemet talál, kénytelen újraélni gyermekkorát. Hannu kamerák segítségével próbálja felderíteni a kihaltnak vélt állatfaj titkát, a rögzített felvételeknél sokkal hasznosabb azonban az a különleges tekintet, mely képes átlépni emberi civilizáció és rejtélyes állatvilág határát. Suonpää filmjében összefonódik jelen és múlt, emberi és állati, de előkép és örökség is – hiszen A hiúz-ember nyilvánvaló rájátszás a Werner Herzog által rendezett és narrált A grizzlyember című portréfilmre.

A megértés a kulcs – A monostor gyermekei

Európai fesztiválfilmek egy új VOD platformon

A Doc Around Europe, az európai dokumentumfilm-fesztiválok hálózata Magyarországról is elérhető VOD platformot indított, ahol friss dokumentumfilmes alkotásokat kínál. A felületen évente legalább 40 különleges új dokumentumfilm lesz elérhető. A hivatalos bemutatóra 2024. február 18-án a Berlinalén, a European Film Marketen kerül sor.

A fesztiválhálózat tagjai – a DocsBarcelona, a DOK.fest München, a MakeDox, a FIPADOC és a VERZIÓ – azzal a céllal hozták létre a platformot – doc-around-europe.net -, hogy a dokumentumfilmeket a nagyközönség számára is elérhetővé tegyék, és erősítsék a filmek jelenlétét a nemzetközi piacon. A platform sokszínű felhozatalt kínál, és évente 40 új filmet mutat be, melyeket az egyes filmfesztiválok válogatnak ki a saját régiójukban készült dokumentumfilmekből. Aki nem tud ellátogatni ezekre a fesztiválokra, mostantól online nézheti az új tehetségek legjobb filmjeit. A rövidfilmek csupán 2 euróért, az egész estés dokumentumfilmek 5 euróért streamelhetők, és 48 órán belül többször is megnézhetők.

[…] Bővebben!

Farkasok a tükörben – Volt négy lányom

Olfa Hamrouni nevét 2016-ban ismerhette meg a világ, amikor megosztotta két idősebb lánya elvesztését a nagyközönséggel. A család drámáját most évekkel az események után Kaouther Ben Hania dolgozta fel Volt négy lányom című filmjében, mely mögé néz az okoknak és rétegről rétegre fejti fel a tragédia hátterét. Egy magával ragadó meta-dokumentumfilmben szembesülhetünk a transzgenerációs identitás […]

The post Farkasok a tükörben – Volt négy lányom appeared first on Filmtekercs.hu.

Elégia tortákkal – Amíg még nézhetjük

Vinay Shukla Amíg még nézhetjük című filmje egyszerre fojtogat és felráz. Az elementáris hatást pedig egy makacs és igaz ember harcának bemutatásával éri el. Az objektivitás az egyik legnehezebben meghatározható fogalom. Nagyjából ugyanannyira, mint amennyire lehetetlen adekvát módon leírni egy (dokumentum)film valósághoz való viszonyát. Mióta világ a világ, és mióta (dokumentum)filmeket készítenek emberek. Csak sejteni […]

The post Elégia tortákkal – Amíg még nézhetjük appeared first on Filmtekercs.hu.

Keleten a helyzet változásban – Harcban

Egyedülálló közelségből, de ellentmondásokba ütközve követi az ukrán kormány kulcsfiguráit stratégiai és diplomáciai törekvéseiben a Harcban. 2022. február 24-én Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Blitzkrieg stratégiát folytatva az oroszok könnyű és gyors győzelmet reméltek, de tervük meghiúsult az ukrán ellenállás következtében. A lassan két éve zajló háború felbecsülhetetlen károkat okozott, közel hatmillió ember […]

The post Keleten a helyzet változásban – Harcban appeared first on Filmtekercs.hu.

Meghatározó személyiségekről készült filmek a magyar kultúra napján az Urániában

Az Uránia Nemzeti Filmszínház idén portrékkal és életrajzi filmekkel ünnepli a magyar kultúra napját. Január 22-én kilenc olyan filmalkotást tűz műsorra, amely jelentős személyiségeket mutat be, akár dokumentumfilm, akár játékfilm formájában. Nádas Péter, Cseh Tamás, Bereményi Géza, Víg Mihály, Keleti Ágnes, Semmelweis Ignác és a Kemény Dénes-vezette vízilabda válogatott történetei, illetve általuk a magyar kultúra legkülönfélébb területei elevenednek meg a kiválasztott alkotásokban. Újra látható lesz Erőss Zsolt özvegyének, Sterczer Hildának játékfilmben elbeszélt története, a Magasságok és mélységek, valamint Ljasuk Dimitry öngyógyító portréja, a Jóreménység-szigete.

Cseh Tamásra, a huszadik század nagy magyar dalnokára, aki történetesen épp január 22-én született 1943-ban, Fonyó Gergely rendezésével, a Cseh Tamás filmmel emlékeznek. A 2000-ben készült dokumentumfilmben a zenésszel együtt keressük fel életének, pályafutásának legfontosabb helyszíneit, személyeit. Köztük állandó alkotótársát, Bereményi Gézát is, akit pedig egy másik dokumentumfilmből, Papp Gábor Zsigmond játékos portréjából, a Bereményi kalapjából (12) ismerhetünk meg közelebbről.  Az ő kísérője-kérdezője egyébként Tóth Barnabás színész-rendező, aki tízévesen Bereményi önéletrajzi ihletésű mozidarabjában, az Eldorádóban a még gyerek Gézát alakította.

Két másik alkotó műhelyébe is ellátogathatunk. Kácza András Víg Mihály-portréjában egy sokoldalú zenei alkotó világába nyerünk betekintést. Az Ott torony volt (12) megidézi a nyolcvanas évek elejének alternatív, underground világát, a Balaton és a Trabant együttes akkori koncertjeit, de bemutatja az alkotó filmzeneszerzői munkásságát, ezen belül a Tarr Bélával való együttműködésének történetét is. Kárpáti György Mór Saját erdő című esszéisztikus filmje (16) Nádas Péter író alkotói környezetébe, egy Zala megyei kis településen található, természetközeli művészlak világába enged bepillantást. Egyszerre természetfilm és irodalmi portré, amely egy elmélyült gondolkodó határozott üzenetét tárja elénk.

A Smoke Sauna Sisterhooddal folytatódik a 13. Mozinet Filmnapok

Az elmúlt év egyik legkülönlegesebb filmélményével, a legjobb dokumentumfilm Európa Filmdíjával kitüntetett Smoke Sauna Sisterhooddal folytatódik januárban a 13. Mozinet Filmnapok.

Anna Hints rendezőnő lenyűgöző operatőri munkával elkészített filmje, a Smoke Sauna Sisterhood egy összetartó női közösség szemszögéből tárja fel a tradicionális észt szaunázás legintimebb pillanatait. Az erdőben felállított izzasztókamrában összegyűlő nők teljesen kitárulkozva beszélnek a legféltettebb titkaikról, vágyaikról, traumatikus emlékeikről, miközben a szemünk láttára mosódnak el a test és lélek határai. A hipnotikus erejű dokumentumfilm a Sundance Filmfesztiválon elnyerte a World Cinema szekció legjobb rendezésnek járó díját.

A Smoke Sauna Sisterhood budapesti vetítése a 13. Mozinet Filmnapok keretében 2023. január 18-án, csütörtökön 19 órakor lesz a Puskin moziban. Az est során a film vetítése mellett egy autodidakta női acapella csoport, kórus, közösség, a Varsányi SzIrének énekel, illetve Veiszer Alinda beszélget Hortobágyi Andrea női kör kísérővel, női-, kismama-, posztnatális-, yin- jógaoktatóval, dúlával. Jegyvásárlásra itt van lehetőség.

Túl közel

„Nem azért csináltam így végig ezt a filmezést, mert építeni akarok magamról valami acélszobrot, hanem nekem ez volt a stratégiám. Hogy mutassam mindig, hogy én milyen k…a erős vagyok; hogy nem kell ebbe belehalni, hogyha ez megjön, mint ahogy a Mama meghalt meg a nagybátyám meghalt” – mondja Einspach Gábor a film vége felé, és bár igaza lenne! Bár igaz lenne, hogy ebbe, a hasnyálmirigyrákba nem kell belehalni, hogy akarattal legyőzhető, és hogy úgy általában semmilyen rákba nem kell belehalni, sőt egyáltalán nem kell meghalni. Senkinek, soha többé.

De hát a hasnyálmirigyrákban megbetegedők nagyobb részének sajnos meg kell, a (filmben is citált) statisztikák rettenetesek. Hősünk mondatai a mágikus gondolkodás nyomait mutatják, de az vesse rá az első követ, aki halálos betegsége idején nem keres hasonló kapaszkodókat. Másmilyenek ugyanis nincsenek.

Gábor és volt felesége a film első felében annak a vélelmüknek is hangot adnak, hogy a válásuk és a betegség között összefüggés lehetett. Noha ez természetesen bizonyíthatatlan – mint ahogy az ellenkezője is –, jól érzékelteti azt a hirtelen pánikot és tanácstalanságot, amely sorsfordító pillanatokban jellemez bennünket. A „normál üzemmenet” esetén érvényes igazságaink és tájékozódási pontjaink hirtelen érvényüket vesztik, és a háló, amelyet a családunk, a barátaink, a kollégáink, a munkánk feszített ki alánk, egyetlen pillanat alatt foszlik szét, mintha sohasem lett volna. Halandóságunkból fakadóan ehhez az elbizonytalanodáshoz nem is kell olyan sok, sőt kis túlzással mindig a mezsgyéjén járunk: a biztonságtudatból, amelyet a hétköznapokban a legtermészetesebbnek hiszünk, akár egész könnyen és váratlanul is kizökkenthet bennünket valamilyen esemény vagy felismerés.

Január 4-től látható a mozikban a Nem halok meg

A miskolci CineFesten és a Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon már találkozhattak a nézők a Nem halok meggel, mely a sikeres műgyűjtő és galerista Einspach Gáborról szól. A fővárosi művészeti világ egyik meghatározó alakja megtudja, hasnyálmirigyrákban szenved. Egy olyan betegségben, amit az emberek alig öt százaléka él túl. Ő azonban nem omlik össze, nem tragédiaként, hanem a teljes újrakezdés lehetőségeként tekint betegségére. 

Miközben folytatja a fizikailag őt egyre jobban igénybe vevő kezeléseket, megpróbálja újraértelmezni a saját életét, valódi céljait, és a gyerekeivel, valamint a teljes környezetével való kapcsolatot. A Nem halok meg egyszerre mutatja be egy beteg, de nem elkeseredett ember testi és lelki vívódásait.

Az Anyáim története társrendezője, Dér Asia a kezelés legelejétől fogva követi Gábor mindennapjait, egy különleges ember szellemi és fizikai vívódásainak legmélyére ásva ezzel. A film 2023 őszén – ahogy Moldovai Katalin nagyjátékfilmje, az Elfogy a levegő is – meghívást kapott a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválra, mely a berlini, a cannes-i, a Karlovy Vary-i és a velencei seregszemle mellett egyike a 14, úgynevezett A-kategóriás filmfesztiválnak.

A társadalmi összeomlás elkerülhetetlen || Stumpf-Bíró Balázs & Veiszer Alinda || Nagylátószög

„Ahogyan mi a fejlett világban élünk, az minden, csak nem normális.”

A Pannon Egyetemen a globális polikrízis jelenségét kutatja, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő Cassandra Program magyarországi alapítója és kollapszológus, magyarul összeomlás-kutató. Stumpf-Bíró Balázsnak a nem túl rózsás és nem túl távoli jövővel való szembenézés mondhatni szakmai ártalom. A Mozinet Nagylátószög új epizódjában Veiszer Alinda beszélget vele a december 28-án mozikba kerülő Ennél csak jöbb jöhet című film kapcsán. Az Életrevalók alkotóinak egy radikális klímaaktivista társaságban játszódó új vígjátéka vonatkozásában beszélgetnek a kapitalizmus által generált folytonos növekedési kényszerről, a túlfogyasztásról, a klímaválságról és a törékeny rendszereknek való kiszolgáltatottságról.

„Alapvetően tömegek fogják bedobni a törölközőt azért, mert hirtelen, váratlanul fognak szembesülni ezekkel a változásokkal. Nem tudják, hogy merre vannak arccal, mi itt a probléma, hogy kerültek ide, mi lesz most ezután, meddig tart ez az egész, és emiatt pánikba esnek, és pánikba esett emberek tömege kelti a káoszt. És ez vezet el egy társadalmi összeomláshoz, amit szeretnénk elkerülni.”

A nyitott hűtőajtó

 

A Verzió megkerülhetetlen fontosságú fesztivál. Amellett, hogy évente felújítja személyes kapcsolódásunkat világunk válsággócaihoz, folyamatosan finomítja tudásunkat arról is, mennyire összetettek a mindennapi élet problémái, ha az emberi jogok szempontrendszere szerint közelítjük meg azokat.

A 20. jubileumi Verziót megnyitó Krusovszky Dénes is utalt a „finomult kín”, a békeidő nehéz konfliktusaira: „A világ nagy szörnyűségei közben – amelyekről az itt látható filmek jelentős része is tudósít – a saját szörnyűségeink szinte már otthonosnak tűnnek, ha nem is épp szeretni valónak.” Az első Verziót felvezető Göncz Árpád köztársasági elnök, író nem súlyozott probléma és probléma között. „Én azt hiszem, a nézők első dolga, hogy belehelyezkedjen a világ minden emberének helyzetébe. Minden kultúra minden emberi lényével próbáljunk együtt érezni, együtt gondolkodni.”

Magyar-bhutáni alkotás a Sundance-en

A világ öt legrangosabb filmfesztiváljának egyikén tartja premierjét A boldogság ügynöke. A magyar-bhutáni koprodukcióban készült dokumentumfilm a boldogságot kutatja Bhutánban Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai rendezésében. A 2024-es Sundance Filmfesztiválon debütál majd A boldogság ügynöke. Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai közös dokumentumfilmje meghívást kapott ugyanis az egyik legnagyobb presztízsű filmszemlék egyikére. „Nem akartuk elhinni, amikor […]

The post Magyar-bhutáni alkotás a Sundance-en appeared first on Filmtekercs.hu.

Januárban érkezik a 10. BIDF

Jubileumhoz érkezett a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál: a rangos hazai filmes seregszemle immáron 10. alkalommal várja majd a dokumentumfilm szerelmeseit. Természetesen ezúttal is bőven lesz miért ellátogatni a fesztiválra! Jól indul majd 2024! A tízéves Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál január 27. és február 4. között országszerte 70 alkotással várja a dokumentumfilmek iránt érdeklődőket. A 10. […]

The post Januárban érkezik a 10. BIDF appeared first on Filmtekercs.hu.

A legfontosabb amerikai fesztiválon versenyez Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai filmje

A Sundance Filmfesztiválon debütál Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai A boldogság ügynöke (Agent of Happiness) című magyar-bhutáni koprodukcióban, a Filmintézet támogatásával több éven keresztül Bhutánban forgatott filmje. Az alkotás 2024 tavaszától látható a hazai mozikban a Mozinet forgalmazásában.

Az 1981-ben Robert Redford által alapított Sundance nemcsak a nagy amerikai stúdióktól független filmgyártás, de világviszonylatban is a legjelentősebb szakmai fórumok egyike. A Sundance-et Utah államban rendezik meg Amerika és Európa legnagyobb sztárjainak részvételével. A fesztivál az utóbbi években Park City és Salt Lake City városait is a független film központjává varázsolja minden januárban.

„Nem akartuk elhinni, amikor megtudtuk a hírt. Elképesztően örültünk, mindannyiunknak könnybe lábadt a szeme. A filmet hat évig forgattuk, az elmúlt egy évben éjt-nappallá téve vágtunk, úgy éreztük, hogy minden szenvedélyünket és energiánkat beleadtuk ebbe az alkotófolyamatba, ezért nagyon jó érzés, hogy mások tetszését is elnyerte, és hamarosan a nemzetközi és a hazai közönség is láthatja” – mondta Zurbó Dorottya, a film egyik rendezője.

Átadták a 20. Verzió Filmfesztivál díjait

A jubileumi, 20. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon idén 5 kategóriában versenyeztek a filmek. A fesztivál a nyertes filmekkel a mozikban november 29-ig, online pedig december 10-ig folytatódik

A díjazottak:

Legjobb dokumentumfilm: Aranyásók (r: Boubacar Sangaré, Burkina Faso)