Best WordPress Hosting
 

Bruck Edith kapja a neves Campiello-életműdíjat

A 92 éves szerzőnek szeptember 16-án adják át a díjat a velencei La Fenice színházban tartandó ünnepségen. A venetói olasz üzletemberek által szponzorált és az olasz irodalom népszerűsítésére hivatott Campiello-díjat 1963 óta ítélik oda. Kedden bejelentették az idei öt döntős író nevét, valamint azt, hogy életműdíjban részesítik Bruck Edithet. Az öt döntős közül a különböző társadalmi rétegeket képviselő 300 olvasóból álló szélesebb testület, az Olvasói vagy Népi Zsűri választja ki a győztest.

Az életműdíj indoklása szerint Bruck Edith életével és művészeti tevékenységével egyaránt példát mutat: a szerző egész életművét annak szentelte, hogy a közemlékezetben tartsa az emberi történelem egyik legsötétebb időszakának emlékét és ösztönözze a történteken való elmélkedést. Átlépte a népek és nyelvek közötti határokat az először darabokra szakított, majd egyesített Európában, szenvedélyesen ellenállt a diktatúrák borzalmának, küzdött az emberi jogokért, Bruck Edith az elkötelezett és humanista értelmiségi példaképe – olvasható az irodalmárokból álló zsűri indoklásában.

A Tiszabercelen született és Tiszakarádon nevelkedett Bruck Edithet 13 éves korában családjával Auschwitzba deportálták, majd onnan más koncentrációs táborokba került. 1955 óta Olaszországban él. Az Elveszett kenyér című könyvével 2021-ben elnyerte a Viareggio-Repaci irodalmi díjat. 2021 februárjában a szentszéki napilap, a L’Osservatore Romano közölte cikkét a holokausztról, melyet követően Ferenc pápa római lakásán kereste fel az írónőt, hogy az emberiség nevében bocsánatot kérjen tőle a második világháború alatt történtekért.

Edit Bruck: a mai szétvált világban még fontosabb az emlékezés

Edith Bruck a premier előtt az MTI-nek úgy nyilatkozott, az emlékezés „mindig nagyon fontos. Tegnap is az volt, ma is az, és holnap is az lesz, ezért folytatom a tanúságtételt”. Hozzátette, évtizedek óta járja az iskolákat, a pandémia alatt interneten tette ugyanezt, mivel a fiataloknak tudniuk kell, mi és hogyan történt. „Azért, hogy soha többé, és egyetlen néppel se ismétlődjék meg, az antiszemitizmus, rasszizmus, kirekesztés ma is aktuális” – hangoztatta.

Úgy vélte, a fiatalok egyrészt rosszul tanulják a történelmet, másrészt elveszítették a kapcsolatot az idősebb generációkkal. „Nem beszélnek, és nem hallgatják meg szüleiket és nagyszüleiket, az időseknek nincsen hangjuk, nem számítanak. Elveszett az a hagyomány, hogy a fiatalabbak megkérték a nagyapát, mesélje el, hogy volt, mi történt” – mondta Edith Bruck. A legnagyobb problémát abban látja, hogy az emlékezés, a tanúságtétel megszűnt a családokon belül.

„Szétvált a világ a családokon belül és kívül, a kommunikáció világában nincsen kommunikáció”.