Best WordPress Hosting
 

Így válik a tradíció trenddé

A költő életében közel ezer verset jegyzett, melynek java része fennmaradt: nagyjából 850 Petőfi-versről tudunk, amelyeket biztosan ő szerzett. Ebből a terebélyes életműből válogattatok össze – Hrutka Róbert segítségével – a pályázathoz 200-at, melyeket megzenésíthettek az alkotók. Mi alapján, milyen szempontok mentén került ki ez a 200 vers a fellelhető 850-ből, a megzenésíthetőségen túl?

Mindenképpen cél volt az, hogy ne csak azokat az ismert sorokat halljuk vissza, amiket mindenki gyerekkora óta kívülről fúj Petőfitől. De szerencsére a bicentenáriumi 200-as szám nagy teret engedett a klasszikus szövegektől a tőle ismeretlen kuriózumokig. A PIM főmuzeológusainak javaslataiból Hrutka Róbert zenész, dalszövegírót kértük fel a feldolgozandó versek kiválasztására, mert a versek megzenésítésének fő szempontja a szövegek muzikalitása. Nagyon lényeges szempont volt a versek zenei lüktetése, dallama, hangulata, és a költőre jellemző témák is, mint a szerelem, szabadság, és az élet élvezete.

Figyelembe vettük a versekben rejlő prozódiai lehetőségeket is, amelyek a költemények verseléséből fakadtak, és hogy a költő teljes életművét reprezentálja a gyűjtemény. Érdekes lehetőséget kínáltunk a szerzők számára azzal is, hogy lehetett egybefüggő versrészletet is választani, minimum négy olyan sort, amely tartalmi szempontból meghatározó a dal teljes szövegét illetően. Érdekelt bennünket, hogy hogyan fejtik tovább az idézett sorokat a szövegírók, ez például izgalmas kísérlet volt.

Petőfit olvasva úgy érzem, én vagyok a nép

A Petőfi-emlékév végéhez közeledve lezárult a Petőfi Kulturális Ügynökség egyik legnagyobb zenei és irodalmi pályázata, a Felhő. A felhívásra a legkülönbözőbb zenei stílusokat képviselő előadók jelentkeztek Petőfi-versfeldolgozásokkal, hol egy egész verset átemelve, hol pedig részleteket felhasználva dalaikhoz, néhányan pedig egy egész lemezt szenteltek a lánglelkű költőnek. A több száz beérkezett munkából kétszázat díjazott a szakmai zsűri, melynek tagja volt Tátrai Tibor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitáros is. Tátrait a Hajógyár kérdezte a bírálási folyamatról és a projekttel kapcsolatos tapasztalatairól.

Tátrai Magyarország egyik legismertebb gitárosaként és dalszerzőjeként sok évtizedes tapasztalatát mozgósítva vetette bele magát a zsűrizésbe. Mint elmondta, a pályázatra könnyűzenei alkotásokat vártak, melyeknek elősorban a rövid szövegek vagy szövegrészletek állnak jól. „A személyes meglátásom az, hogy minél rövidebb verset használ fel a szerző, annál inkább „beérkezik”, célba talál a dalszöveg a hallgatónál. A felhívás célja az volt, hogy a pályázók könnyűzenei formában jelenítsék meg Petőfi verseit, és könnyűzenében általában nem oratóriumokat, hanem rondó szerkezetű dalokat alkotnak – ennek számtalan megvalósítási formájával találkoztunk.”

A gitáros szerint a hiteles végeredményt, véleményalkotást nyugtázza az, hogy a bírálóbizottság nagyon sokrétű volt, a „könnyűzene teljes spektrumát” lefedték, de irodalmi szakember is részt vett a munkában. A zsűri tagja volt Tátrai Tibor elnöklése mellett Farkas Wellmann Endre író, költő, újságíró; Dénes Adél a Hajógyár alapítója, a Petőfi Kulturális Ügynökség programigazgatója; Both Miklós zeneszerző, a Napra együttes frontembere; Szalóki Ágnes énekes, dalszerző; Pásztor Sámuel gitáros, dalszerző és Lobenwein Róbert zeneipari szakember is.