Módosultak a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) által decemberben meghirdetett kulturális és művészeti ösztöndíjak részletei. Olvass bele!
Archívum címkék: Petőfi Kulturális Ügynökség
12 hónapon át havi 200 ezer forintos ösztöndíjra lehet pályázni a PKÜ-nél
Fiatal művészek számára hirdetett alkotói ösztöndíjpályázatokat a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ). Olvass bele!
Időkapszulát helyezett el a Petőfi Kulturális Ügynökség
A Petőfi-bicentenárium zárásaként egy időkapszulát helyezett el a Nemzeti Bankban Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, melyet Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke vett át.
„Elküldtünk egy könyvet a jövőbe. A címe: „Az idő igaz” – A Magyar Kultúra magazin Petőfi tricentenáriumi antológiája. Ebbe Petőfi versei mellé ma is élő költők műveit válogattuk be, olyan verseket, amelyek témájuk, kérdésfelvetésük, érzelmi-gondolati tartalmuk okán kapcsolódnak a reformkori törekvésekhez, kihívásokhoz.
Azzal a reménnyel és bizakodással szerkesztettük ezt a kéziratot, hogy száz év múlva a Petőfi Irodalmi Múzeum akkori főigazgatója megjelenteti ezt a verseskötetet. Mert hiszünk abban, hogy bármit is tartogat a következő évszázad, 2123-ban a Kárpát-medencében Petőfi születésének 300. évfordulóját fogják ünnepelni a magyarok, akiknek akkor is fontos lesz az irodalom.
Petőfit olvasva úgy érzem, én vagyok a nép
A Petőfi-emlékév végéhez közeledve lezárult a Petőfi Kulturális Ügynökség egyik legnagyobb zenei és irodalmi pályázata, a Felhő. A felhívásra a legkülönbözőbb zenei stílusokat képviselő előadók jelentkeztek Petőfi-versfeldolgozásokkal, hol egy egész verset átemelve, hol pedig részleteket felhasználva dalaikhoz, néhányan pedig egy egész lemezt szenteltek a lánglelkű költőnek. A több száz beérkezett munkából kétszázat díjazott a szakmai zsűri, melynek tagja volt Tátrai Tibor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitáros is. Tátrait a Hajógyár kérdezte a bírálási folyamatról és a projekttel kapcsolatos tapasztalatairól.
Tátrai Magyarország egyik legismertebb gitárosaként és dalszerzőjeként sok évtizedes tapasztalatát mozgósítva vetette bele magát a zsűrizésbe. Mint elmondta, a pályázatra könnyűzenei alkotásokat vártak, melyeknek elősorban a rövid szövegek vagy szövegrészletek állnak jól. „A személyes meglátásom az, hogy minél rövidebb verset használ fel a szerző, annál inkább „beérkezik”, célba talál a dalszöveg a hallgatónál. A felhívás célja az volt, hogy a pályázók könnyűzenei formában jelenítsék meg Petőfi verseit, és könnyűzenében általában nem oratóriumokat, hanem rondó szerkezetű dalokat alkotnak – ennek számtalan megvalósítási formájával találkoztunk.”
A gitáros szerint a hiteles végeredményt, véleményalkotást nyugtázza az, hogy a bírálóbizottság nagyon sokrétű volt, a „könnyűzene teljes spektrumát” lefedték, de irodalmi szakember is részt vett a munkában. A zsűri tagja volt Tátrai Tibor elnöklése mellett Farkas Wellmann Endre író, költő, újságíró; Dénes Adél a Hajógyár alapítója, a Petőfi Kulturális Ügynökség programigazgatója; Both Miklós zeneszerző, a Napra együttes frontembere; Szalóki Ágnes énekes, dalszerző; Pásztor Sámuel gitáros, dalszerző és Lobenwein Róbert zeneipari szakember is.
Novák Péter: Egyre nehezebben viseljük a városi lét okozta tüneteinket
Mondhatjuk, hogy a népi kultúra szépségei és értékeinek mentése köszön vissza az új műsorodban?
Pontosan, némiképp kitágítva mindezt, mert nem feltétlenül a már nem létező vagy újrahasznosított paraszti kultúra szépségeit mutatjuk meg, hanem egyáltalán a vidéki létét és létezését. Úgy vélem, városi lét okozta tüneteinket egyre nehezebben viseljük, ezért a nagyváros, a metropolisz természetellenes közegében alternatíva kell. Mintát szeretnénk mutatni, de nem feltétlenül azzal a szándékkal, hogy mindenki hagyja ott a városokat, mert ez naiv gondolat lenne, és a vidéknek se tenne jót. Inkább egy olyan tanulási folyamat részvételére invitáljuk a nézőt, amelyben példákat láthatnak arra, hogy a bemutatott mikroközösségekben élők hogyan tartják tiszteletben egymást és miként fektetnek nagyobb hangsúlyt az egymásrautaltság és az átláthatóság okán született értékekre. Sok mindent importálhatunk ezekből a nagyvárosi létezésbe, hiszen a bérház lakói is közösséget alkotnak és egy erkély is lehet az általunk ültetett növények otthona. Lehetünk figyelmesebbek az embertársainkkal és vigyázhatunk a környezetünkre; járhatunk bringával, átgondolhatjuk az értékeinket, hiszen azok a rendszerek, amelyeket létrehoztunk, romokban hevernek, roskadoznak és mindjárt a fejünkre esnek.
Hol és hogyan zajlott a műsor forgatása? Mi alapján választottátok ki a helyszíneket, a szereplőket?
„A zene a lelkünk hangszeren keresztüli interpretálása” – Interjú Bordás Józseffel
A Kőbányai Zenei Stúdióban végzett dobművész még Jávori Vilmos szárnyai alatt sajátíthatta el az oktatás különféle formáit, s ami a mesternél még csupán ösztönös cselekedet volt, az a tanítványnál már kiforrott, tudatosan alkalmazott pedagógiai eszközzé vált. Kőbányai éveihez köthető az univerzális zenészlét elsajátítása is; többek között erre épült magániskolája, a Bordás Dobiskola is, melynek híressé vált filozófiája így hangzik: „Nem dobosokat, hanem zenészeket képzünk.” Az elismert dobművész kiváló pedagógiai érzékkel szólítja meg a fiatal generáció zenélni vágyóit, újító módszereit már megannyi tanár alkalmazza, így főként erről, rocklegendákról, a rockzene jövőjéről, de még a popprodukciókban megbúvó rockzenészekről is szót ejtettünk beszélgetésünk során. Kincses Krisztina interjúja Helyőrség.ma oldalon jelent meg.
Ha rákeresünk a nevedre, akkor nagyon sok mindennel szembetaláljuk magunkat: Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett dobművész, Artisjus Zenetanári díjas zenepedagógus, zeneszerző, a Nemzetközi Dob Mánia tábor megalapítója, a Rajkó-Talentum Konzervatórium dob tanszakának vezetője, a Házhoz megy a Zenede Oktatási Centrum ügyvezetője, illetve nyolc évig voltál a Magyar Jazzszövetség vezetőségi tagja, amiből három évig alelnökként képviselted a műfajt. Hogyan tudsz mindenhol helytállni úgy, hogy mindemellett férj és családapa is vagy? Mi adja az erőt és a lelkesedést a mindennapokhoz?
Én zenész családból származom, édesapám tánczenész volt, aki eleinte nem szerette volna, hogy zenész legyek, mert bizonytalannak tartotta a megélhetést, éppen ezért világéletemben bizonyítanom kellett, hogy a Jóisten valóban erre szánt engem. Ebből adódóan mindig volt bennem küzdési vágy, voltak rövid és hosszú távú céljaim az életben, és egy idő után természetesen a szüleimnek is sikerült bizonyítanom, ők is belátták, hogy ez az én utam. Voltak emberek, akik hittek bennem, voltak, akik nem, de én mindig is a saját utamon akartam járni; így van bennem egy olyan szintű szakmai maximalizmus, ami arra ösztönöz, hogy ha valamit kitalálok, akkor azt az ötleteléstől a megvalósításon át egészen az elszámolásig véghez vigyem.
A magyar nyelv jövője jó kezekben van! – Fiatal szónokok bizonyítottak a Nemzeti Színházban
Nyelvészként mindig megkapom a kérdést: veszélyben van-e a magyar nyelv? Kell-e aggódnunk amiatt, hogy bizonyos idő elteltével kihal a nyelvünk? És mi lesz akkor, ha a jövő generációja „már csak idegen szavakat használ”, és „a magyar nyelvet elárasztják a más nyelvből átvett szavak, kifejezések”? Nos, ameddig vannak, akik olyan gondossággal használják az anyanyelvüket, mint a 24. Kossuth-szónokverseny résztvevői, jó reménységünk lehet a jövőt illetően.
A szónokversenyt 1999-ben indította útjára Adamikné Jászó Anna professzor asszony (aki a verseny előtt rendezett sajtótájékoztatón vehette át a MAGYARTANÁR-ÉLETMŰDÍJAT). A versenyt 2022-ben gondolta újra a Petőfi Kulturális Ügynökség, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke, valamint a Nemzeti Színház annak érdekében, hogy egy valódi 21. századi versenyre hívja meg a 16 és 30 közötti fiatalokat. S ha mindez nem lenne elég: a szervezők törekedtek olyan szónoki témák kiválasztására, amelyekről bárkinek, de főként korunk fiataljainak is lehet valamilyen gondolatuk.
A döntőbe jutást online forduló előzte meg, amelybe egyperces videókkal nevezhettek az érdeklődők. A vállalkozó szelleműek érvelhettek amellett vagy az ellen, hogy készpénzzel vagy kártyával éri-e meg fizetni, elbeszélnek-e egymás mellett a generációk, hasznos dolog-e a magolás, vagy hogy az öltözködési szabályok az egyéniség kerékkötői lehetnek-e. A beérkezett pályázati anyagok alapján döntötte el a verseny előzsűrije, hogy kik kerülhetnek be a jelenléti megmérettetésbe.
Szőcs Géza 70 – Szőcs Géza 24 arca
Szőcs Géza erdélyi származású Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító és politikus elévülhetetlen nyomot hagyott a kortárs magyar irodalomban. Kézjegyét először 1975-ben kiadott Te mentél át a vízen? című kötetével tette le, amiért következő évben elnyerte a Romániai Írószövetség Debüt-díját is. A ’70-es évektől egészen 2020-ban bekövetkezett haláláig állhatatosan alkotott, több mint két tucat magyar nyelvű kötet fűződik a nevéhez, írásait többek között angol, horvát, kínai, román és spanyol nyelven is kiadták. Mindemellett az irodalmi-kulturális élet szervezésében, más alkotók műveinek gondozásában is részt vett: egyéb tisztségei mellett az Irodalmi Jelen főmunkatársa volt, a Magyar PEN Club elnökévé választották, de 2010 és 2012 között kultúráért felelős államtitkár, majd miniszterelnöki főtanácsadó is volt.
Egy ilyen gazdag szellemi hagyaték megőrzése, továbbéltetése nagy felelősséget ró a „hátrahagyottakra”: barátokra, pályatársakra, kortársakra és a fiatalabb generációkra. Az emlékezés nemcsak kiváltság, de kötelesség is – fenntartani, folytatólagossá tenni a költő munkáját mindenkinek feladata, aki valahogyan kapcsolódott hozzá. Szőcs esetében ugyanakkor a visszatekintés nemcsak az életmű sokfélesége okán érdekes és kihívásokkal teli. Mint ahogyan az életrajzából kitűnik, az irodalmi-művészeti közélet bizonyos szegleteiben olyan középponti szerepet töltött be, amelynek szükségszerű hozománya volt, hogy rengeteg emberrel került közvetlen kapcsolatba.
Szőcs jelenkori portréja így legalább olyan sokféle lehet, mint amilyen sokféle emberrel ápolt közeli baráti vagy munkakapcsolatot. Erről tesz tanúbizonyságot az alkotó születésének 70. évfordulójára készült, idén megjelent Szőcs Géza 70 című könyv, benne 24 írással, melyeknek kiindulópontja mindig más – személyes anekdoták, visszaemlékezések, a költő halálát feldolgozni igyekvő elmélkedések és versek –, középpontjuk viszont mindig egy: Szőcs Géza behatását dokumentálják egy-egy személy életére.
Magyar rocktörténet képregénykockákban elmesélve
A zenés sétához csatlakozott Bródy János, a kötet egyik megformált hőse, Jávorszky Béla Szilárd rockzenei szakíró és Szabó Csaba, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Képes Krónikák Kiadó közös kiadásában megjelenő kiadvány egyik grafikusa. A beszélgetést Mészáros János, a Képes Krónikák Kiadó igazgatója vezette.
A zsúfolásig megtelt teremben Bródy János egy vallomással kezdte: fiatal korában nagyon szeretete a Füles rejtvényújság képregényeit, és szinte csak ezért vásárolta a lapot. Különösen a Rejtő Jenő-féle adaptációkat kedvelte, de voltak olyan kötelező olvasmányok, amelyeket csak rajzolt formában „olvasott el”. Hozzátette: Rejtő rajzolt figurái, Tuskó Hopkins, Fülig Jimmy, Török Szultán és Vanek úr nem tudták megnézni a róluk készült rajzokat, hiszen kitalált, regénybeli alakok, szemben vele, aki össze tudja hasonlítani a rajzokat saját magával. És úgy látja: túl szépre sikerült, szerinte ő a valóságban kevésbé volt vonzó.
Bródy János
Teret adni a tehetségnek – zenei és irodalmi programok a 32. Művészetek Völgyén
A Művészetek Völgyéről készült videóbeszámolónk második részében Szakadáti-Póka Vanessza, a Póka és a Petőfi udvar főszervezője, a Petőfi Kulturális Ügynökség könnyűzenei oktatási igazgatója a völgy alkotóközösségéről mesél.
Készítette: Talum Fruzsina és Ujvári Gyula
Ez a bejegyzés: Teret adni a tehetségnek – zenei és irodalmi programok a 32. Művészetek Völgyén eredetileg innen származik: kultúra.hu.
Így teltek a 33. Művészetek Völgyén a Petőfi udvar és a Póka udvar összművészeti programjai
Készítette: Talum Fruzsina és Ujvári Gyula
Ez a bejegyzés: Így teltek a 33. Művészetek Völgyén a Petőfi udvar és a Póka udvar összművészeti programjai eredetileg innen származik: kultúra.hu.
Mindenkinek mindent! – Gombaszög 2023(videó)
A Petőfi Kulturális Ügynökség programjairól Oberczián Gézával, a Kárpát-medencei Programigazgatóság projektvezetőjével, és a fesztivál főszervezőjével, Naszály Gáborral beszélgettünk.
Készítette: Talum Fruzsina, Erdei Bálint és Szolykó Dávid
Ez a bejegyzés: Mindenkinek mindent! – Gombaszög 2023(videó) eredetileg innen származik: kultúra.hu.
550 éves a magyar könyvnyomtatás – Magyar Kultúra lapszámbemutató az OSZK-ban
A rendezvényen Heinczinger Mika, a Liszt-díjas Misztrál együttes alapító tagja is közreműködött.
Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója köszöntőjében elmondta: az idén 550 éves Budai krónika kultúránk gazdagságára, a magyar könyvnyomtatás történetére mutat rá és alkalmat ad arra, hogy számot vessünk kultúránk helyzetével. A Magyar Kultúra magazinról hangsúlyozta: a rendszeresen megjelenő tematikus magazin értékközvetítő, a könyvet fókuszba helyező lapszámában pedig a nemzeti bibliotéka is helyet kap. (Rózsa Dáviddal a témában készült interjú a Magyar Kultúra 2023/5. számában itt olvasható.)
Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár művelődéstörténésze
A Petőfi Kulturális Ügynökség Prágában képviselte a kortárs magyar irodalmat
A cseh fővárosban 28. alkalommal rendezték meg a Svet Knihy, azaz „A könyv világa” elnevezésre hallgató Nemzetközi Könyvvásár és Irodalmi Fesztivált, mely idén az „Írók határok nélkül” tematikára fókuszált. A koncepció a jelenlegi időkre reagált, amikor a határok egyre kevésbé egyértelműek, legyenek azok fizikai, kulturális, szexuális, műfaji vagy épp politikai határok. A rendezvény minden évben több száz írót, illusztrátort, fordítót, szakértőt és könyvszakmabeli szereplőt vonz. Csehország legnagyobb könyvvására, mely a könyveken kívül, számos irodalmi, könyvkiadással, valamint terjesztéssel kapcsolatos fórumot, szerzőkkel és kiadókkal való beszélgetést is kínál.
A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ), a prágai Liszt Intézettel együttműködésben szervezett standon a közelmúltban megjelent magyar szépirodalmi és gyermekirodalmi művekkel, valamint az utóbbi évek folyamán megjelent cseh fordításokkal várta az érdeklődőket, nagy sikerrel.
Többek között a prágai magyar nagykövet, Baranyi András is tiszteletét tette a magyar standon.
A Nemzeti Színházból indul országjáró körútjára az Anyanyelvi Piknik
Petőfi Sándor születésének 200 éves évfordulóját országos programsorozattal ünnepli a magyar kulturális szféra. Ennek részeként, a magyar nyelv hete keretében a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves zenész színművész osztálya Petőfi 200 című vizsgaelőadással lépett színpadra szerdán, a Nemzeti Színházban. Kiss-B. Atilla és Homonnay Zsolt osztályának előadását Vidnyánszky Attila rendezte, művészibeszéd-tanárként a felkészítésben Szilágyi Enikő színművésznő vett részt. Az előadást dr. Balázs Géza nyelvész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára konferálta fel.
Az anyanyelv hete alkalmából bemutatott összeállítás előtt Terdikné dr. Takács Szilvia magyartanár, a Petőfi Kulturális Ügynökség szakértője ismertette az országjáró körútjára induló Anyanyelvi Piknik rendezvénysorozatot, amely a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda közreműködésével valósul meg. „Az Anyanyelvi Piknik célja, hogy főként a fiatalok – általános iskolások, középiskolások –, de bárki, akit érdekel, a nyelvtanórákon megszokottaktól eltérően találkozhasson a magyar nyelvvel, hogy rácsodálkozhasson, mennyire izgalmas, érdekes és érdemes vele foglalkozni, játszani” – mondta a szakértő.
Az Anyanyelvi Piknik alapgondolata a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyében született, ahol többek között az Élő magyaróra műsorfolyam is készül. A programsorozat egy-másfél órás interaktív foglalkozások keretében, a helyi igényekre szabottan szólítja meg a magyar közönséget és hív a nyelv kreatív újrafelfedezésére, a nyelvvel való közös játékra. Az országjáró program eddig egyeztetett állomásai: Budapest (Nemzeti Színház, ápr. 26. 19:00), Sátoraljaújhely (július), Berettyóújfalu (július), Aranyosapáti (augusztus), Zamárdi (szeptember), Ragály (október) Kiscsősz (október), Nagyvárad (november), Budapest (Petőfi Irodalmi Múzeum, december). A pikniket szervező Terdikné dr. Takács Szilvia elmondta, hogy a már egyeztetett állomásokra termezett programok forgatókönyvei elkészültek, és örömmel fogadják a meghívásokat az ország különböző területeiről. Minden meghívásnak a helyi igények szerint tesznek eleget, hiszen a program lényege a rugalmasság, így tartalmát, összetételét mindig az adott célközönség igényeire szabják.
Barnás, Böszörményi, Kukorelly, Tompa Andrea és Varga Melinda a lipcsei könyvvásáron
A lipcsei magyar pavilon és programok szervezője a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Collegium Hungaricum Berlin.
Április 27. és 30. között rendezik meg idén a Lipcsei Könyvvásárt, amely a könyv- és médiaipar egyik kiemelkedő európai eseménye. Az irodalomkedvelő közönség számára remek lehetőséget nyújt közvetlen kapcsolat kialakítására a világ minden tájáról érkező szerzőkkel, kiadókkal és a különféle médiumok képviselőivel. A könyvvásáron közel 400 kiállító képviseli a világ- és a német irodalom klasszikus és kortárs szerzőit, a szépirodalomtól a zsánerműfajokon át egészen a képregényekig és a gyerekkönyvekig. A vásár szerves része a „Lipcse olvas” (Leipzig liest) fesztivál, amelyen idén közel 500 helyszínen szerveznek 3700 programot.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a magyar irodalmi standot és programokat idén is a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezi a Collegium Hungaricum Berlinnel szoros együttműködésben. Az idei vásári programban többek között Barnás Ferenc, Böszörményi Zoltán, Kukorelly Endre, Tompa Andrea és Varga Melinda németül megjelent köteteit, illetve a The Continental közép-európai irodalmat bemutató angol nyelvű irodalmi lapot mutatják be.
Saját standdal vesz részt a Petőfi Kulturális Ügynökség a Londoni Könyvvásáron
Az idén 35. alkalommal megrendezett Londoni Könyvvásárra – amelyet április 18–20. között az Olympia London csarnokaiban tartanak – a világ minden tájáról érkeznek kiadók, könyvügynökök, jogkereskedők, a könyvszakma, az irodalmi és az egyetemi tudományos élet prominens képviselői.
Csütörtökön a londoni Liszt Intézetben mutatják be a Shelter under the Sun című kortárs versantológiát, melyben három magyar költő – Kulin Borbála, Molnár Krisztina Rita és Izsó Zita – verseinek angol fordítása szerepel. A három különböző karakter más-más módon közelíti meg a nőiséget: Molnár Krisztina Rita játékosan, Kulin Borbála a női test és a szerelem kapcsolatát vizsgálva, míg Izsó Zita a traumák felől. Az esten mindhárom költő, valamint a kötet szerkesztője és fordítója, Gyukics Gábor is részt vesz.
Gyukics Gábor. Fotó forrása: Petőfi Literary Fund
Idén csak azokat az írókat ünnepeljük, akiknek születése vagy halálozása kerek évforduló
Új irodalmi sorozatot indít XX címmel a Petőfi Kulturális Ügynökség, a 20. század azon kiemelkedő írói és költői kerülnek a fókuszba, akik születésének vagy halálának idén kerek évfordulója van.
A XX első estjén, csütörtök este az idén 80 éve született Petri György Kossuth-és József Attila-díjas költő kerül a középpontba. Az esten Juhász Anna irodalmár vendége Forgách András író, Garaczi László író, Simon Márton költő és Péterfy Bori színész, énekes lesz – áll a közleményben.
A Petőfi Kulturális Ügynökség közleményében kiemeli, hogy a 2021-es, egész éves Pilinszky János-, valamint a 2022-es Nemes Nagy Ágnes-centenárium után a XX sorozat havi estjein mindig más-más szerzőt mutatnak be a szervezők. Idén olyan neves íróknak szentelnek irodalmi estet, mint Nagy László és Szécsi Margit, Szőcs Géza, Petri György, Weöres Sándor és Károlyi Amy, Juhász Ferenc, Kormos István, Fejes Endre, Halász Péter vagy Kányádi Sándor.
Kalandra fel! – Átadták a KMI 12 harmadik évadának okleveleit
Szentmártoni János írta egyszer, hogy azt szeretné, ha a politikusok nemzetstratégiai ágazatként kezelnék az irodalmat. Emlékszem, akkor mosolyogtam a nemzetstratégiai ágazat kifejezésen, mert szinte gyermeki hitet, már-már naiv bizakodást éreztem belőle kicsendülni. Annak reményét, hogy az irodalom a művelői körén túl is igazán fontos lehet. Noha – ki tudja, mióta már – állandóan azt halljuk, hogy nem fontos. Valamikor talán az volt, de az sok évtizede lehetett. Az író és a költő pedig még sokkal nagyobb embernek számított, akinek magas helyekről kérdezték a véleményét, és biztos lehetett benne, hogy komolyan is veszik, amit mond. Úgy érezhette, hogy érdemben hozzászólhat a világ dolgaihoz, és hatással lehet rájuk.
A hangoló zenészeket, a kivetítőn pergő irodalmi klipeket, a gyülekezőket és a színpad előtt készülődő közreműködőket figyelve körülbelül öt perce ülhetek a Petőfi múzeum dísztermében, amikor egyszer csak rájövök, hogy a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei igazgatósága, az élén éppen Szentmártonival „nyilvános összeesküvésbe” von be ma este, és éppen az „irodalmi nemzetstratégia” ügyében. Minden erre utal: az, hogy komolykodva gálaestnek nevezik a mai alkalmat; az, hogy idén először rendeznek ilyet; az, hogy műsorral körítik az oklevelek átadását; és főleg az, hogy itt ma minden az alkotókról és az irodalomról szól. Bármilyen szerényen, izgulósan várakoznak is, ez az este az övék, és a nagyra hivatottságukat akarja a lelkünkbe vésni.
Pilinszky annak idején egy interjúban elárulta: fiatalon azt hitte, hogy a költők általában éhen halnak. Később aztán nagyon meghatotta, hogy neki nem ez a sors jár: egyre elismertebb lett, kedvére írhatott-pihenhetett a szigligeti alkotóházban, utazhatott, időről időre nemzetközi költőfesztiválok vendége volt, fordítani kezdték a verseit külföldön. Megtapasztalta, hogy költőnek lenni nem magányos bolyongás, hanem szellemi körhöz kapcsolódás, valahova tartozás, valami társadalmi értelemben is helyeselt és fontosnak tartott tevékenység, amelynek képviselőit becsben tartják.
Telt házzal indult Szatmárnémetiben a Petőfi Irodalmi Karaván
2023. február 6-a reggelén még fel sem kelt a nap, amikor a Petőfi Irodalmi Karaván csapata már a kisbuszban ült, hogy elinduljanak az észak-erdélyi turnéra. Az idei első, összességében a negyedik Karaván ezúttal a Petőfi-bicentenárium tiszteletére a leghíresebb magyar költőnk nevét viseli, és az életmű mellett az utazás tematikája köré épül. A rendhagyó irodalomórákon, illetve az esti előadásokon, beszélgetéseken Petőfi Sándor alakja és életműve kerül középpontba. Juhász Anna irodalmár vendégei az első két napban Zalán Tibor költő és Huzella Péter zenész, akik hosszú évek óta alkotótársai is egymásnak.
Petőfi Irodalmi Karaván
Petőfi Irodalmi Karaván