Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: János vitéz

Így válik a tradíció trenddé

Közzétette szerző

A költő életében közel ezer verset jegyzett, melynek java része fennmaradt: nagyjából 850 Petőfi-versről tudunk, amelyeket biztosan ő szerzett. Ebből a terebélyes életműből válogattatok össze – Hrutka Róbert segítségével – a pályázathoz 200-at, melyeket megzenésíthettek az alkotók. Mi alapján, milyen szempontok mentén került ki ez a 200 vers a fellelhető 850-ből, a megzenésíthetőségen túl?

Mindenképpen cél volt az, hogy ne csak azokat az ismert sorokat halljuk vissza, amiket mindenki gyerekkora óta kívülről fúj Petőfitől. De szerencsére a bicentenáriumi 200-as szám nagy teret engedett a klasszikus szövegektől a tőle ismeretlen kuriózumokig. A PIM főmuzeológusainak javaslataiból Hrutka Róbert zenész, dalszövegírót kértük fel a feldolgozandó versek kiválasztására, mert a versek megzenésítésének fő szempontja a szövegek muzikalitása. Nagyon lényeges szempont volt a versek zenei lüktetése, dallama, hangulata, és a költőre jellemző témák is, mint a szerelem, szabadság, és az élet élvezete.

Figyelembe vettük a versekben rejlő prozódiai lehetőségeket is, amelyek a költemények verseléséből fakadtak, és hogy a költő teljes életművét reprezentálja a gyűjtemény. Érdekes lehetőséget kínáltunk a szerzők számára azzal is, hogy lehetett egybefüggő versrészletet is választani, minimum négy olyan sort, amely tartalmi szempontból meghatározó a dal teljes szövegét illetően. Érdekelt bennünket, hogy hogyan fejtik tovább az idézett sorokat a szövegírók, ez például izgalmas kísérlet volt.

PostPin It!

Aki elsők között méltatta Bartókot – Kacsóh Pongrác

Közzétette szerző

Apja a Magyar Államvasutak főtisztviselője volt, akit fia születése után Kolozsvárra helyeztek, így Kacsóh az ottani református líceumba járt. A középiskola mellett a helyi konzervatóriumban zongorázni és fuvolázni tanult, zeneelméletre Farkas Ödön, az intézmény igazgatója, a kor ismert zeneszerzője tanította. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen természettudományi szakon summa cum laude minősítéssel fizikai doktorátust szerzett, már egyetemi évei alatt publikált fizikai, matematikai és zeneelméleti cikkeket az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos-természettudományi Értesítőjében.

Egyetemi tanulmányai végeztével, 1898-tól matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár lett az Aradi Főreáliskolában, majd Budapesten a rákospalotai főgimnáziumban (a mai Dózsa György Gimnázium elődjében), később a VIII. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, az általa szerkesztett Zenevilág című szaklapban az elsők között méltatta az ifjú Bartók Béla jelentőségét.

Kacsóh 1904 tavaszán a diákjainak komponált egy három felvonásos dalművet Csipkerózsa címmel, s az iskolai bemutatóra elhívta barátait. Köztük volt Bakonyi Károly, az első magyar nyelvű operett, a Huszka Jenő zenéjével sikert arató Bob herceg szövegkönyvének írója is, aki felkérte: zenésítse meg a Petőfi János vitézéből készült színművét. A dalszövegek megírására Heltai Jenőt kérték fel, de Kriza János Vadrózsák című népköltészeti gyűjteményét is felhasználták. Egyes dalok és motívumok a Csipkerózsából kerültek át a János vitézbe, Kacsóh a munkával kevesebb, mint öt hónap alatt végzett.

PostPin It!

Mozgó emlékművek – Petőfi a magyar filmben

Közzétette szerző

Különösen feltűnő a némafilmkorszakban készült Petőfi-filmek száma, legyenek azok adaptációk vagy róla szóló történetek. Ennek valószínűleg ugyanaz az oka, hogy a gyerekcipőben járó új művészet nagy presztízsű irodalmi alkotásokra támaszkodott, hogy megalapozza elismertségét. Másfelől ezeket a klasszikusokat a film tette elérhetővé az írástudatlan tömegek számára is. Petőfi neve a 20. század elejére már egyet jelentett a magyar irodalommal és szavatolta az erkölcsi és anyagi sikert, ezért a filmesek is szívesen vették elő újra és újra.

A legtöbb kimagasló történelmi alak, de Petőfi esetében különösen igaz, hogy a különböző korok és ideológiák a saját szájuk íze szerint gyúrják át a figurát, és csak azt látják meg benne, amit látni akarnak.

Így nem ritka, hogy a Petőfivel kapcsolatos alkotásokban gyakran csendülnek fel ideológiai szólamok. Lányi Andrásnak a Balázs Béla Stúdióban készült egész estés filmje, a Segesvár (1975) éppen azt járja körül, hogyan próbálja az utókor a maga javára fordítani a forradalom jelképévé vált költő emlékét.

PostPin It!

Elkészült az első irodalmi, könnyen érthető kommunikációs kiadvány

Közzétette szerző

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény jogot biztosít a tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott embereknek arra, hogy az információkhoz az általuk érthető különböző nyelvi szinteken, azaz egyszerűen és könnyen érthetően juthassanak hozzá. Az információk akadálymentesítésének egyik formája a könnyen érthető kommunikáció, melynek különböző szintjeit a képi kommunikáció követi.

A János vitézből készült kiadvány egy első lépés a szépirodalmi szövegek, kulturális tartalmak és tananyagok könnyen érthetővé tételéhez.

A kötetet a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógiai főosztálya, a Kassák Múzeum munkatársai, valamint Horváth Péter László gyógypedagógus, Nemes-Jakab Éva irodalomtörténész több hazai szakemberrel együttműködve állította össze. A kiadvány európai szinten is nagy előrelépés, hiszen könnyen érthető kommunikációs kiadványok már több témában készültek, de

PostPin It!

Képről képre, kalandról kalandra – A kiskőrösi János Vitéz Látogatóközpontban jártunk

Közzétette szerző

A minap, hogy találkoztunk, vittem is Szilárdnak fél tucat képregényt, és igyekeztem úgy összeválogatni a csomagot, hogy a papírkalandból egyszer majd komoly olvasmányélmény legyen.

Ez arról jutott eszembe, hogy a minap belekeveredtem egy képregénybe. Igen, bármilyen hihetetlen, úgy jártam, mint a sokszor újraálmodott képregényrajzoló, aki valami rejtélyes téridőcsapda révén a saját képregényében találja magát, és kockáról kockára kell kimásznia abból a kutyaszorítóból, amit maga eszelt ki. Csak hát én ugye nem vagyok képregényrajzoló. És a slamasztikát sem magam találtam ki. Sokkal jobb szerző volt az alkotó: Petőfi Sándor.

A közelmúltban Kiskőrösön, a Petőfi-bicentenárium ünnepségsorozatán jártam, s természetesen mindenből ízelítőt kaptam, ami a költő szülővárosában Petőfire emlékeztet.

PostPin It!