A jeles évfordulóra a költő tíz versének megzenésítésével tisztelgett.
Mindig szerettem Petőfi verseit, és az évforduló jó alkalmat adott arra, hogy mélyebben beleássam magam a költészetébe. Egy díjátadóra pedig kifejezetten Petőfi-versek megzenésítésére kértek fel. Ez jó alapot adott egy egész lemez elkészítésére.
Kisiskolás korában hogyan hatottak önre Petőfi versei?
Az Abszolút töri időutaztatós sorozatának hűséges olvasói (a sorozatban eddig megjelent kötetekről lásd ITT) már egy bejáratott márkához és alaphelyzethez nyúlnak, így szájbarágós magyarázat nélkül is megértik Tempi Borbála kapuőr megfelelő szendvicsalapanyag beszerzése körül forgó gondolatait, amivel először válik igazán plasztikus alakká az egyetlen állandó szereplő, ráadásul négy teljes fejezeten át. Pedig ha nem az oldalas jár a fejében, akkor nem okoz felfordulást 1844-ben, amit – sok teendője miatt – a Vitéz János Gimnázium diákjainak kell helyrehozniuk.
A Szélvésztől kergetve alaphelyzete a kalandjátékos problémamegoldásból indul, amely egy többé-kevésbé ismert irodalomtörténeti adatot – Petőfi 1844-ben induló sikereit – felhasználva úgy vonja be az olvasót a cselekménybe, hogy a befogadót képviselő és helyettesítő tizennégy éves főszereplőkre látszólag egyszerű, de saját és mások döntéseik miatt bonyolulttá váló feladatot bíz. A kapuőr a szerző meghosszabbított kezeként lendíti be az önálló logikájú cselekményvezetést.
A 12 kötetnyire tervezett regényfolyam kétharmadánál tartva már felmerül a kifáradás és önismétlés veszélye, ezért egyre nagyobb a különböző szerzők felelőssége a megújítás kimunkálásában. Az ifjúsági írók és a kiadói ötlet bejáratott márkáinak találkozása is egyfajta kihívás, hiszen egyrészt felmerülnek olvasói igények egy-egy történelmi korszak megjelenítésére, másrészt korlátozza a lehetőségeket a korosztály számára befogadható történelmi környezet kiválasztása. Ahogyan nem lenne könnyű az elvárt megnyugtató befejezésnek eleget tenni egy 1945 elején a német és szovjet katonák által porig rombolt Budapest ábrázolásával, ugyanúgy Petőfi és a szabadságharc jeleneteiből is ki kell hagyni az életveszélyeseket. Eközben meg kell felelni a sorozat kereteinek, az életkori sajátosságoknak, a történelmi és életrajzi hitelességnek is. És persze úgy kell átadni új ismereteket, hogy ne váljon tankönyvízűvé.
A költő életében közel ezer verset jegyzett, melynek java része fennmaradt: nagyjából 850 Petőfi-versről tudunk, amelyeket biztosan ő szerzett. Ebből a terebélyes életműből válogattatok össze – Hrutka Róbert segítségével – a pályázathoz 200-at, melyeket megzenésíthettek az alkotók. Mi alapján, milyen szempontok mentén került ki ez a 200 vers a fellelhető 850-ből, a megzenésíthetőségen túl?
Mindenképpen cél volt az, hogy ne csak azokat az ismert sorokat halljuk vissza, amiket mindenki gyerekkora óta kívülről fúj Petőfitől. De szerencsére a bicentenáriumi 200-as szám nagy teret engedett a klasszikus szövegektől a tőle ismeretlen kuriózumokig. A PIM főmuzeológusainak javaslataiból Hrutka Róbert zenész, dalszövegírót kértük fel a feldolgozandó versek kiválasztására, mert a versek megzenésítésének fő szempontja a szövegek muzikalitása. Nagyon lényeges szempont volt a versek zenei lüktetése, dallama, hangulata, és a költőre jellemző témák is, mint a szerelem, szabadság, és az élet élvezete.
Figyelembe vettük a versekben rejlő prozódiai lehetőségeket is, amelyek a költemények verseléséből fakadtak, és hogy a költő teljes életművét reprezentálja a gyűjtemény. Érdekes lehetőséget kínáltunk a szerzők számára azzal is, hogy lehetett egybefüggő versrészletet is választani, minimum négy olyan sort, amely tartalmi szempontból meghatározó a dal teljes szövegét illetően. Érdekelt bennünket, hogy hogyan fejtik tovább az idézett sorokat a szövegírók, ez például izgalmas kísérlet volt.
A Petőfi-bicentenárium zárásaként egy időkapszulát helyezett el a Nemzeti Bankban Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, melyet Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke vett át.
„Elküldtünk egy könyvet a jövőbe. A címe: „Az idő igaz” – A Magyar Kultúra magazin Petőfi tricentenáriumi antológiája. Ebbe Petőfi versei mellé ma is élő költők műveit válogattuk be, olyan verseket, amelyek témájuk, kérdésfelvetésük, érzelmi-gondolati tartalmuk okán kapcsolódnak a reformkori törekvésekhez, kihívásokhoz.
Azzal a reménnyel és bizakodással szerkesztettük ezt a kéziratot, hogy száz év múlva a Petőfi Irodalmi Múzeum akkori főigazgatója megjelenteti ezt a verseskötetet. Mert hiszünk abban, hogy bármit is tartogat a következő évszázad, 2123-ban a Kárpát-medencében Petőfi születésének 300. évfordulóját fogják ünnepelni a magyarok, akiknek akkor is fontos lesz az irodalom.
Nyelvészként mindig megkapom a kérdést: veszélyben van-e a magyar nyelv? Kell-e aggódnunk amiatt, hogy bizonyos idő elteltével kihal a nyelvünk? És mi lesz akkor, ha a jövő generációja „már csak idegen szavakat használ”, és „a magyar nyelvet elárasztják a más nyelvből átvett szavak, kifejezések”? Nos, ameddig vannak, akik olyan gondossággal használják az anyanyelvüket, mint a 24. Kossuth-szónokverseny résztvevői, jó reménységünk lehet a jövőt illetően.
A szónokversenyt 1999-ben indította útjára Adamikné Jászó Anna professzor asszony (aki a verseny előtt rendezett sajtótájékoztatón vehette át a MAGYARTANÁR-ÉLETMŰDÍJAT). A versenyt 2022-ben gondolta újra a Petőfi Kulturális Ügynökség, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke, valamint a Nemzeti Színház annak érdekében, hogy egy valódi 21. századi versenyre hívja meg a 16 és 30 közötti fiatalokat. S ha mindez nem lenne elég: a szervezők törekedtek olyan szónoki témák kiválasztására, amelyekről bárkinek, de főként korunk fiataljainak is lehet valamilyen gondolatuk.
A döntőbe jutást online forduló előzte meg, amelybe egyperces videókkal nevezhettek az érdeklődők. A vállalkozó szelleműek érvelhettek amellett vagy az ellen, hogy készpénzzel vagy kártyával éri-e meg fizetni, elbeszélnek-e egymás mellett a generációk, hasznos dolog-e a magolás, vagy hogy az öltözködési szabályok az egyéniség kerékkötői lehetnek-e. A beérkezett pályázati anyagok alapján döntötte el a verseny előzsűrije, hogy kik kerülhetnek be a jelenléti megmérettetésbe.
A mai ember számára már elképzelhetetlennek tűnik, hogy szekéren ülve, sáros utakon kanyarogva is lehet országot járni. Petőfi márpedig gyakran így utazott, és meg is fordult hazánk szinte minden szegletében. Műveinek keletkezési helyei alapján nyomon követhetők utazásai, ráadásul számtalan emléktábla, emlékfa és épület is őrzi ezek emlékét.
1846–47 között Dömsödön laktak Petőfi szülei, apja itt vezette a mészárszéket. Természetesen fiuk is gyakran meglátogatta őket, sok időt töltött a Duna partján. Petőfi „nagyon szerette a szabad természetet, Dömsödön is a Duna ’Somlyó szigetén’, a nagy fák alatt a fűbe heveredve órák hosszat el-elmélázott” – írta K. Marjay Károly a Pesti Hírlapban 1907-ben. Az emlegetett nagy fák egyike, egy hatalmas kocsányos tölgy (fenti képünkön) mellett található Petőfi emléktáblája. A Piroslik már a fákon a levél… kezdetű költeménye ennek a tölgynek az árnyékában született. A fát még 1978-ban érte villámcsapás, amelynek következtében egyik nagy ága letörött, és a fatörzs egy része is súlyosan megrongálódott. Szerencsére a tölgy túlélte a szerencsétlenséget, és még ma is áll. A letört ágból Polyák Ferenc fafaragó mester készítette el a költő és szülei portréját, amelyeket a fa körül állítottak fel.
1845-ben a Felvidékre indult. Kalandjait, élményeit, benyomásait Uti jegyzetekbe foglalta, innen tudjuk, hogy ennek az utazásnak a legészakibb pontja Eperjes volt. „Eperjesen Kerényi Frigyeshez szállottam, s tölték nála egy hónapot” – írta. Tompa Mihály is ott vendégeskedett, és a három barát még egy költőversenyt is rendezett: mindhárman egy erdei lakot énekeltek meg. A nevezetes verseny emlékét obeliszk őrzi, amelyet 2021 novemberében újítottak fel.
A tehetségkutatók versenyzői közül sokan eltűnnek, és csak kevesen futnak be valódi karriert, ellentétben veled.
Ha elkezdek ezzel egyetérteni, degradálom a többieket, holott szó sincs arról, hogy tehetségesebb lennék, mint a legtöbb x-faktoros vagy megasztáros versenyző. A konzekvens gondolkodás azonban már más kérdés. Nem biztos, hogy az minden fiatal srácnak és lánynak élből megvan, jómagam viszont meglehetősen tudatos vagyok és voltam mindenben, beleértve a karrieremet is. Nagy előnyömmé vált, hogy rögtön saját dallal neveztem a műsorba. A legtöbben nagyívű balladákat adtak elő, majd amikor a show véget ért, belecsöppentek a popkultúrába, ahol teljesen más zenei kihívással találták szembe magukat. Azok, akik Cserháti Zsuzsától vagy Aretha Franklintől énekeltek régebbi számokat, később nem találták meg önmagukat, és zenei csapdába kerültek. A tehetségkutatókban észnél kell lenni, hogy miként tudod bennük rögtön megmutatni a saját zeneiségedet, és hogyan ne kerülj zenei buborékba, amihez képest a realitás teljesen más.
Hol tartottál a zenei pályán akkor, amikor az egész ország a televízió révén megismert, és merre igyekszel manapság?
Petőfi Sándor születésének 200 éves évfordulóját országos programsorozattal ünnepli a magyar kulturális szféra. Ennek részeként, a magyar nyelv hete keretében a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves zenész színművész osztálya Petőfi 200 című vizsgaelőadással lépett színpadra szerdán, a Nemzeti Színházban. Kiss-B. Atilla és Homonnay Zsolt osztályának előadását Vidnyánszky Attila rendezte, művészibeszéd-tanárként a felkészítésben Szilágyi Enikő színművésznő vett részt. Az előadást dr. Balázs Géza nyelvész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára konferálta fel.
Az anyanyelv hete alkalmából bemutatott összeállítás előtt Terdikné dr. Takács Szilvia magyartanár, a Petőfi Kulturális Ügynökség szakértője ismertette az országjáró körútjára induló Anyanyelvi Piknik rendezvénysorozatot, amely a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda közreműködésével valósul meg. „Az Anyanyelvi Piknik célja, hogy főként a fiatalok – általános iskolások, középiskolások –, de bárki, akit érdekel, a nyelvtanórákon megszokottaktól eltérően találkozhasson a magyar nyelvvel, hogy rácsodálkozhasson, mennyire izgalmas, érdekes és érdemes vele foglalkozni, játszani” – mondta a szakértő.
Az Anyanyelvi Piknik alapgondolata a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyében született, ahol többek között az Élő magyaróra műsorfolyam is készül. A programsorozat egy-másfél órás interaktív foglalkozások keretében, a helyi igényekre szabottan szólítja meg a magyar közönséget és hív a nyelv kreatív újrafelfedezésére, a nyelvvel való közös játékra. Az országjáró program eddig egyeztetett állomásai: Budapest (Nemzeti Színház, ápr. 26. 19:00), Sátoraljaújhely (július), Berettyóújfalu (július), Aranyosapáti (augusztus), Zamárdi (szeptember), Ragály (október) Kiscsősz (október), Nagyvárad (november), Budapest (Petőfi Irodalmi Múzeum, december). A pikniket szervező Terdikné dr. Takács Szilvia elmondta, hogy a már egyeztetett állomásokra termezett programok forgatókönyvei elkészültek, és örömmel fogadják a meghívásokat az ország különböző területeiről. Minden meghívásnak a helyi igények szerint tesznek eleget, hiszen a program lényege a rugalmasság, így tartalmát, összetételét mindig az adott célközönség igényeire szabják.
A Károlyi utcai klasszicista palota, amely 1957 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum otthona, a főváros reformkori építészetének egyik legszebb példája. A kétezres évek környékén nagyszabású rekonstrukción esett át, a tavalyi felújítás célja elsősorban a közönségforgalmi terek megújítása, a gépészeti modernizáció és a Károlyi-kerttel való egység megteremtése volt.
Petőfi Irodalmi múzeum
A Károlyi-palota nem múzeumnak épült, ennek ellenére modern múzeumi körülményeket kell biztosítania nemcsak a látogatók, hanem a műtárgyak számára is. A felújítás során tágas fogadóteret hoztak létre – itt látható egy 1845-ből származó, ma is működőképes Landerer–Heckenast-nyomdagép –, amely megnövekedett látogatószám esetén is elég nagy: a január 14-ei nyitástól március végéig már közel tizenháromezer látogató fordult meg a múzeumban. A mosdókat áthelyezték és több irányból elérhetővé tették. A kiállítások elérését új lift beépítésével akadálymentesítették, és új múzeumi shopot is kialakítottak, amely már a kapualj felől is megközelíthető.
„Nehéz igazán elvonatkoztatni azoktól a Petőfi-sztereotípiáktól, melyek gyermekkorunkban rögzülnek – emlékszik vissza a versválasztásra Rozina. – Nem volt könnyű az összes előfeltevést és az általános iskolai március 15-i ünnepségek emlékeit félretéve csak a versekre figyelni. De csakis úgy van lehetőségünk meglátni ezt az elképesztő tág gondolati és érzelmi spektrumot, tele törékenységgel, meghittséggel, létértelmező gondolatisággal és modernséggel, ha mindent elfelejtünk, amit Petőfiről korábban gondoltunk.”
Dóczi Bence és Fenyvesi Márton hangképeiben a versek az elektronikus tánczene, a free jazz és a kortárs zene mezsgyéin kerülnek intenzív környezetbe. „Bence zajos mégis ritmikus, organikus zenei nyelve nagyon inspiráló – meséli Fenyvesi Márton a lemez utómunkáiról.– Az én legfontosabb szerepem keverésen túl az volt, hogy Rozi megzenésítéseit és Bence atmoszféráit, beatjeit egy folyamatosan változó, de mégis organikus, szövegközpontú szerkesztésben rendezzük el. Könnyű észrevétlenül beragadni loopokba vagy fluktuáló atmoszférákba, a kérdés egy producer számára mindig az, hogy hogyan tovább: a versek ebben is mindig vezetnek bennünket, hordozzák a saját dramaturgiával a zenei formák kezdeményeit is, csak észre kell venni őket és fenntartások nélkül menni velük.”
A korábbi kiadványokhoz hasonlóan Ávéd János szaxofonos, zeneszerző is komponált darabot a lemezre. „Mindig kórusművet kérek Janitól, az ő kiegyensúlyozott és szigorúan komponált zenei világa egy megfelelő pillanatban elhelyezve mindig megnyugtatja ezt a folyamatot, ahogy korábban a Pilinszky-lemezen is történt.”
Az idei „Reszket a lelkem, mert eszembe jutottál” Versünnep 2023 versmondó versenyének nyilvános elődöntőjét április 3-án és 4-én tartották a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumban. Az innen továbbjutott tizenegy versenyző április 11-én, a magyar költészet napján a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán megrendezett döntő keretében mérheti majd össze tudását. Az év elején meghirdetett versmondó versenyre harminc hivatásos előadóművész jelentkezett a Kárpát-medencéből, határon innen és túlról, a döntőbe öten versmondással, négyen versmegzenésítéssel, ketten képzőművészeti alkotással jutottak tovább. A legjobbak között hazai és határon túli művészek is vannak. A döntőbe jutott előadó és képzőművészek az idén évfordulós szerzők – Petőfi Sándor, Madách Imre, Szendrey Júlia és Kormos István – művei mellett kortárs költők – Szabó T. Anna, Dubrovay László, Dankó Richárd és Füzesi Magda – verseit adják majd elő a végső megmérettetésen.
Az elődöntő és a döntő zsűrielnöke Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész lesz, mellette Csomor Csilla színművész, Erős Kinga, kritikus, szerkesztő, Kolti Helga színművész, a Versünnep Alapítvány elnöke, Méhes László, Jászai Mari-díjas színművész, tanár, rendező, Neumann Balázs zongoraművész, zeneszerző, a Versünnep 2022 fődíjasa és Vincze Ottó Munkácsy-díjas képzőművész tagja a rangos grémiumnak.
A döntősök névsora: Szives–Drahos Duó (Dubrovay–Szives: Alkony és Szerelem, szerelem; Dankó Richárd: Szabadulás), Ferenci Attila (Füzesi Magda: Zárszámadás), Oliver From Earth – Patocska Olivér (Szülőföldemen – Petőfi Sándor azonos című verse alapján), Ladács Fanni (Szendrey Júlia: Naplófeljegyzés), Dsupin Petra (Szendrey Júlia: Gondolatim, érzeményim – képzőművészeti alkotás), Gömöri András Máté (Petőfi Sándor: Levél egy színész barátomhoz), Takács Lilla (Petőfi Sándor–Sugár Rezső: Reszket a bokor, mert…), Albert Orsolya Zsuzsanna (Szabó T. Anna: A mai nap), Kun Anasztázia (Madách Imre: Az ember tragédiája – 6. szín – képzőművészeti alkotás), Jakab Tamás (Kormos István: Mese Csirió mókuskáról), Lovászi Edina (Petőfi–Lovászi: Reszket a bokor, mert…)
Az első díjat Falcsik Mari költő, műfordító, a második díjat Kukorelly Endre író, költő, a harmadik, megosztott díjat Nádasdy Ádám költő, műfordító, egyetemi tanár és Markó Béla író, szerkesztő kapja.
A díjátadó ünnepséget április 12-én szerdán, 17 órától a debreceni MODEM-ben rendezik meg. A nyertes 300 ezer forint, a második helyezett 200 ezer forint, a harmadik helyezettek 100-100 ezer forint pályadíjban részesülnek. A díjátadót követően Petőfi 200 címmel kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, ahol Petőfi Sándor életművének hatásáról tanácskozik majd Falcsik Mari, Bényei Péter és Margócsy István Lapis József moderálásával. Közreműködik Bakota Árpád, a Csokonai Színház színművésze.
A huszadik Debreceni Költészeti Fesztivál színes programmal várja az érdeklődőket április 11-22. között.
Mindenkinek megvan a maga története Petőfivel, akár irodalomórákon, akár felnőtt fejjel olvasva szippantott be valakit a forradalmár költészete. Nektek mi volt az első találkozásotok Petőfivel? Mi ragadott meg benne titeket?
Kacsó Hanga: Az első találkozásom Petőfivel gyerekkori nyaraimhoz kötődik. A mai Románia területén található Mezőfelében, a családi kúriában a nagyszoba egyik sarkát nagyapám Petőfinek szentelte. A Petőfi-dagerrotípia, feleségének arcképe, valamint versek voltak bekeretezve. Elöregedett kokárdák voltak a gyékény falidíszre tűzve. Volt valami nosztalgikus bája az egésznek. El-elrévedezett az apróságokon a szem. Ez volt az első élményem vele.
Adorjáni Bálint: Az irodalomórák által megfestett Petőfi-arc nem tudott olyan közel kerülni hozzám gyerek fejjel, mint később, a Felhők ciklust olvasva. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az iskolában zömében a „Nagy Nemzeti Költő” jelentőségét és forradalmi hevületét próbálták és próbálják hangsúlyozni, elfedve a költő érzékenységét és humorát.
Az online adatbázisban mától elérhetővé váltak az intézményben őrzött Petőfi-hagyaték legmarkánsabb részei, köztük a költő versei, levelei, rajzai, valamint feleségének, Szendrey Júliának a naplója – hangzott el az esemény alkalmából rendezett szerdai sajtótájékoztatón Budapesten.
Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója az esemény alkalmából felidézte, hogy a nemzeti könyvtár 2021-ben indította el Copia nevű digitális tartalomszolgáltatását. Ismertetése szerint szolgáltatásukban eddig a Babits-levélhagyaték mintegy 2500 és a Kölcsey-fond 115 kézirata volt hozzáférhető. Mától pedig a kézirattárban őrzött több mint 400 Petőfi-vers és csaknem 80 levél kézirata, a költő rajzai, valamint Szendrey Júlia Petőfi feljegyzéseit is tartalmazó naplója is hozzáférhetővé vált.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az Országos Széchényi Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón.
Újságíróként kezdted a pályádat. Mikor jött a váltás az újságírás és a szépirodalom között?
Nem akarom megtagadni a médiás múltat, de szerintem nem nagyon volt váltás. Az egyik újságnál egyszer azt a kritikát kaptam, hogy „csókolom, ez az írás szép és jó, de mi nem szépirodalmi lap vagyunk”. Akkor fogtam magam és ugyanazt a cikket beajánlottam máshová, most már novellaként, és elfogadták. Az abból az időből származó írásaim gyűjteményének, a 33 áthalló című kötetnek érdekessége, hogy egytől egyig igaz történetek olvashatók benne.
Ez a ’stílus’ talán azzal kezdődött, amikor találtam egy újsághirdetést, amelyben az állt, hogy valaki dedikált Zámbó Jimmy-kazettákat árul. Azonnal hívtam a megadott telefonszámot, persze nem vették fel, de akkor már bennem volt a téma és egyik nap nekiindultam magam. A csepeli temetőbe mentem, ahol Jimmy síremléke áll, és útközben találkoztam egy csapat rajongóval, akik éppen a sírhoz tartottak. Felvettem őket, és útközben az autóban beszélgettünk, majd az egyik nő meghívott magához. A lakás tele volt „ereklyékkel”; de hogy a legmegdöbbentőbbet mondjam, a nő elővett egy cigarettacsikket, amit Jimmy állítólag az utolsó koncertjén szívott. A rajongóktól megtudtam, hogy valahol Sashalmon létezik egy eladó kocsma, ahol annak idején gyakran fellépett az énekes. Természetesen oda is elmentem. Egy évek óta zárva tartó egység volt, a tulajdonos megmutatta a régi színpad helyét. Végül nem vettem kocsmát, de előkerült két dedikálatlan kazetta – kedvezményes áron.
Lugosi István rendezésében készült el a Kecskemétfilm Kft. legújabb produkciója, a Gólyacsősz és a Csonkatorony című rajzfilm. A rövid, háromperces animációk a 2021-ben megjelent, Meseföld című gyűjtemény két történetének rajzfilmes adaptációi.
„A könyv írója, Császár Levente a Bács-Kiskun megye településein közszájon forgó legendák, anekdoták, mesék felhasználásával készítette el a gyűjteményt, melyet a Kecskeméti Katona József Múzeum néprajzi osztályának lektorálásával adtak ki. A Gólyacsősz Izsák településhez, míg a Csonkatorony Soltszentimréhez kapcsolódó történetekre épül” – mondta Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. stúdióvezetője.
A török hódoltság időszakát dolgozzák fel a történetek
Néhány évvel ezelőtt egy ukrán grafikus, Alekszej Kondakov híres reneszánsz festmények szereplőit helyezte a kijevi tömegközlekedés helyszíneire. A hat évvel ezelőtt készült képsorozat bejárta a világot. A Petőfi-bicentenárium kapcsán a Petőfi Ügynökség rendhagyó fotósorozat elkészítésére kérte fel Neményi Márton fotóst. A sorozat alapját a Petőfi Irodalmi Múzeum fotótárában található festmények és dagerrotípiák adták. A reformkor ismert alakjait helyezték a Művészetek Völgyébe. Vajon hogy érezte magát az összművészeti fesztiválon Petőfi, Szendrey Júlia, Kossuth, Széchenyi és a többiek? Kiderül a különleges, kapolcsi életképekből.
József nádor Kapolcs főutcáján
Liszt Ferenc és barátai fellépnek a Kaláka Versudvarban