A Csendes barát című film német-francia-magyar koprodukcióban készül, és Léa Seydoux lesz a főszereplő. Enyedi Ildikó legutóbbi filmjében, a Feleségem története című alkotásban szintén Léa Seydoux játszotta a főszerepet. Az együttműködés annyira jól sikerült, hogy a rendezőnő megint őt kérte fel. Mellette Tony Leung is feltűnik a filmben, de erről még nem tudni bizonyosat, egyes […]
The post Enyedi Ildikó áprilisban kezd forgatni appeared first on Filmtekercs.hu.
Decemberben debütált az első játékfilmed, amely idős férfi és kamasz lány különleges barátságáról szól. Milyen érzés volt egyben látni a többéves munkafolyamat eredményét?
Nagyon különleges élmény, főleg, mivel öt éven át dolgoztunk a Valami madarakon. Bennünk, alkotókban nyilván másképp csapódik le ez az egész, mint a nézőkben, akik csak egyben látják az eredményt. Nehéz tudomásul vennünk a hosszú időszak lezárultát. Valami, amin nagyon sokat dolgoztunk, elkészült, és kikerült a kezünk közül. Ez egészen olyan, mintha a gyereked engednéd el – annyi a különbség, hogy őt akkor is felhívhatod, ha elköltözött, a filmhez viszont már nem nyúlhatsz.
Mennyire sikerült ragaszkodnotok az eredeti koncepcióhoz?
Nemzetközi koprodukcióban készül a Berlinale Arany Medve díjas és Oscar-jelölt Enyedi Ildikó új alkotása, melynek gyártására 500 millió forint támogatást szavazott meg a Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága. A német-francia-magyar koprodukcióban, Csendes barát munkacímen készülő mozifilm a németországi középkori egyetemi város, Marburg botanikus kertjében játszódik. Három szálon fut, és fontos szerepet kap benne egy idős fa, amelyet […]
The post Tavasszal forog Enyedi Ildikó új filmje appeared first on Filmtekercs.hu.
A német–francia–magyar koprodukcióban, Csendes barát munkacímen készülő mozifilm a németországi középkori egyetemi város, Marburg botanikus kertjében játszódik, három szálon fut, és fontos szerepet kap benne egy idős fa, amelyet Dél-Amerikából hoztak át Európába. Az Enyedi Ildikó forgatókönyvéből készülő film a valóság ingatag természetére világít rá bemutatva gondolkodásunk gyökeres megváltozását a növények, állatok és emberek kapcsolatáról.
„A magányos, messziről ide telepített fa már lassan kétszáz éve figyeli a körülötte folyó életet – növényit, állatit és emberit egyaránt. Három pillanatot választottunk ki ennek a fának a hosszú életéből. Három időszakot és három embert – mindhármuk élete szorosan kapcsolódik ehhez a fához. Mindhárman koruk gyermekei, így mindhárman valami egészen mást, egészen máshogy érzékelnek a világból – mert az a bizonyos szilárdnak és örökkön változatlannak hitt valóság tünékeny és változékony. És, bár főhősünk, a fa nem történetekben él, mi készítők és nézők igen. Az ember történetmesélő állat. Három történet, három kor (1908, 1972, 2020) és három sors, három magány, három vágy a kapcsolódásra. Grete, Hannes, Tony mindhárman megtalálnak valamit ebben a kertben, ennek a fának a tövében, ami egész hátralévő életüket megváltoztatja” – árulta el új filmjéről Enyedi Ildikó.
A Csendes barát munkacímen készülő mozifilm vezető producere Reinhard Brundig, koproducerei Mécs Monika (Inforg–M&M Film), Nicolas Elghozi (Galatée Films) és Meng Xie (Rediance). A forgatás 2024 áprilisában kezdődik, és több évszakon át tart majd.
A német–francia–magyar koprodukcióban készülő film még az előkészítés szakaszában jár – írja a Film.hu. A nagyjából 190 millió forintnak megfelelő összegű támogatás mellett a film számíthat a Nemzeti Filmintézet, valamint a német–francia filmalap hozzájárulására is.
A Csendes barát három szálon fut, helyszíne Marburg, németországi középkori egyetemi város. Fontos szerep jut a filmben egy idős fának, amely Dél-Amerikából került át Európába. Enyedi Ildikó legújabb alkotásában a valóság ingatag természetére világít rá, bemutatva gondolkodásunk gyökeres megváltozását a növények, állatok és emberek kapcsolatáról. A film egyik főszerepét Tony Leung (Szerelemre hangolva) játssza, aki egy idegtudóst alakít, aki szülővárosából, Hongkongból a marburgi egyetemhez utazik.
A film producere a német Reinhard Brundig, koproducerei Mécs Monika (Inforg M&M), Nicolas Elghozi (Galatée Films) francia és Meng Xie (Rediance) pekingi producerek. A forgatás 2024 áprilisában kezdődik, és több évszakon át tart majd.
Pazar az ötlet, és méltóságteljes a tisztelgés az előd előtt, nem mellesleg fontos kérdések gyűjtőmezejét jelenti a szűk másfél óra. A rövid, a filmet – vagy inkább felidéző és újraíró eseményt? – kontextusba helyező bevezető után egy cannes-i szállodaszobában találjuk magunkat, ahonnan nem is mozdulunk a mozi végéig. A fesztiválon részt vevő rendezők külön-külön, néhány percre magukra maradnak a kis helyiségben, társaságuk mindössze egy kérdésekkel teli papír. A mozi halott? A filmnyelv végérvényesen eróziónak indult? A digitalizációnak köszönhetően kisiklott egy több évtizedes fejlődési folyamat? Többek között David Cronenberg, Joachim Trier, Baz Luhrmann, Ruben Östlund, Paolo Sorrentino és Alice Rohrwacher keresi a válaszokat.
A helyszín változatlansága és kis mérete természetszerűen korlátozza a megszólalok mozgásterét, de mivel a mozi alapvetően a beszélő fejes dokumentumfilm-hagyományt követi, nincs is szükség többre. A műfaj e vonulatában hatványozottan benne rejlik az unalom kockázata, azonban a rendező-szereplők kreatív szabadságukkal egy helyben ülve is – néha a rendelkezésükre álló térben mozogva – belakják a szobát. Az érdeklődés fenntartásához nyilvánvalóan hozzájárul a vadul aktuális és széles réteget izgató téma, illetve a változatos vélemények szóródása.
Az egyértelműen pesszimista, borúlátó vízióktól – talán az elsőként megkérdezett Wenders képviseli ezt a legmarkánsabban, aki arról beszél, hogy a mozi gyökerei a vásári komédiáig nyúlnak vissza, és jövője is erre halad – a derűs és bizakodó elképzelésekig a skála minden szintje megjelenik. A válságjelenségeket viszont a legtöbb alkotó érzékeli. Vissza-visszatér a digitális forradalom filmművészetre gyakorolt hatásának kérdése, amire szellemesen utal a szobában elhelyezett, streaming-szolgáltatókat és egy kattintással megtekinthető darabokat mutató tévéképernyő. Erős és veszélyes versenytársa akadt a hagyományos mozinak; a filmszínházakhoz kapcsolódó közösségi rituálé mindenképp kihalófélben van, de mi a helyzet a médium nyelvével?
A szervezők közleményben emlékeztettek: „a kortárs magyar filmművészet nagyformátumú alkotójának” pályafutásában meghatározó szerepe van a cannes-i fesztiválnak, ahol az Un certain regard (Egy bizonyos tekintet) elnevezésű programban bemutatott első filmje, Az én XX. századom 1989-ben elnyerte a legjobb elsőfilmnek járó Arany Kamerát, A feleségem története című alkotása pedig 2021-ben a hivatalos program versenyprogramjába kapott meghívást. „Világszerte elismert alkotásaival Enyedi Ildikó egy szépségében és finomságában lenyűgöző életművet alkot” – hangsúlyozták a szervezők.
Enyedi Ildikó felidézte: számára első nagyjátékfilmjének cannes-i meghívása hihetetlen érzés volt 1989-ben. „Az, hogy beválogattak, azt jelentette, hogy megértettek, hogy valóban megláttak, mintha a zseniális művészek és filmes szakemberek színekben gazdag és extravagáns közössége szélesre tárta volna a karjait előttem, egy abszolút kezdő előtt, bízva bennem, amikor még csak ígéret voltam. Még mindig emlékszem az akkor Cannes-ban töltött minden egyes pillanatra” – mondta a rendezőnő, akinek meggyőződése, hogy a rövidfilmek versenybe érkező fiatal filmesek ugyanezt a pozitív sokkot fogják átélni az idei fesztiválon. „Támogatom őket, remélem, hogy ez az elismerés önbizalmat ad nekik a folytatáshoz, ahhoz, hogy merjenek, miközben alázatosak maradnak, és ahhoz, hogy ne veszítsék szem elől a lényeget, ne kápráztassa el őket a hírnév” – tette hozzá.
Az Enyedi Ildikó által elnökölt zsűriben foglal helyet Ana Lily Amirpour iráni–amerikai forgatókönyvíró, rendezőnő, Charlotte Le Bon kanadai színésznő, rendezőnő, Karidja Touré francia színésznő és Shlomi Elkabetz izraeli rendező, forgatókönyvíró, színész, producer.
Péntektől vasárnap estig ingyenesen lehet megnézni Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Arany Medvével jutalmazott és Oscar-díjra jelölt filmjét a Filmión. A Nemzeti Filmintézet ezzel a gesztussal tiszteleg a film nemrégiben elhunyt egyik főszereplője, Morcsányi Géza előtt. Csütörtökön látott napvilágot a hír, hogy elhunyt Morcsányi Géza műfordító, dramaturg, szerkesztő, a Magvető Kiadó egykori igazgatója. A […]
The post Morcsányi Géza emlékére egész hétvégén ingyenesen elérhető a Testről és lélekről appeared first on Filmtekercs.hu.
A szeptember 2. és 4. közötti TIFF Nagyvárad első napján mutatják be Grosan Cristina első mozifilmjét, A legjobb dolgokon bőgni kell címűt, mely a Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában debütált. Ekkor lesz látható a háromszoros olimpiai bajnok vívóról, Szilágyi Áronról szóló Egy mindenkiért című dokumentumfilm, Muhi András Pires alkotása is.
Először vetítik Nagyváradon Fazekas Máté Kilakoltatás című szatirikus filmjét, és a fesztivál zárónapján lehet megnézni Kis Hajni Külön falka című alkotását is.
A TIFF Nagyvárad szervezői a többszörös díjnyertes rendező, forgatókönyvíró és producer Enyedi Ildikó munkásságát idéző visszatekintést is beiktattak a programba. Az én XX. századom felújított változata, valamint a Testről és lélekről című film mellett a rendező új alkotását, a tavalyi cannes-i filmfesztiválon bemutatott A feleségem történetét is vetítik Nagyváradon. A TIFF Nagyvárad teljes programja a https://oradea.tiff.ro/ oldalon böngészhető.
A Külön falka kapta a legjobb játékfilmnek és a legjobb elsőfilmnek járó díjat a veszprémi Petőfi Színházban tartott vasárnap esti gálán, mely a Magyar Mozgókép Fesztivál ünnepi záróeseménye volt. A legjobb rendező Enyedi Ildikó lett, míg a legjobb elsőfilmesnek járó díjat Kis Hajninak ítélte titkos szavazással a Magyar Filmakadémia tagsága. Összesen 20 kategóriában osztottak ki Magyar Mozgókép Díjakat. A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program által közösen szervezett Magyar Mozgókép Fesztivál június 9-12. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajlott.
Vasárnap este a veszprémi Petőfi Színházban ünnepélyes keretek között összesen 20 kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat. A Magyar Filmakadémia tagsága titkos szavazással döntött a díjak odaítéléséről. A legjobb nagyjátékfilm kategóriát Kis Hajni filmje, a Külön falka nyerte. A legjobb rendező díját A feleségem története című alkotásért Enyedi Ildikónak ítélték. A legjobb elsőfilmesnek járó díjat Kis Hajni vihette haza a Külön falka megrendezéséért. Az operatőrök közül Rév Marcellnek ítélték a díjat A feleségem története fényképezéséért, a legjobb forgatókönyv díját pedig Szántó Fanni és Kis Hajni vihették haza a Külön falkáért.
A legtöbb díjat – legjobb rendező, legjobb operatőr, legjobb vágó, legjobb jelmez, legjobb maszk – Enyedi Ildikó A feleségem története című alkotása kapta.
Megvannak a Magyar Mozgókép Fesztivál győztesei: a díjakat 20 kategóriában, a veszprémi Petőfi Színházban tartott gálán adták át. Idén június 9-12. között rendezték meg a Magyar Mozgókép Fesztivált, ahol a legfrissebb magyar filmeket láthatta a közönség. A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó […]
The post Átadták a Magyar Mozgókép Díjakat appeared first on Filmtekercs.hu.