Best WordPress Hosting
 

Kutyakereskedő, viccpártalapító és a Svejk írója – Jaroslav Hašek, az igazi cseh bohém

Prágában született 1883. április 30-án. Apját, aki középiskolai tanár és alkoholista volt, tizenhárom évesen veszítette el. Hogy családját megóvja az elszegényedéstől, fiatalon munkába állt: banktisztviselőként kereste volna kenyerét, de a munkahelyén ritkán mutatkozott, ezért elbocsátották.

Már 17 éves korától jelentek meg szatirikus írásai, publicisztikából, majd irodalomból próbált megélni, bár egy ideig kutyakereskedéssel is megpróbálkozott. Bejárta a Monarchiát, Bajorországot és a Balkán tájait, Prágába visszatérve a bohémvilág ismert alakja lett.

Újságírói ténykedése során anarchista kiadványokat is szerkesztett, volt Az Állatok Világa című lap munkatársa, ahonnan azért bocsátották el, mert több cikket írt kitalált állatokról.

Egy indiai-brit mágikus realista –Salman Rushdie 75 éves

A Bombayben született Rushdie családjában a vagyon és a kultúra szerencsésen keveredett: apai nagyapja urdu költő, apja Cambridge-ben végzett üzletember volt. Így érthető, hogy nagy gondot és nem kevés pénzt fordítottak Ahmed Salman neveltetésére, s bár a szülők hívő muszlimok voltak, gyerekeik liberális szellemben cseperedtek. Rushdie 1961-től az előkelő angliai Rugby Schoolban tanult, majd 1965-től a cambridge-i King’s College-ban hallgatott történelmet. A diploma megszerzése után visszatért Pakisztánban élő szüleihez, és a karacsi televíziónál kezdett dolgozni. A cenzúra miatt azonban visszautazott Angliába, ahol Kenningtonban színészkedett, majd 1971-től tíz éven keresztül az Ogilvy and Mather and Ayer Barker cégnél volt reklámszövegíró.

1975-ben jelent meg Grímusz című regénye, amelyben – akár a későbbi Rushdie-művekben – mesterien keverednek a mese, a fantasztikum, a mitológia elemei és a humor. Ennek ellenére nem keltette fel sem az olvasók, sem a kritikusok figyelmét.

Az igazi áttörést következő regénye, az 1981-es Az éjfél gyermekei hozta meg számára.

Szendi Nóra: A szörnyűségeken nevetni kell

A Junior Szépíró-díjas Szendi Nórának eddig két regénye jelent meg, az elmúlt években pedig szerkesztőként dolgozott. Nemrég azonban úgy döntött, hogy a szerkesztés helyett személyi edző lesz. A karrierváltásról és a nemsokára megjelenő új regényéről Szendi Nórával beszélgettünk.

Tavaly úgy döntöttél, hogy abbahagyod a szerkesztést, csak az írásra fogsz koncentrálni, mellette pedig beindítod az edzői karrieredet is. Régóta tervezted ezt a váltást?

Kiégtem a szerkesztésben egy ideje, mindig is bajom volt a munkamániámmal. Függő személyiség vagyok, a munka túltolásához szereket is használtam. Napokig nem aludtam, pörögtem, olyan határidőket vállaltam el, amik nem voltak tarthatóak, úgyhogy nem kizárólag a szakma hibája volt, hanem az enyém is. Ezek a határátlépések gyakoriak a szerkesztői munkánál, hétvégén meg este hívogatnak, mindemellett a honorok sem változtak vagy tíz éve, amiben viszont a szerkesztői szakma tagjai is legalább annyira hibásak, mint a kiadók.