A több mint 250 éves könyvtár alapítója az első keszthelyi Festetics Kristóf volt, aki 1745 és 1750 között felépült kastélyában „könyvesházat”, azaz könyvtárszobát létesített, ahol két, falba épített szekrényben kaptak helyet főként jogi, politikai és történeti könyvei. Fia, Festetics III. Pál jelentősen gyarapította az állományt, kezelésére könyvtárost alkalmazott. Sokat áldozott metszetek gyűjtésére, és ő rakta le a hírlaptár alapjait is. A törzsállomány jelentős részét azonban fia, Festetics I. György gyűjtötte. 1799 és 1801 között ő építtette és rendeztette be a könyvtári épületrészt – meséli Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
A díszes könyvtárterem berendezése Kerbl János keszthelyi asztalos munkája. György a néhány ezer kötetes könyvtárat a magyar irodalom és tudomány közreadott művei mellett a felvilágosodás korának filozófiai irodalmával, gazdasági szakmunkákkal, továbbá jelentős hírlap- és folyóiratanyaggal gyarapította. Az ő idejében a könyvállomány megötszöröződött. Könyvtárát az elsők között nyitotta meg a szűkebb nyilvánosság, azaz a Georgikon tanárai, hallgatói számára. Szabályozta a könyvtár használatát, és a felbecsülhetetlen értékű könyveket művészien díszített bőrbe köttette.
A könyvállomány a második világháborúig ötvenezer kötetre gyarapodott. A keszthelyi az ország legnagyobb főúri magánkönyvtára volt, és az egyetlen, amely a háború során nem károsodott. A gyűjtemény megmenekülése annak köszönhető, hogy miután a Vörös Hadsereg 1945. március 30-án megszállta Keszthelyt, a szovjet városparancsnok a Festetics család alkalmazottainak közbenjárására befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget, így a könyvtárterem és kincsei nem estek áldozatul a fosztogatásoknak. Kárt mindössze egy, a könyvtár ablakán becsapódó lövedék okozott, amely megsemmisítette a terem közepén álló íróasztalt, és a szétcsapódó repeszek mintegy harminc könyvön hagytak nyomot. 1948-ban a könyvtár állami tulajdonba és az Országos Széchényi Könyvtár kezelésébe került, a Festetics I. György által szervezett írótalálkozók emlékére ekkor kapta a Helikon nevet.