Best WordPress Hosting
 

2026-ra digitális formában lesz elérhető százötven év összes magyar statisztikai adata

A KSH a magyar közigazgatás egyik nagy hagyományokkal rendelkező intézménye, amelyet 1867-ben Keleti Károly hozott létre. Küldetése a tényeken alapuló döntéshozatal, a tudományos kutatás és a társadalom szereplői közötti párbeszéd támogatása hiteles és megbízható adatokkal, elemzésekkel. A KSH a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény értelmében a gazdaságra, társadalomra, népességre és környezetre vonatkozó hivatalos statisztikai adatok mellett azok értelmezését támogató információkat, elemzéseket, gyorsjelentéseket, módszertani leírásokat, grafikonokat, térképeket tesz közzé, és az így nyert tudást megosztja a felhasználókkal.

A KSH Könyvtár feladata országos szakkönyvtárként a hazai statisztikatudomány szakirodalmi információs bázisának folyamatos fejlesztése, a statisztikával kapcsolatos tudományos és gyakorlati információs igények naprakész kielégítése, statisztikatörténeti és történeti statisztikai kutatások végzése és tudományos igényű kiadványok készítése a hazai statisztikai tudomány és gyakorlat fejlődésének elősegítése érdekében – írták.

Az OSZK kultúrstratégiai intézményként a magyar írott kulturális örökség gyűjtője, őrzője és közreadója, Közép-Európa legnagyobb digitalizáló központjának működtetője, ahol havonta több mint egymillió oldalnyi dokumentumot dolgoznak fel – olvasható a közleményben.

„Mindig szükség lesz olyanokra, akik eligazítják az érdeklődőket az információözönben”

Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával Leczo Bence beszélgetett a Magyar Kultúra magazin oldalán.

Az OSZK nemcsak könyvtár, de közösségi tér is. Hogyan tud megfelelni az intézmény a 21. század kihívásainak?

Sokszor beszéltem arról, hogy a nemzeti könyvtárnak nemzeti küldetése van, vagyis mindenkihez szólnia kell. Ha komolyan vesszük az üzenetet, akkor az OSZK nemcsak a kutatóinké, nemcsak azé az egyetemi hallgatóé, aki eljön a budai Várnegyedbe, hanem azoké is, akik vidéken, határainkon túl, a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában élnek. A nyitottság a jó irány. Ha mindenkihez szólni akarunk, akkor minden korosztályt meg kell szólítanunk. A családokat, azokat is, akik nem kutatóként érdeklődnek a nemzet írott öröksége iránt. Érthetően, érdekesen és figyelemfelkeltően kell beszélnünk arról, amit csinálunk. Az itt őrzött kultúrkincsek élvezete és ismerete, a bennük való elmélyedés lehetősége mindenkit megillet. Ha nem digitalizálnánk, ha nem építenénk tartalomszolgáltatásokat, akkor nem tudnánk eljutni a közönségünkhöz. Ha nem lenne állandó kiállításunk, akkor nem lennénk képesek keresztmetszetet adni a magyar írásbeliség történetéről és arról, hogy mit is csinál az Országos Széchényi Könyvtár. Az utóbbi években ezzel foglalkozunk, és a fő cél az, hogy mindenkihez eljussunk.