Best WordPress Hosting
 

Merre forog a lemez? – Beszédes epizód a populáris zene és a szocializmus közös történetéből

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a Hungaroton és a Qualiton mellett a hetvenes évek elején alkotta meg a „könnyűzenei kis- és nagylemezekhez kötődő” Pepitát, 1981-ben pedig további márkaneveket vezetett be, így a Krémet és a Startot. Az emblémák a különböző zenei stílusokat, illetve a külföldi és a magyar piacra szánt lemezeket és zenészeket különböztették meg. Az új stílusokra specializálódó Start elsőként az East és a P. Mobil lemezén jelent meg, a Krém sorozata pedig a Syrius Ausztráliában rögzített Devil’s Masquerade (Az ördög álarcosbálja) korongjával indult el. Ez az album azonban, amelyet 1971-ben dobtak piacra a tengerentúlon, már 1972-ben is megjelent Magyarországon.

„Qualiton nyugdíjba ment, Pepita foglalta el a helyét”

„Pepita, fekete-fehér kockás tasakban árusítják ősztől kezdve az üzletekben a 17 centiméteres könnyűzenei hanglemezeket” – tette közzé az Esti Hírlap. A Pepita márka megjelenését 1970-ben leghumorosabb formában a Pajtás című ifjúsági lap jelentette be. „Először azt hittem, beképzelt [Mézga Kriszta], mert azonnal arról beszélt, hogy ezután nem Qualiton névre »hallgatnak« náluk a lemezek, hanem Pepitára, s hogy ő minden lemezre ráláthat, sőt ráülhet, mert ő lesz a jel. Rávakkantottam, de aztán dr. Erdős Péter, a sajtófőnök is megerősítette a hírt, így hát behúztam a farkam, s keserűen gratuláltam a Pepitának.” A Pepita Oroszlán díj megalapítására is sor került, ezt a legtöbb eladott lemez példányszáma alapján osztották ki. Elsőként Koncz Zsuzsa Szerelem és az Omega Tízezer lépés című albuma nyerte el, utóbbi éppen csak lehagyta az Illések és pofonokat. „Így aztán két pepita oroszlán él pillanatnyilag a Magyar Népköztársaság területén, teljesen szabadon. Ki gondolta volna, hogy ezt is megérjük egyszer?” ‒ kommentálta a Világ Ifjúsága. 

Az első Bartók-összkiadás, Fischer Annie és a művészlemez-termelés

Hanglemezipar és politika

Az államosítást követően alapított Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) működését a Kádár-korszak kiépülése idején a nemzeti sajátosságok erősítésének szándékán túl a hidegháborús játszma is erősen befolyásolta. A változó kulturális és politikai miliő, a keleti és nyugati, népi és modern értelmezés különbsége Bartók és a kortárs zene recepciójára, támogatására is hatással volt. A kultúrpolitika számára a lemezek külföldi exportja – akárcsak a magyar zenészek külföldi vendégszerepeltetése ‒ kulcsfontosságú volt, ezért azon zeneszerzők műveinek kiadása, akik nemzetközi figyelmet vívtak ki – így Bartók Béla vagy Liszt Ferenc –, prioritást élvezett. Írásunk a vállalat kezdeti időszakával foglalkozik, és a meghatározó mozzanatokra/művészekre, köztük az első Bartók-összkiadásra és Fischer Annie-ra fókuszál.

A Magyar Nemzet 1951 októberében a 38 forintról 20 forintra csökkent egy művészlemez ára ‒ Fejlődik a magyar hanglemezgyártás című cikkben adott hírt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat megalakulásáról. A hanglemezkészítés Magyarországon már fél évszázaddal korábban elindult: az Első Magyar Hanglemezgyárat 1908-ban alapították meg. Az MHV célkitűzése az volt, „hogy megteremti a művészlemez gyártást, hanglemezre veszi zenei hagyományaink, zenei kincseink kimagasló alkotásait, és népszerűsíti új zeneművészeinket”. A valóságban azonban a magyar zene mainstream és nacionalista vonalához, valamint a mindenkori ideológiához idomult.