Best WordPress Hosting
 

Aki elsők között méltatta Bartókot – Kacsóh Pongrác

Apja a Magyar Államvasutak főtisztviselője volt, akit fia születése után Kolozsvárra helyeztek, így Kacsóh az ottani református líceumba járt. A középiskola mellett a helyi konzervatóriumban zongorázni és fuvolázni tanult, zeneelméletre Farkas Ödön, az intézmény igazgatója, a kor ismert zeneszerzője tanította. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen természettudományi szakon summa cum laude minősítéssel fizikai doktorátust szerzett, már egyetemi évei alatt publikált fizikai, matematikai és zeneelméleti cikkeket az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos-természettudományi Értesítőjében.

Egyetemi tanulmányai végeztével, 1898-tól matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár lett az Aradi Főreáliskolában, majd Budapesten a rákospalotai főgimnáziumban (a mai Dózsa György Gimnázium elődjében), később a VIII. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, az általa szerkesztett Zenevilág című szaklapban az elsők között méltatta az ifjú Bartók Béla jelentőségét.

Kacsóh 1904 tavaszán a diákjainak komponált egy három felvonásos dalművet Csipkerózsa címmel, s az iskolai bemutatóra elhívta barátait. Köztük volt Bakonyi Károly, az első magyar nyelvű operett, a Huszka Jenő zenéjével sikert arató Bob herceg szövegkönyvének írója is, aki felkérte: zenésítse meg a Petőfi János vitézéből készült színművét. A dalszövegek megírására Heltai Jenőt kérték fel, de Kriza János Vadrózsák című népköltészeti gyűjteményét is felhasználták. Egyes dalok és motívumok a Csipkerózsából kerültek át a János vitézbe, Kacsóh a munkával kevesebb, mint öt hónap alatt végzett.

Randidrog, tiltott meccsnézés, Bartók New Yorkban

A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streamingbemutatásra készülő alkotásokra is pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság Meggyes Krisztina, Csibi László és Surányi András rendezésében készülő alkotásoknak ítélt meg gyártási támogatást.

A Hiányzó 10 óra egy partiban droggal elkábított fiatal lány igaz történetét dolgozza fel. A címben szereplő 10 óra arra az időre utal, amelyet az áldozat az italába csempészett drog, közismert nevén a Gina hatása alatt magatehetetlenül töltött, kiszolgáltatva támadóinak. Meggyes Krisztina kreatív dokumentumfilmje a Filmintézet 40 millió forintos támogatásával készül, producere Szakonyi Noémi Veronika.

A Szocializmus hátsó bejárata című alkotás rendezője ismét a Ceaușescu-diktatúra működésére világít rá Szabadság a hegyen címmel készülő dokumentumfilmjében. Csibi László új alkotása ezúttal a ’80-as évekbe kalauzolja a nézőt, amikor az állam hatalmi szervei minden külföldről érkező információt ellenőrzésük alá vontak, így a nagy nemzetközi sportesemények is lekerültek az ország egyetlen televízióadójának képernyőjéről. A Románia országhatáraitól távoli Belső-Erdélyben ezért az érdeklődők a szomszédos magyar, jugoszláv és bolgár közvetítések vételére alkalmas, improvizált antennák segítségével vonultak a környező dombokra meccset nézni. A „hegyimeccs-nézések” korszakát személyes élményeken és visszaemlékezéseken keresztül felidéző alkotás gyártását 9,275 millió forinttal támogatja a Filmintézet, producere Péterffy András.

Zenei csemegék vinylen – rock, jazz és klasszikus zene a Moiras Records katalógusában

Az idén tavasszal elhunyt zenész, Török Ádám csapata, a Mini 1993-ban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Az együttes akkor már tíz éve inaktív volt, de a jubileum alkalmából újra összeálltak a régi tagok egy nagy koncertre, amelyet a Budapest Sportcsarnokban tartottak. Ennek zártkörű főpróbája egy paksi sörözőben volt, az ott készült hangfelvétel jelent meg most dupla LP-n 25 év rock címmel.

„A kilenc számot, köztük a ma már klasszikusnak számító Gőzhajót, a Kereszteslovagot, a Kell a barátságot tartalmazó anyag harminc évvel ezelőtt mindössze ezer példányban jelent meg CD-n, az újramasterelt felvétel most vinylen érhető el” – mondta Kovács László, a Moiras Records vezetője. Mint felidézte, Török Ádámmal tavaly év végén határozták el az LP kiadását. 

A műsor ötvözi a Mini több korszakának zenei világát: progresszív megszólalású bluesos, jazzrockos dalok kerültek a repertoárba. A zenészek sorában hallható Török Ádám (ének, fuvola), Papp Gyula (billentyűs hangszerek), Balogh „Szivacs” Jenő és Németh „Nemecsek” Tamás (dob), Kunu László és Németh Alajos (basszusgitár), valamint Tátrai Tibor és Závodi János (gitár).

Népzenét klasszikusan – a Góbé új dalában a komolyzene és a népzene találkozik

A Góbé már nagyon sokszor bizonyította, hogy számukra a zenei műfajok egy nagy játszóteret jelentenek, és noha a kiindulási alap mindig a népzene, szívesen merítenek más műfajokból is. Különösen, ha a klasszikus zenei kincsről és Bartók Béláról van szó – a zeneszerző 44 hegedűduóját feldolgozó lemezükért Fonogram-díjat is kaptak –, de több nagylemezükön is tetten érhető a klasszikus zenei hatás vagy akár a konkrét művekre való utalás. Ennek köszönhetően többször leptek már meg bennünket koncerteken is vonósokkal kiegészülve, mint például a zenekar 15. születésnapján, a Müpában. A nagyszabású koncertre a zenekar az elmúlt 15 évből hívott vendégeket, a különleges fellépést pedig rögzítették is, amely hamarosan Góbé 15 – Müpa live címen bakeliten is megjelenik. Most ebből kaphatunk ízelítőt, pontosabban az Azért se című daluk klasszikus átdolgozásából, amelyben az Anima Musicae oktettje csatlakozott a zenekarhoz, a dal pedig Vizeli Máté hangszerelésében szólalt meg.

„Nagy dolog ez a zenekar életében. Először kerül fel a streaming platformokra élő felvételünk. Már a próbákon éreztük, hogy nagyot fog szólni a születésnapunk, szuper vendégekkel és egy jól megszerkesztett műsorral, úgyhogy úgy döntöttünk, felvesszük, aztán meglátjuk, mi lesz belőle” – beszél az új felvétel kapcsán Czupi Áron, a zenekar dobosa. Nos, a felvételekből született a most megjelenő Azért se – live is, amit már csak az október 9-i koncert miatt szerettek volna megmutatni a közönségnek, és ízelítőt adni a hamarosan érkező lemezből.

A MOMKultban a KamaraSzólistákkal természetesen ez a dal is megszólal majd, de a Müpához képest egy egészen más koncertélmény várható, ahol Bartók Béla lesz a középpontban. A KamaraSzólisták egy frissen alapított, fiatal magyar tehetségek alkotta formáció, a Góbé tagjaival még a Zeneakadémiáról ismerik egymást.

Összművészeti ünnepi esttel zárul a 10. Színházi Olimpia

Bartók és Ravel az ország legrégebbi szabadtéri színpadán

A június 24-i este programja különleges zenei kísérettel megvalósuló kettős táncelőadással indul: Bartók A csodálatos mandarin és Ravel Bolero című legendás szerzeményeire készült táncművek, az InterEUropa Balett, Soproni Balett és a Forrás Produkció országosan egyedülálló összművészeti előadásában, nemzetközi szereposztással kerül színre. A táncművek koreográfusa Michael Kropf, rendezője Pataki András Jászai-díjas rendező. A szimfonikus zenekari műként játszott művek most különleges formában hangzanak fel, négykezes és két zongorás négykezes előadásban. A Bartók-művet a Kossuth-díjas Bogányi Gergely és a „zongora hercege”, Boros Misi adja elő, a Ravel-műhöz csatlakozik hozzájuk további két kiváló zongoraművész, az Erkel Ferenc-díjas Binder Károly és Varga Gábor.

A csodálatos mandarin. Fotó: dr. Kristó Annamária

Az első Bartók-összkiadás, Fischer Annie és a művészlemez-termelés

Hanglemezipar és politika

Az államosítást követően alapított Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) működését a Kádár-korszak kiépülése idején a nemzeti sajátosságok erősítésének szándékán túl a hidegháborús játszma is erősen befolyásolta. A változó kulturális és politikai miliő, a keleti és nyugati, népi és modern értelmezés különbsége Bartók és a kortárs zene recepciójára, támogatására is hatással volt. A kultúrpolitika számára a lemezek külföldi exportja – akárcsak a magyar zenészek külföldi vendégszerepeltetése ‒ kulcsfontosságú volt, ezért azon zeneszerzők műveinek kiadása, akik nemzetközi figyelmet vívtak ki – így Bartók Béla vagy Liszt Ferenc –, prioritást élvezett. Írásunk a vállalat kezdeti időszakával foglalkozik, és a meghatározó mozzanatokra/művészekre, köztük az első Bartók-összkiadásra és Fischer Annie-ra fókuszál.

A Magyar Nemzet 1951 októberében a 38 forintról 20 forintra csökkent egy művészlemez ára ‒ Fejlődik a magyar hanglemezgyártás című cikkben adott hírt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat megalakulásáról. A hanglemezkészítés Magyarországon már fél évszázaddal korábban elindult: az Első Magyar Hanglemezgyárat 1908-ban alapították meg. Az MHV célkitűzése az volt, „hogy megteremti a művészlemez gyártást, hanglemezre veszi zenei hagyományaink, zenei kincseink kimagasló alkotásait, és népszerűsíti új zeneművészeinket”. A valóságban azonban a magyar zene mainstream és nacionalista vonalához, valamint a mindenkori ideológiához idomult.