Best WordPress Hosting
 

Az ókori Mezopotámia kincseitől Agnes Denesig – bemutatta idei programját a Szépművészeti Múzeum

Az „anyaintézményben”, azaz a Szépművészeti Múzeumban március közepén éppen ez az új, Barokk változatok. Magyarországi művészet 1600–1800 című állandó kiállítás nyitja meg elsőként a kapuit e hó közepén. A tárlat szervesen kapcsolódik a már 2018-ban megnyílt kiállítási egységekhez, amelyek a 17. és 18. századi magyarországi egyházi festészetet és szobrászatot tárják a nézők elé a Régi Magyar Gyűjtemény anyagából. A mintegy 200 négyzetméteres új teremsorban nagyrészt 18. századi művek lesznek láthatóak négy kiválasztott témaegységben, kiegészítve a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből származó iparművészeti tárgyakkal, a nemesi udvari környezetben használatos bútorokkal és ötvösművekkel. A kiállítás jeles darabja Mányoki Ádámnak a múlt évben, születésének 250. évfordulóján vásárolt, egy nemesi származású lengyel hölgyet ábrázoló mesterműve.

Nem sokkal később, április 6-án nyílik az év egyik legfontosabb időszaki tárlata Kertész, Moholy-Nagy, Capa…Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) címmel. A kiállítás a Virginia Museum of Fine Arts-szal együttműködve mutatja be az USÁ-ba kivándorolt, ott sokszor világhírnévre szert tett magyar származású fotóművészek munkáit. A több, mint 30 fotográfus között a nagy sztárok, így André Kertész, Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi és Robert Capamellett itthon kevésbé ismert alkotók művei is szerepelnek. A tárlat mérföldkövet jelent az amerikai-magyar fotográfiai kapcsolatok feltérképezésében és ebben természetesen nem véletlenül lett a richmondi múzeum a Szépmű partnere, hiszen annak igazgatója, a magyar felmenőkkel is rendelkező Alex Nyerges hosszabb ideje vizsgálja e kapcsolatok történetét és kutatásainak eredményeit a most nyíló budapesti kiállításon mutatja be először. A tárlat a magyarországi kezdetektől Berlinen és Párizson át egészen a New Yorkban, Chicagoban és Hollywoodban dolgozó fotóművészekig nyolc szekcióban tárja a nézők elé a magyar származású alkotók hatását az amerikai fotográfiára.

André Kertész: Fire Escape, New York, 1949, Virginia Museum of Fine Arts, Richmond, Adolph D. and Wilkins C. Williams Fund

Sem utódja, sem boldog őse… – Gulácsy Lajos életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában

Gulácsy Lajos a XX. század modern művészet egyik legegyedülállóbb alkotója volt, akinek sem igazi előfutára, sem követői nincsenek. A kiállítás a sokszínű életművet a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében több szekcióban, egyszerre kronologikus és tematikus sorrendben mutatja be; a festő Na’Conxypan-képeit például először láthatjuk így együtt. 

Rövid budapesti tanulmányait követően 1902 elején Rómába utazott, és innentől kezdve életének jelentős részét Itáliában töltötte. Külföldi tartózkodása nagy hatással volt munkásságára. Ő magát a Historia d’Arte örökösének vallotta: a kiállításon végigkövethetjük, hogyan járta be az egész művészettörténetet a középkori mesterektől kezdve, a reneszánszon és a barokkon át, a rokokón keresztül, egészen a biedermeierig.

Gulácsy Lajos: Önarckép esti fényben, 1904

Mesés művészet gyerekeknek – A Képtelen képrablás című könyvről

Tizennégy kortárs író tizennégy, közgyűjteményben őrzött festményből inspirálódva szórakoztatja benne kalandos történetekkel – elsősorban – a kisiskolás korosztályt. De az sem meglepő, ha a szülők is előszeretettel forgatják a könyv színes lapjait. A festménymesék szélesre tárják a múzeumi élmények kapuit, és a valódi műtárgyak segítségével fantáziadús és kalandokkal teli világokba kalauzolják az olvasókat.

A Képtelen képrablás című könyv létrejöttét egy kedvelt összművészeti program, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kezdeményezésére született Textúra sorozat ihlette. Ezeken az eseményeken ismert színészek előadásában elevenednek meg kortárs írók rövid történetei, melyek a múzeumok kiállításain látható műveket keltik életre. A hatalmas közönségsikert a gyermekek számára is adoptálták Mini Textúra címmel.

A legkisebb művészetkedvelők a Pagony Kiadó, a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapest Bábszínház közös projektje során bábjátékok formájában ismerhették meg a festmények mesés, fiktív háttértörténeteit. A Képtelen képrablás mindezt könyvformába csomagolta, hogy bárhol és bármikor – akár közös családi program formájában –  átélhessük a páratlan művészeti élményt.