Mint minden kötetedben, a legújabb művedben is felhívod a figyelmet a ma is érvényes társadalmi problémákra. Jelen esetben miért volt fontos, hogy a fiatal lányok és idősebb férfiak bizarr kapcsolatáról írj?
Regényírás közben nem szoktam direkt politikai kérdésekkel foglalkozni. Nem úgy választok témát, hogy előtte megnézem, milyen kérdések formálják aktuálisan a közbeszédet. De mivel én is olvasok híreket, rám is nyilván hatnak ezek a viták. Így került be ebbe a regénybe olyan lányok sorsa, akik a maguk korában szexuális áldozattá váltak, hiszen szinte még gyerekként náluk akár jóval idősebb férfihoz adták férjhez őket.
Nagyon megrázott Anna Melanchthon története, akinek az édesapja a humanizmus és a reformáció kiemelkedő alakja volt, rendkívül okos férfi és szerető apa, mégis beleküldte a tizennégy éves lányát egy katasztrofális házasságba. Anna tudósokhoz illő nevelést kapott, az apja például latinul beszélt vele, mégis mindezt szögre akaszthatta, tíz év alatt szült hat gyereket, hogy a hatodik születésébe huszonnégy évesen belehaljon. Erre mondja azt a német női történetírás, Anna élete arra példa, a humanizmus ideáljából hogyan rekesztették ki a nőket. De ugyanígy ma is érvényesnek érzem a regény egy másik fontos témáját, azt, hogyan viszonyul a társadalom azokhoz, akiknek a többségtől eltérő elképzelésük van szerelemről és családról.