Megan Rix: Dixi és Vakkancs
Két barát kalandja tűzön, vészen át
Megan Rix neve egyet jelent az aranyos, kutyás könyvekkel. Talán ez a negyedik könyv, amit olvasok tőle, néha nagyon jólesik egy ilyen szórakoztató, szinte biztos, hogy happy enddel végződő kedves, állatos könyv. IDE és IDE kattintva olvashattok az előző Megan Rix olvasásaimról is.
Erről a könyvről egy olyan cikkben olvastam először, amely időutazásos regényekről szólt, és mivel különösen szeretem ezt a témát, azonnal kerestem is a könyvtárban. Ha szeretitek ti is az időutazós történeteket, ajánlom ezt a könyvet, mert szerintem fantáziadús megoldással utaztatja a szerző a könyv főhősét, Julia Beckett-et a múltba és vissza a jelenbe. Úgy gondolom, ez a legnehezebb része egy ilyen könyvnek abból a szempontból, hogy az olvasó is elhiggye és ne érezze erőltetettnek.
Legelőször a jelen tetszett meg, s annak szereplői lopták magukat a szívembe, akiket akkor ismertem meg, amikor Julia beköltözött egy régi vidéki házba, amely már évtizedek óta hívogatja, és szépen lassan megismerte a falu lakóit.
A házat kezdettől fogva körbelengi valami titokzatosság, amit az is tetéz, hogy Juliával furcsa dolgok történnek. Egyszer csak a 17. századi Londonban találja magát, Mariana a neve, majd ezután egyre gyakrabban fordul elő, hogy váratlanul a múltba utazik, majd egy idő után arra is rájön, hogyan tudja ezt valamennyire befolyásolni.
Egy világjárvány, egy különös lány, egy szabálytalan szerelem
Már a címe is milyen szép ennek a könyvnek!! Miután pedig meghallgattam Lassus Zsoldosszerenádját, aminek a kezdő sora a könyv címe, rendszeresen megszólalt a fejemben a könyv olvasása közben.
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona
Ezt a könyvet a csíkos-pöttyös könyveim közül választottam ki, Akli Miklós után Zrínyi Ilonával is megismerkedtem közelebbről. Őszintén bevallom, hogy Zrínyi Ilonáról nem voltak naprakészek az információim, így, mielőtt hozzáláttam az olvasáshoz, Wikipédián felfrissítettem a tudnivalókat.
Zrínyi Ilona II. Rákóczi Ferenc édesanyja volt, Ilonát az esküvője napján ismerjük meg, amikor…