Best WordPress Hosting
 

Az OSZK-ban nincs megállás

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyáron sem tart szünetet, a július 18. és augusztus 20. közötti szabadságolási időszakban is folyamatosan biztosítja a kutatás és a szabadidős tevékenységek lehetőségét. A nyitvatartási időben megtekinthetők az intézmény állandó és időszakos kiállításai is, amelyekről a könyvtár honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.

Augusztus 20-án a könyvtár nyílt nappal és változatos programokkal várja a látogatókat.

Az OSZK-ban programszerűen folyó felújítási munkálatok részeként októbertől az irodalom– és történettudományi olvasóterem megújulva várja az olvasókat.

Elkészült a kézírásfelismerő rendszer, és már használhatod

Megjelent az első publikus magyar nyelvű számítógépes kézírásfelismerő modell. Az ún. HTR- (Handwritten Text Recognition-) modellt az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központja (OSZK DBK) hozta létre, és mindenki számára elérhetővé tette a Transkribus nevű szoftver komponenseként. Alapját Kiss József, a 19–20. század fordulóján élt magyar költő, a Nyugat előfutáraként számontartott A Hét című hetilap szerkesztőjének szakmai és személyes levelezése képezi.

A kézírásfelismerést mesterséges intelligencián alapuló algoritmus végzi. Ezt először be kell tanítani, hogy a különböző kézírásokat felismerje, majd a megadott minták alapján felépít egy modellt, amellyel képessé válik arra, hogy egy általa ismeretlen, még nem látott kézírásképet is értelmezzen. Minél többféle anyagon tanítjuk, annál jobban teljesít különböző szövegeken. A jelenlegi modell először Kiss József írásán, majd a levelezőpartnerek vegyes kézírásán tanult.

Az eddig felhasznált kéziratok a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) találhatók, a tanulásra felhasznált szavak száma körülbelül 75 ezer. A dokumentumok között szerepelnek borítékok, képeslapok, hagyományos és fejléces levelek, névjegykártyák is. A levélírók Kiss József és családja, illetve a századforduló írói, újságírói és művészei, mint Ady Endre, Móricz Zsigmond vagy Tömörkény István. Ez összesen 300 darab változó hosszúságú és minőségű levelet jelent, amelyeket a DBK folyamatosan közzétesz az olvasók számára a dhupla.hu/collection/kiss-jozsef-levelezes oldalon. A levélváltások további kéziratai jelenleg is feldolgozás alatt állnak az OSZK-ban és a PIM-ben.

Megjelent a hazai könyvtártörténet hiánypótló adattárának utolsó kötete

Dr. Gerő Gyula (1925–2022), a kronológia összeállítója több mint három és fél évtizedig készítette művét. Ennek során a hazai könyvtári szakma szinte egésze segítette adatszolgáltatással és a tételek hitelesítésével. Ő maga sajnálatos módon már nem érte meg e hatalmas mű utolsó részének megjelenését, amely azonban méltó módon őrzi emlékét.

A Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 című kiadvány első három kötete 2010-ben jelent meg. Egy-két mondatos krónikaként több mint 16 ezer eseményt örökített meg a magyarországi könyvtárak több mint ezeresztendős történetéből. A kronológia 4. kötete a 2008–2010-es időszak eseményeinek számbavételével, az első három kötet hiánypótlásaival és javításaival folytatta a munkát. Ennek következtében a teljes mű arányosabbá vált; hitelesebb kiindulópontokat, tényeket kínált az előző évszázadok kutatóinak.

A legújabb, 5. kötet szintén tartalmazza az első négy kötet pótlásait, valamint az 1954 és 2012 közötti időszakból kitüntetett könyvtárosok felsorolását. Az új kiadványemlítésekkel együtt számítva a kronológia a legnagyobb, egy tömbben közölt magyar könyvtártudományi-könyvtártörténeti bibliográfia. Statisztikai adatokat is megemlítve az 5. kötetben közölt 1500 új tétellel együtt az eseményleírások dátumainak száma 20310, a személyeké összesen 6480, az intézményeké pedig 4934. A kiadványok száma 2708-ra nőtt az új kötettel.

Ingyenes családi programok a Széchényi Könyvtárban

2022. május 14-én (szombaton) változatos programokkal várja a családokat Magyarország nemzeti könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). A rendezvény kettős apropója, hogy május 14-e a Nemzeti Örökség Intézete által indított Történelmi és Nemzeti Emlékhelyek Napja országos programsorozatának idei dátuma, május 15. pedig az ENSZ Közgyűlése által 1993-ban meghirdetett nemzetközi nap a család mint a társadalom alapintézménye tiszteletére.

A két jeles nap alkalmából olyan programokkal készülünk, amelyek egyrészt bemutatják a nemzeti könyvtárt és kincseit, másrészt tartalmas időtöltést biztosítanak az egész család számára.

Bejárhatják velünk a könyvtár emeleteit, kalandozhatnak a gyerekekkel a sötét raktárakban, kurátori vezetéssel megtekinthetik a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal kéziratai ihlette és a történetük köré épített kiállításunkat. Bemutatunk egy eredeti Landerer és Heckenast-nyomdagépet; látogatóink saját kezűleg nyomtathatják ki a Nemzeti dalt.

Elhunyt dr. Gerő Gyula Sándor

A gyászoló család és az Országos Széchényi Könyvtár megrendülten tudatja, hogy dr. Gerő Gyula Sándor könyvtáros, több szakmai folyóirat és nélkülözhetetlen adattár szerkesztője, Szabó Ervin emlékéremmel és Széchényi Ferenc-díjjal kitüntetett kiváló művelődéstörténeti szakember, a magyar könyvtárügy évtizedeken át meghatározó személyisége életének 98. évében, 2022. április 13-án elhunyt – közölte Facebook-oldalán az OSZK.

Gerő Gyula 1925. február 13-án született, 1948-ban állam- és jogtudományi diplomát kapott. 1950-től Kaposváron volt könyvtáros, 1950-ben és ’51-ben szerezte meg könyvtárosi képzettségét, majd a Bajai Városi Könyvtár vezetője lett. 1952-től a Népkönyvtári Központnak, 1952-1954 között az OSZK módszertani osztályának munkatársa. Az 1954-ben megjelent, a közművelődési könyvtárak munkáját elősegítő alapvető módszertani kiadványok elkészítésében szerzőként, társszerzőként működött közre.  Ugyanettől az évtől a Könyvtáros folyóirat olvasószerkesztője lett; két évig a KMK osztályvezetője volt, szakfelügyelőként is dolgozott, majd 1976-1985 között a Könyvtáros főszerkesztője. Későbbi szerkesztőségi utódai így jellemezték munkásságát: „a pontosság tisztelete tette őt az egyik legnagyobb magyar könyvtári szerkesztővé”. 1986 áprilisától, már nyugdíjasként ismét a Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkatársaként tevékenykedett.

1989-től 1996-ig szerkesztette a Könyvtári Levelező/lap –ot; ez a friss szellemű, a könyvtáros társadalom mindennapjait is követő, informatív havilap az ő szerkesztői gyakorlata, kapcsolatrendszere, vitalitása révén alakult ki és vált széles körben kedveltté.

1500 ukrán kisgyerek kap anyanyelvi mesekönyvet

2022. április 11-én különleges könyvbemutatóra kerül sor az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK): a Móra Könyvkiadó, a Nova Hvylja Egyesület és az OSZK kiadásában, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) támogatásával és az Alföldi Nyomda kivitelezésében ezekben a napokban készül egy magyar népmeséken alapuló ukrán nyelvű gyermekkönyv.

2021-ben a Nova Hvylja, a magyarországi ukrán fiatalok és családok egyesülete útjára indította a Népek meséi című sorozatát, amelynek első részében Zalka Virág Csenge Ribizli a világ végén című népmese-válogatásának öt meséjét adták ki ukrán nyelven. A kisiskolás korosztálynak szóló kötet 2020-ban elnyerte a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum, a hazai gyerekkönyv- és gyerekirodalmi szakma érdekeit képviselő szervezet Év Gyerekkönyve díját.

A mesegyűjtemény kiterjed a teljes magyar nyelvterületre, a Szigetköztől Székelyföldig, a Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát. A kötet másik különlegessége, hogy a hősök cselekvő nők, akik nem elszenvedői, hanem formálói sorsuk alakulásának.