Best WordPress Hosting
 

Egy háború szimbólumai

Krízishelyzetben erősen megnő a szimbólumok szerepe. Minden háború abszurd, illogikus, ezért fogalmi nyelvvel kevésbé lehet leírni. Az ember viszont logikus mintázatokat, összefüggéseket szeret maga körül látni, ezért nyúl a jelképekhez. A szimbólumok világa átlátható, rendezett, még akkor is, ha ez a rendszer nem racionális alapokon nyugszik.

A szimbólum egy háborúban a hadviselés része: sokkal erősebb, mélyebb pszichés benyomást tesz ránk, mint maguk a puszta tények. Emlékezzünk a térre kiállított üres babakocsik megrázó erejére: jelképiségénél, vizualitásánál fogva sokkal erősebb üzenet, mint pusztán kimondani egy tényadatot, nevezetesen a meghalt csecsemők számát.

Időrendben talán az első nagy erejű szimbólum az orosz elnök elegáns, fehér, elképesztően hosszú asztala, ahol megbeszélést folytatott vezető politikusokkal. Kétszemélyes tárgyalási szituációban a nagyjából négy méteres távolság óriásinak tűnik. Hogy mit mond ez a vendéglátóról, annak szándékairól, a tárgyalópartnerekkel teremtett viszonyról? Utólag különböző interpretációk születtek arról, hogy ezek a külsőségek hogyan jelezték előre a későbbi eseményeket.  A kérdés itt valószínűleg nem az, hogy kifürkészhetjük-e a jeladó titkos szándékait (hiszen egy dörzsölt politikus a szimbólumokat félrevezető szándékkal is alkalmazhatja), hanem hogy mit óhajtott ezzel üzenni a világ közvéleményének. A viselkedéskutatók is elismerik, hogy egy politikus jól meg tudja tanulni azt is, hogy metakommunikatív jelzésekkel félrevezesse, összezavarja a „kódfejtőket”.

A Frankfurti Könyvvásár is küzd az oroszok gyilkos hazugságai ellen

Megnyílt kedd este a Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója, amelyet két év kihagyás után ismét a hagyományos formátumban, jelenléti rendezvényként tartanak meg.

Nagy öröm újra találkozni szerzőkkel, kiadókkal, partnerekkel, hiszen a személyes találkozás minden eddiginél fontosabb – emelte ki a megnyitó előtt tartott tájékoztatóján Jürgen Boos, a 74. alkalommal megrendezett vásár igazgatója, hozzátéve, hogy a közvetlen párbeszéd “enyhíti a polarizációt”, a megosztottságot.

A koronavírus-járvány miatt a vásárt 2020-ban online, tavaly pedig hibrid formában tartották meg, a szervezők így nagy gyakorlatot szereztek a digitális események rendezésében, ami az idén is hasznukra válik, mert számos meghívott csak videokapcsolat révén tud megjelenni. Köztük van Volodomir Zelenszkij ukrán államfő, aki az Európai Könyvkiadók Szövetségének (FEP) közgyűlésén szólal fel, és felesége, Olena Zelenszka, aki a Brigitte című német női magazin egy pódiumbeszélgetésének vendége lesz.

Christy Lefteri: Az aleppói méhész

Ha mindent magunk mögött kell hagyni, egyedül a szeretet tarthat életben

Ez a könyv egy fantasztikus érzelmi és földrajzi utazás. Szívszorító, fájdalmas és reményteljes. A bevándorlás sajnos nagyon aktuális lett az utóbbi években, bennünket is, országunkat is érinti, mindenkinek megvan erről a szomorú jelenségről és arról, ahogyan az ország vezetése kezeli a helyzetet a véleménye. Ez könyv megmutatja azt a részt, amit mi nem látunk. 

Megmutatja azokat a borzalmas eseményeket, amiért az emberek kénytelenek elhagyni szeretett hazájukat, szeretett otthonukat és akár családtagjaikat is hátrahagyva elindulnak egy jobb élet, de leginkább az élet reményében az ismeretlenbe és csak bizakodni tudnak sorsuk jobbra fordulásában.

Betiltották az orosz zenét és könyveket Ukrajnában

Az ukrán törvényhozás vasárnap betiltotta az orosz állampolgárságú művészek nyilvános fellépését, zeneszámaik lejátszását nyilvános helyen vagy a médiában, valamint az Oroszországból, Fehéroroszországból, és „nem a kijevi vezetés ellenőrzése alatt álló régiókból” származó könyvek és sajtótermékek importját, terjesztését és kiadását.

Jariszlav Zseleznyak, a Hang párt frakciójának tagja Telegram-oldalán közölte, hogy a vonatkozó jogszabályokat a törvényhozás felsőháza kétharmados többséggel fogadta el.

Az oroszországi zene tilalmára vonatkozó jogszabály indoklása szerint „az agresszor állam zenéi szeparatista érzelmeket kelthetnek a lakosság körében”. Az orosz zene mindemellett vonzóbbá teheti az orosz identitás felvételét, amely az ukrán állam gyengítését szolgálja. Mindemellett kivételt képeznek azok az orosz művészek, akik nyilvánosan elítélték az Ukrajna ellen indított orosz hadműveletet, valamint az ukrán állampolgárságot megszerző oroszok, akik már nem rendelkeznek orosz állampolgársággal. Az orosz zenészek egyébként automatikusan fekete listára kerülnek, ezért az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) külön listát fog összeállítani azokról, akikre nem vonatkozik majd a tilalom.

Aznap éjjel, amikor bevonultak a tankok Csehszlovákiába

Szüleim jóvoltából megkaptam a nyarat az érettségi után. Éppen a kosárlabda játékos jövőmet szerveztem, mert mint Bánkis /Bánki Donát Gépipari Technikum/, nem dúskáltunk az álláslehetőségekben. Ígértek szeptember 1-től a Ganz-Mávag Mozdonygyárában technikus gyakornoki állást, ami akkor nagyon sokat ért. Fogalmam sem volt, ez mit jelent, de ez biztos pontnak látszott. Tudtam edzésre járni egész nyáron, és bizakodva vártam a nagybetűs ÉLET megindulását. Az iskolából nagyon elegem volt, bármennyit is köszönhettem tanáraimnak. Az akkori poroszos rendszer sok keserűséget okozott, de nem ismeretünk más, jobb oktatási módszereket, így háborgásunk csak magánügy maradt. A pihenésre biztosított időt kitöltötte a gondosan megszervezett semmittevés, belefért egy tíz napos balatoni nagysátrazás, a Pest környéki strandokra járás, majd augusztusban az akkor Budapesten rendezett Universiádé minden kosárlabda eseményen való részvétel. Ez azt jelentette, hogy minden edzésen és mérkőzésen reggeltől estig ott ültem valahol a pálya szélén, néha megcsalva a kosárlabdát más sportággal is.

Eljött a nagy nap, beléptem az akkor 18 ezer dolgozót foglalkoztató gyáróriásba. Gyorsan ment minden, az orvosi vizsgálat után már kilenc óra körül hallgattam a balesetelhárítással kapcsolatos tudnivalókat, majd rövid időn belül megkezdtem a gyakornoksággal járó sorjázó lakatos tevékenységet. A feltételek is érdekesek voltak. Órabér: 5 forint 60 fillér, amit lehetett módosítani, ha belépett valaki a pártba, esetleg a Munkásőrségbe. Ezzel nem éltem, így a havi fizetés 1152 forintra jött ki, ha a normákat teljesítettem. A munkakör pedig a forgácsoló gépek által készített alkatrészek éleinek elfogadhatóbbá tételéből állt. Nagy barátságokat kötöttem a reszelőkkel, a köszörűgépekkel és társaikkal. A legérdekesebb feladat a mozdonyok fogaskoszorújának minden élét lekerekítő köszörülés és reszelés volt, aminek normaideje 480 percet, tehát 1 teljes munkanapot ért. A reggelire és egyebekre biztosított időt már magunknak kellett kigazdálkodni. Semmi bonyolultság, a normás előírta az időket, ezeket néha “karbantartotta”, a minőségellenőr elfogadta a munkadarabokat, mi pedig reggel hattól délután kettőig folyamatosan köszörültünk és reszeltünk. Emellett a mi csoportunk végezte a fékalkatrészek hidegsajtolását is, ami már komolyabb szakmai kihívást jelentett. Közben el kellett fogadni a fejünk felett le-fel mozgó darusokat, akik a nagy súlyú vasakat forgatták, igazgatták, hogy ideális testhelyzetben reszelhessünk. Hat hónap után, mivel semmiféle nagy kárt nem okoztam a műhelyben, áthelyeztek a mozdonyok átadás-átvételi osztályára, ami már nagy változást hozott. Először is emelték a fizetésem, havi 1400 forintra. A munkánk abból állt, hogy a mozdonyok átadásához szükséges papírokat, műbizonylatokat összeszedjük, majd ezt könyvként tegyük az átvevő asztalára, aláírásra. Már büszke is voltam magamra, mert a könyvünk nélkül nem lehetett számlázni, tehát ez nagy dolognak számított.

Még a munkakezdés előtti balatoni nyaraláskor megismerkedtünk egy katonatiszttel, aki az egyik kerületi Kiegészítő Parancsnokságot vezette. Barátkozásunk eredményeként segítséget ígért katonai szolgálatom megtervezéséhez. 10 éve kosárlabdáztam, így jó eséllyel bízhattam abban, hogy az ország második honvéd kosaras sportegyesületében beférek a keretbe. Az első számú csapat a Budapesti Honvéd volt, ekkoriban a huszadik magyar bajnoki címéért harcolt, és minden tagja egyben magyar válogatottban is szerepelt. Ennyire nem voltam jó játékos, még ha most szerénynek is látszom. Maradt tehát az NB.II-ben játszó Kaposvári Táncsics Sport Egyesület, ahol sorkatonaként is lehetett sportolni. Abban a rendszerben még nem léteztek profi csapatok, minden játékos a munkája, vagy tanulása mellett járt edzésekre, mérkőzésekre. Ezt ötvözte a honvédség sok városban, különösen a labdajátékok közül fociban, kosárlabdában és kézilabdában. Kosárlabdázásban a Kaposvári Honvéd csapata volt vágyaink netovábbja. Azt hittem, hogy elég, ha elintézzük a Kiegészítő Parancsnokságon a kaposvári bevonulást, akkor minden rendben lesz. Nem ilyen egyszerű. Katonatiszt barátunk jelezte, hogy elintézte Kaposvárra sorolásomat, szükség esetén.

1500 ukrán kisgyerek kap anyanyelvi mesekönyvet

2022. április 11-én különleges könyvbemutatóra kerül sor az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK): a Móra Könyvkiadó, a Nova Hvylja Egyesület és az OSZK kiadásában, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) támogatásával és az Alföldi Nyomda kivitelezésében ezekben a napokban készül egy magyar népmeséken alapuló ukrán nyelvű gyermekkönyv.

2021-ben a Nova Hvylja, a magyarországi ukrán fiatalok és családok egyesülete útjára indította a Népek meséi című sorozatát, amelynek első részében Zalka Virág Csenge Ribizli a világ végén című népmese-válogatásának öt meséjét adták ki ukrán nyelven. A kisiskolás korosztálynak szóló kötet 2020-ban elnyerte a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum, a hazai gyerekkönyv- és gyerekirodalmi szakma érdekeit képviselő szervezet Év Gyerekkönyve díját.

A mesegyűjtemény kiterjed a teljes magyar nyelvterületre, a Szigetköztől Székelyföldig, a Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát. A kötet másik különlegessége, hogy a hősök cselekvő nők, akik nem elszenvedői, hanem formálói sorsuk alakulásának.

Mire jó egy gyerekkönyv a háborúban?

Március 21–24. között a Petőfi Kulturális Ügynökség küldöttsége az 59. Bolognai Könyvvásáron járt, megszervezte a magyar standot, ismerkedett a nemzetközi gyerekkönyvkiadási trendekkel, információkkal segítette az érdeklődőket, és próbált rendet tartani a raktárban a dobozok között.

Anna a falatnyi raktárban – legyen béke!

A kis magyar csapat néhány tagja pedig nem utolsósorban részt vett Yuval Noah Harari könyvbemutatóján. A XXI. század egyik legismertebb történésze és gondolkodója, az izraeli származású Harari kiskamaszoknak szóló legújabb könyve, az Unstoppable us kapcsán tartott hatalmas tömeget vonzó előadást.

Együtt címmel kisfilm készült az ukrajnai rászorulókért

A civil kezdeményezésre született, kétperces jelenetben egy légópincében Mikola Dmitrovics Leontovics ukrán zeneszerzőnek az 1916-ban bemutatott, azóta világszerte ismert Shchedryk című művét éneklik, egy régi ukrán népdal feldolgozását. A dalt Nyitrai László zeneszerző tanította be a színészeknek.

A projekt civil kezdeményezésű. Rendezője Szabó Szonja, operatőre Ritter Doron. A jelenettel az alkotók a segítségnyújtás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet.

A film végén ez a felirat olvasható magyarul és angolul: 

Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár

Ha egy könyv címében szerepel a könyvtár, könyvesbolt, könyv szó, akkor nálam már várólistára kerül. Ez amolyan könyvmoly dolog szerintem és vagyunk így még biztos nem kevesen. Persze, ez nem mindig elég ahhoz, hogy a végén is elégedetten tegyük le a könyvet, nem garancia arra, hogy egy komoly érzelmeket kiváltó, megindító, emlékezetes történetet kapjunk, de az ígéret ott van benne. 

A párizsi könyvtár azonban abba a kategóriába tartozik, ahová az abszolút 5 csillagos könyveket sorolom, ugyanis érzelmek sorát váltotta ki belőlem, szórakoztatott, meghatott, teljesen otthon éreztem magam a párizsi Amerikai Könyvtárban és szíven ütöttek a háború okozta történések.

Ebben a könyvben a hétköznapi emberek sorsának alakulását ismerhetjük meg a háború éveiben, egy könyvtár dolgozóinak napjain, munkáján és gondolatain keresztül. Megláthatjuk, hogy sokszor az úgynevezett kisemberek is lehetnek nagy hősök, akiknek bátor cselekedeteikről nem, vagy csak az ilyen könyvekből szerzünk tudomást. Láthatjuk a könyv eseményein keresztül, hogy semmi sem fekete vagy fehér, senki sem csak jó, vagy csak rossz, egy pillanat alatt tehetünk vagy mondhatunk olyat, amit később már nem tennénk, és ezzel megváltoztathatjuk egy ember, vagy emberek életét. 

Silingi Terézia: Ómama nyaklánca

Igazi családregény

Mit nem adnék azért, ha ennyi időre vissza tudnám vezetni és meg tudnám ismerni családom történetét, mint ahogy Silingi Terézia tette. Ez a családregény bármelyikünk regénye lehetne, és ha nem tudjátok saját családotok történetét úgy 150 évnyire visszavezetni, akkor szeretettel ajánlom ezt a könyvet, mert az Ómama nyakláncával egy szépséges időutazást tehetünk a múltba, és megismerhetjük azt a világot, azt a kort, amelyben a mi őseink, a mi szeretteink is éltek. 

A címben említett nyaklánc generációkon át vándorol a család nőtagjai között, mintegy erre a láncra fűzte fel ezt a csodálatos történetet Silingi Terézia, aki maga is szereplője ennek a könyvnek.