Erdély mindig is sajátos részét képezte a történelmi Magyarországnak és Európának is. Különlegessége nemcsak vadregényes, misztikus tájaiban és gazdag kulturális hagyatékában keresendő, de a szociológiai-vallási diverzitás okán is egyedülálló adottságokkal rendelkezett és rendelkezik ma is. Ez utóbbi tekintetében talán kevéssé közismert tény, hogy Erdély otthont adott egy olyan keresztény vallási irányzatnak, mely a szentháromságtagadó tanokból kiválva ószövetségi, zsidó hagyományokat, rítusokat és szokásokat vett át. Képviselőiket szombatosoknak hívták, amely elnevezés a leginkább szembetűnő, katolikus keresztény szokásrendtől eltérő vonásra utal: az irányzat követői nem a vasárnapot, hanem a szombatot tartották megszentelendő napnak. Szokásaik között ugyanakkor megtalálható volt például a kóser étkezés szabályainak tartása, tanaikban pedig – az unitárius vallásgyakorláshoz hasonlóan – Jézus emberként, nem pedig Isten fiaként tűnik fel.
Erről a vallásszociológiai kuriózumról írt könyvet Újlaki-Nagy Réka, aki az erdélyi szombatosok történetét, szokásait kutatta éveken keresztül. Kötete Keresztények vagy zsidók? A korai erdélyi szombatosság (1588–1621) címmel jelent meg, nemrég pedig angol nyelven is kiadták a monográfiát. Ezen alkalomból szerveztek kerekasztal-beszélgetést a Budapesti Unitárius Egyházközség Pecz Samu Termébe, amelyen a szerzőn túl Koltai Kornélia hebraista, Balázs Mihály irodalomtörténész, Molnár Antal történész és Kiss Endre filozófus vett részt. A beszélgetést Ács Pál irodalomtörténész vezette.
A könyv szerzője, Újlaki-Nagy Réka. Fotó: Szabó Mátyás