Best WordPress Hosting
 

Játék az Úristen pályáján

Ha tényleg olyan jó ez a film, miért nem hallottam eddig róla?

Peter Matthiessen lírai vénájú ex-CIA-ügynök, természettudós és író egyaránt büszkélkedhet fikciós (a magyarul is olvasható Titkos Tortuga, Shadow Country) és nonfiction (Blue Meridian, The Snow Leopard) munkákkal. 1965-ben publikálta az At Play in the Fields of the Lord című, gyakran A sötétség mélyén-nel rokonított regényét, a megfilmesíthetetlennek vélt irodalmi művekre szakosodott producer, Saul Zaentz (vö: Száll a kakukk fészkére, A lét elviselhetetlen könnyűsége) pedig már a tárgyévben lecsapott a jogokra. Csakhogy az MGM elorozta azokat, így több menedzsmentváltás után 1989-ben láthatott neki a tényleges előkészületekhez, mikor Alan Ladd Jr. stúdiófőnök lemondott a feldolgozásról. Korábban John Huston, Milos Forman és Taylor Hackford is érdeklődött az alapanyag iránt olyan színészekkel karöltve, mint Brando, Paul Newman vagy Richard Gere.

[…] Bővebben!

„A tudományból nem vezethető le az értékvilágunk” – Rácz András író, újságíró az ember Pán által kijelölt útjáról

Esszéregényed mintha minden létező ellentétet egyesítene magában. Szépirodalom, amely helyenként líraian szárnyal, meghat, gyönyörködtetni akar, de legalább ennyire erős a filozófiai vonulata is: hosszas fejtegetések sorát olvashatjuk benne, amelyek roppant érdekesek ugyan, de kizökkentenek a történetből, a cselekmény élvezetéből. Máshol pamfletszerű a szöveg, és a humorral sem fukarkodsz. A te szemedben mely írói eszközeid szolgálják leginkább az általad kitűzött eszmei célt, és mi a könyved eklektikusságának oka?

Az efféle könyveknek szűk a közönségük, és azzal szemben sem előzékeny dolog, ha az író nem ad lehetőséget arra, hogy egy-egy felvetést kényelmesen körüljárjon az olvasó. Az én szándékom szigorúan, sakkjátszmaszerű precizitással megszerkesztett, erős racionalitással megírt munka létrehozása volt, amelyben arra valók a humoros vagy irodalmi elemek, a meglepő vagy felháborító események, hogy segítsék az olvasót az amúgy elég nehéz szöveg feldolgozásában. Nem merném azt állítani, hogy minden mondatnak jelentősége van, és minden jelenet továbbviszi a történetet, illetve a mögöttes gondolati ívet, de a magam részéről erre törekedtem.

Az alakjaid egyáltalán nem papírízűek, mint a történeted kecskéje által megevett könyvek lapjai. Hús-vér hősök néha hajmeresztő kalandjait olvassuk, és láthatóan élvezettel adod elő őket.

IMDb 250: Trágárságok és sikolyok – Az ördögűző

Az ördögűző bemutatásának ötvenedik évfordulója kapcsán és rendezője – a jubileum évében bekövetkezett – halála miatt szintén aktuálissá vált. De vajon képes ezen apropókon kívül is releváns lenni a kortárs közönség számára az egykor minden idők legfélelmetesebb filmjének tartott, popkulturális jelentőségű klasszikus? A fantasztikus zsánerek sokáig alacsony presztízsűnek számítottak Hollywoodban. A többnyire B-filmes esztétikával dolgozó […]

The post IMDb 250: Trágárságok és sikolyok – Az ördögűző appeared first on Filmtekercs.hu.

Fohász, de kihez? – Are You There God? It’s Me, Margaret.

A szókimondó stílusáról ismert Judy Blume 1970-ben írt, népszerű ifjúsági regényének filmes adaptációja garantáltan nosztalgiát ébreszt azokban a nézőkben, akik a könyvön nevelkedtek. Feldolgozása, az Are You There God? It’s Me, Margaret. ma is fontos üzenetet hordoz magában, de vajon tényleg elsősorban a fiataloknak készült? Korai olvasmányélményeink legalább olyan meghatározóak, mint azok a benyomások, amelyeket […]

The post Fohász, de kihez? – Are You There God? It’s Me, Margaret. appeared first on Filmtekercs.hu.

A misztérium arcai – Kőbe vésett teológia

Rácz Norbert Zsolt írása a Helyőrség oldalán jelent meg.

Például tudtad-e, hogy Európa legkeletibb gótikus katedrálisa Erdélyben, Brassóban található? Hát azt, hogy a Maros folyó mentén fedezték fel a térség első, honfoglaláskori keresztény templomait, amelyek minden bizonnyal bizánci, azaz ortodox keresztények voltak? Sőt, azt tudtad-e, hogy Erdélyben jött létre az egyetlen magyar alapítású keresztény protestáns felekezet, az unitárius egyház?

Én egy olyan városban nőttem fel, ahol a hagyományos és kevésbé megszokott keresztény felekezetek teljes palettája megtalálható. Gyermekkoromban meglátogathattam a kolozsvári Fő tér impozáns gótikus templomát, a Szent Mihály katedrálist, de átugorhattam a Bocskai téri ortodox templomba, s útközben meglátogathattam az evangélikusok, majd az unitáriusok templomait, végül pedig a reformátusok kétágú templomát. Sőt, ha kedvem tartotta, a monostori apátság román kori temploma körüli dombon üldögélhettem, s merülhettem el képzeletben a tatárjárás szörnyűségeiben, vagy a Budai Nagy Antal felkelés üszkös idejében. Minden templom másról szól. Más történelmi korról, s a keresztény tan más-más vetületéről. Most a kőbe vésett teológiáról szeretnék szólni.

Családom darabokban – Menekülj!

Hol lehet elrontani egy olyan skandináv hangulatú horrort, amely a vallási bigottsággal is foglalkozik? A norvég Menekülj! megadja a választ. A skandináv krimik elmúlt évekbeli felfutása érezhetően nyomot hagyott a Menekülj!-ön. Jól látható, hogy irodalmi és filmes, sorozatos téren is komoly népszerűsödése van az ilyen típusú krimiknek, így nem csoda, hogy egy más műfajú film […]

The post Családom darabokban – Menekülj! appeared first on Filmtekercs.hu.

A technológia az új világvallás? – Mrs. Davis

Szarkasztikus apáca ered a Szent Grál nyomába az év(tized) egyik legkülönlegesebb sorozatában. A Mrs. Davis úgy ötvözi az Indiana Jonest, a Mission Impossible-t és a Minden, mindenhol, mindenkort, hogy közben újat mond mind a vallás, mind a technológia hatalmáról a társadalmunk felett. Mi pedig csak ülünk és hol nevetünk, hol izgulunk, de leginkább csak fogjuk […]

The post A technológia az új világvallás? – Mrs. Davis appeared first on Filmtekercs.hu.

Egy eltűnt vallási közösség nyomában – kerekasztal-beszélgetés az erdélyi szombatosok történetéről

Erdély mindig is sajátos részét képezte a történelmi Magyarországnak és Európának is. Különlegessége nemcsak vadregényes, misztikus tájaiban és gazdag kulturális hagyatékában keresendő, de a szociológiai-vallási diverzitás okán is egyedülálló adottságokkal rendelkezett és rendelkezik ma is. Ez utóbbi tekintetében talán kevéssé közismert tény, hogy Erdély otthont adott egy olyan keresztény vallási irányzatnak, mely a szentháromságtagadó tanokból kiválva ószövetségi, zsidó hagyományokat, rítusokat és szokásokat vett át. Képviselőiket szombatosoknak hívták, amely elnevezés a leginkább szembetűnő, katolikus keresztény szokásrendtől eltérő vonásra utal: az irányzat követői nem a vasárnapot, hanem a szombatot tartották megszentelendő napnak. Szokásaik között ugyanakkor megtalálható volt például a kóser étkezés szabályainak tartása, tanaikban pedig – az unitárius vallásgyakorláshoz hasonlóan – Jézus emberként, nem pedig Isten fiaként tűnik fel.

Erről a vallásszociológiai kuriózumról írt könyvet Újlaki-Nagy Réka, aki az erdélyi szombatosok történetét, szokásait kutatta éveken keresztül. Kötete Keresztények vagy zsidók? A korai erdélyi szombatosság (1588–1621) címmel jelent meg, nemrég pedig angol nyelven is kiadták a monográfiát. Ezen alkalomból szerveztek kerekasztal-beszélgetést a Budapesti Unitárius Egyházközség Pecz Samu Termébe, amelyen a szerzőn túl Koltai Kornélia hebraista, Balázs Mihály irodalomtörténész, Molnár Antal történész és Kiss Endre filozófus vett részt. A beszélgetést Ács Pál irodalomtörténész vezette.

A könyv szerzője, Újlaki-Nagy Réka. Fotó: Szabó Mátyás

Sassoon-kódex – Eladják a világ legrégebbi kézzel írt Bibliáját

Elárverezése előtt kiállítják a világ legrégebbi ismert Bibliáját Tel-Avivban – jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság hírportálja szerdán a Sassoon-kódexről.

A korábbi Diaszpóra Múzeumban, jelenlegi nevén az ANU-ban dijmentesen tekinthetik meg az izraeliek csütörtöktől egy hétig a Sassoon-kódexet, a világ jelenleg ismert legrégebbi, héber nyelvű, csaknem a teljes szöveget tartalmazó, kézzel írt Bibliáját, az Ószövetség könyveit.

A kéziratot májusban elárverezi New Yorkban a Sotheby’s aukciósház. A kódexet előző tulajdonosáról, David Solomon Sassoonról nevezték el, aki 1929-ben szerezte meg magángyűjteménye, a világ legnagyobb huszadik századi judaisztikai és hebraisztikai kollekciója számára.

„Mire szétfoszlik, a fájdalmad is elmúlik” – A csoda

Sebastián Lelio legújabb filmjében, A csodában érzékletesen vezet végig minket azon az alapvetésen, miszerint a pokol és a mennyország a hétköznapi valóságunkban, egymáshoz és önmagunkhoz való viszonyulásunkban mutatkozik meg. A csoda az 1860-as évek közepén, egy világtól elzárt ír faluban játszódik. Ebbe a közegbe érkezik meg egy angol nővér, Lib (Florence Pugh), hogy megfigyelje a […]

The post „Mire szétfoszlik, a fájdalmad is elmúlik” – A csoda appeared first on Filmtekercs.hu.

Szabó Magda-receptből készült sütit lehet kóstolni

Szabó Magda debreceni születésű író receptjei által ihletett süteményt kínálnak szerdától a nagytemplomi református egyházközség fenntartásában működő Karakter 1517 könyvesbolt és kávézóban – jelentették be egyházi és városi vezetők a helyszínen tartott szerdai sajtótájékoztatón.

Oláh István, a nagytemplomi gyülekezet lelkipásztora elmondta, hogy a reformátusok a változás, az újítás hívei, így született meg a Szabó Magda receptkönyveiből válogatott, ihletett édesség.

Emlékeztetett rá, hogy Szabó Magda különösen kötődött a debreceni Református Nagytemplomhoz: szülei ott házasodtak össze, őt magát a Nagytemplomban keresztelték meg, volt a gyülekezet presbitere és a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka is.

Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó? – A döntés

Az életünk bizonyos szempontból nem más, mint döntések sorozata. Vannak azonban az átlagosnál fontosabb döntések is, olyanok, amelyek egész további életünket befolyásolják. Ilyen döntés előtt áll Robi atya, Murakeresztúr plébánosa – aki papként cölibátust fogadott, mégis három gyerek várja odahaza. Ugrin Julianna és Vízkelety Márton kamerájukkal elképesztő, valószínűleg zavaró közelségből követték végig Polgár Róbert életmódváltását. […]

The post Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó? – A döntés appeared first on Filmtekercs.hu.

Isten és az ördög nevében – Sorozatgyilkosok és a vallás

Egy sorozatgyilkost általában beteges eszmék vezérelnek, de mi történik, ha ez az eszme a vallás, egy eredendően magasztos és jóra vezérlő elgondolás? Az abszolút rossz és az abszolút jó ütközéséből izgalmas filmek születhetnek, ezeket gyűjtöttük össze a friss, Iránban játszódó darab, a Szent pók apropóján. A vadász éjszakája (Charles Laughton, 1955) Ma már egymást érik […]

The post Isten és az ördög nevében – Sorozatgyilkosok és a vallás appeared first on Filmtekercs.hu.

Egy zsidó szekta próbálja felforgatni Közép-Kelet-Európa rendjét

Olga Tokarczuk: Jakub könyvei [Księgi Jakubowe] – Vince Kiadó, 2022 – fordította Körner Gábor – 912 oldal, keménytáblás kötés – ISBN 978-963-3031-08-7

A Nobel-díj, pláne az irodalmi Nobel-díj – okkal-joggal – gyakran képezi vita tárgyát: miért pont az a szerző, és miért pont abban az évben? Stb.. Olga Tokarczuk életműve és – a közelmúltban magyarul is megjelent – lenyűgöző regénye kapcsán azt hiszem, nincs helye ilyen vitáknak. A Jakub könyvei című regény azon művek egyike, amelyek miatt érdemes volt megtanulni olvasni, és érdemes szépirodalommal foglalkozni!

Pedofil volt-e a magyar származású filantróp?

A diadalmas boldogtalanság – A végső lista

Hogy van-e korrupció a demokráciában, nem vitás, ahogy az sem, van-e méltánytalanság a jogban vagy keserűség a patriotizmusban. Nincs egyik a másik nélkül, miképpen élet sincs gyász nélkül – a kérdés az, melyik uralja melyiket. A végső listában (The Terminal List) megvan a potenciál, hogy válaszokat adjon a kérdésekre, de az alkotókat egészen más dolgok […]

The post A diadalmas boldogtalanság – A végső lista appeared first on Filmtekercs.hu.

A Káldi-Biblia újrakiadását 400 éves technológiával végzik

Megjelenésének 400. évfordulójára, 2026-ra újra kiadják a Káldi-Biblia másolatát eredeti technológiával. A 400 példányban készülő fakszimile kiadás első ívét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nyomtatta ki szerdán Budapesten, korhű Gutenberg nyomdagépen.

Erdő Péter az eseményen arról beszélt, hogy az első teljes katolikus bibliafordítás a magyar kultúra és nyelvtörténet kiemelkedő értékű darabja.

A kéziratos középkori kódexek már tartalmaznak magyar nyelvű bibliarészleteket, amelyeket szerzetesek készítettek apácák, illetve műveltebb hívek használatára. Példaként említette a Müncheni kódexet, valamint az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Jordánszky-kódexet.