Best WordPress Hosting
 

Magyar találmányok nélkül ma a zene sem lenne ennyire gazdag

Mi, magyarok nemcsak világhírű zeneszerzőket és  előadókat adtunk a világnak, hanem számtalan olyan találmányt is, amelyek a zenei művek megalkotása vagy éppen a zenehallgatás terén jelentettek újítást. Talán az egyik legjelentősebb, magyarokhoz köthető zenei találmány a mikrobarázdás hanglemez, amelyet az Egyesült Államokba emigrált, a színes tévét is feltaláló mérnök, Goldmark Péter Károly fejlesztett ki és szabadalmaztatott 1960-ban. 

Goldmark Péter Károly a zeneszerző Goldmark Károly dédunokaöccse volt.  Pesti középiskolás korában fizikai ismereteivel és készségével lepte meg tanárát. Amikor családjával 1920-ban Bécsbe emigrált, a műszaki egyetemre jelentkezett. Ezután Berlinben folytatta tanulmányait, a charlottenburgi műszaki főiskolán tanult és dolgozott Gábor Dénes mellett, aki felismerte a fiatal kutató tehetségét, és további kutatásokra ösztönözte.  Intenzíven érdeklődött a még gyermekcipőben járó televíziózás iránt. Már húszévesen olyan berendezést állított össze, amelynek 2,5×3,8 cm-es képernyőjén sikerült képet kapnia. 

1933-ban New Yorkba költözött. Ott 1936-ban a CBS hírközlési társaság munkatársa – később kutatási laboratóriumának vezetője, majd a társaság igazgatója, utóbb alelnöke – lett. Csakhamar felhagyott a mechanikus televíziós berendezések kísérleteivel, és új útra tért: az elektronikus – képcsöves – televíziós készülékekkel kezdett foglalkozni. 1940. szeptember 4-én mutatta be találmányát: a gyakorlatban használható színes televíziót. A második világháború alatt (1939–1945) haditechnikai kérdésekkel foglalkozva megoldotta a német radarkészülékek zavarásának kérdését. A háború után tökéletesítette színes TV eljárását, amelyet már az űrkutatás során is alkalmaztak: ennek révén láthatták szerte a világon a Holdon tett első emberi séta számos mozzanatát. Ő dolgozta ki a televízió orvosi alkalmazásának elméletét és gyakorlatát, és nevéhez fűződik a „hosszan játszó” (LP), népszerű nevén mikrobarázdás hanglemez kifejlesztése. 71. életévében az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Jimmy Carter – 14 tudóstársával együtt – neki is átnyújtotta a tudományos munka legmagasabb amerikai elismerését jelentő nemzeti tudományos érdemérmet (National Medal of Science).

Találmánya világszenzáció volt, mégsem szabadalmaztatta

Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston Budán látta meg a napvilágot, apja, báró Eötvös József író, politikus akkor éppen az első felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. 1865-ben a pesti egyetem jogi karára iratkozott be, de közben Petzval Ottónál matematikát és fizikát tanult, és Than Károly kémiai laboratóriumában is dolgozott. 1867-ben felhagyott a joggal, és a heidelbergi egyetemen megkezdte természettudományi tanulmányait.

1870-ben summa cum laude eredménnyel doktorált, a következő évtől a pesti egyetemen a fizika magántanára, majd rendes tanára volt, huszonöt évesen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 1883-ban pedig rendes tagja lett. 1878-ban – Jedlik Ányos utódaként – a kísérleti fizikai tanszék vezetője, majd a Fizikai Intézet első igazgatója, 1891–92-ben a pesti egyetem rektora, 1889–1905 között a MTA elnöke volt. 1894–95-ben vallás- és közoktatási miniszterként négyszáz új népiskolát hozott létre, emelte a tanítók jutalmazására szánt összeget.

A kapillaritást vizsgálva kidolgozta a róla elnevezett reflexiós módszert a felületi feszültség mérésére. Felismerte a folyadékok különböző hőfokon mért felületi feszültsége és a molekulasúly közötti összefüggést, amelyet Eötvös-törvénynek neveznek. Az 1880-as évek végétől a Föld gravitációs terét vizsgálta, a gravitációs térerősség változásainak mérésére szerkesztette meg a nevét világhírűvé tevő torziós ingáját, amely Cavendish és Coulomb eszközeinek továbbfejlesztett és hasznosítható változata. A horizontális variométernek elnevezett műszer voltaképpen egy fémszálra felfüggesztett vízszintes mérlegkar, egyik végén egy rögzített súllyal, a másikon egy húsz centiméter hosszú fémszálon lógó másik súllyal. A föld alatti tömegek az alsó súlyt maguk felé húzzák, eközben a felső, mérlegkart felfüggesztő fémszál megcsavarodik, a csavarodás mértéke arányos a nehézségi erő változásával.

Fejtörésre sarkall a kocka és feltalálója, Rubik Ernő is

Az történt ugyanis, hogy Rubik Ernő a felkérésünkre azt felelte, most nem tudja vállalni az interjút, de felajánlotta, hogy ha olyan kérdés merülne fel, amelyre A mi kockánk című könyvében nem tér ki, küldjem el levélben, és igyekszik azt megválaszolni. Ezért szólítottam meg ezzel a feladattal a családtagokat, barátokat, kollégákat, de még bevásárláskor a pénztárost is, Rubik Ernő pedig – ígéretéhez híven – válaszolt sokunk kérdéseire.

Hogyan tudott egy ilyen globálisan értelmezhető eredmény után motivált maradni? Mi jelenti a motivációt önnek?

A megértés igénye.