Best WordPress Hosting
 

Vas István hazajön velünk Szentendréről

A szentendrei Kazinczy Múzeum kiállításának finisszázsán Nádasdy Ádám tart különleges tárlatvezetést szeptember 25-én. A Vas István. Az idő metszeteiben című összegző, emlékező tárlatra azonban már előtte is érdemes ellátogatni, hogy jobban megismerhessük Vast, a ma is meglepően releváns és modern, mély intellektusú, önironikus és hatalmas tudású alkotót és embert.

Szentendre Vas István városa volt. Mint oly sok más művész, a 20. századi író és költő életében is központi szerepet játszott ez a varázslatos település. Az ötvenes évektől itt, a Hold utcában állt legendás nyaralója amelyben feleségével, a festőművész Szántó Piroskával közösen fogadták kortársaikat, a 20. század második felének íróit és képzőművészeit, akik szívesen vendégeskedtek náluk. Itt keletkeztek az életműben fontos helyet elfoglaló szentendrei versek is. Nem véletlen tehát, hogy Szentendrén rendezték meg az író munkássága előtt tisztelgő, Az idő metszeteiben című kiállítást, amely arra vállalkozik, hogy tudatosítsa az intellektuális érzékenységű, klasszikus költő életművét és felidézze ma is modernként ható személyét – hogy bemutassa a költőt, a műfordítót, a regényírót.

A kiállítás kurátora, Szilágyi Zsófia Júlia irodalomtörténész elmondta, hogy a kiállítást eredetileg 2020-ra, Vas születésének 110. évfordulójára tervezték, aztán 2021-ben jó apropó lett volna halálának 30 éves jubileuma. Az önkormányzat- és igazgatóváltás, valamint a pandémia miatt végül minden aktualitásból kicsúsztak.

Sorsüldözött költő a folyóparton

Vas István jelentős műfordító volt: Villon, Shakespeare, Rákóczi Ferenc, Schiller, Goethe, Whitman, Ginsberg, Nâzım Hikmet műveit ültette át magyarra, fordításai a Hét tenger éneke című kötetben láttak napvilágot. Költőként és prózaíróként is roppant jelentős életművet hagyott maga után: intellektuális, ironikus, klasszikus műveltségről árulkodó lírája a magyar költészet jelentős teljesítménye, az emlékezést prousti magabiztossággal kezelő prózája (Nehéz szerelem, Mért vijjog a saskeselyű?) pedig páratlan kultúr- és kortörténeti dokumentum.

Lengyel Lajos: Vas István (1938, zselatinos ezüst, magántulajdon)

A kiállítótér elején Vas István könyvespolca néz szembe a látogatóval a pályatársak, barátok  (Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Illés Endre, Mészöly Miklós, Szentkuthy Miklós, Petri György, Gergely Ágnes) neki dedikált könyveivel együtt. Saját könyvei között megtekinthető az 1940-ben barátjával, Radnóti Miklóssal közösen jegyzett, Pablo Picasso rajzával megjelent Apollinaire-fordításkötet. A kiállítás egyik kiemelt dokumentuma a Radnóti Miklósnak 1942-ben címzett levél, továbbá egy Szentendrén, a Duna-parton készült, vidám hangulatú csoportkép, amelyen még ott a később meggyilkolt költő. A kiállítás szembetűnő, drámai hatást kiváltó tárgyi darabja Vas István 1944-től 1991. december 16-áig, halála napjáig vezetett munkanaplója.

Az idő metszeteiben – Kiállítás Vas Istvánról

Vas István (1910–1991) az irodalmi kánon kimozdíthatatlan alakja elhalványuló körvonalakkal. Az idő metszeteiben kiállítás arra vállalkozik, hogy tudatosítsa az intellektuális érzékenységű, klasszikus költő életművét és felidézze vonzóan modern személyét, bemutassa a költőt, a műfordítót, a regényírót.

Tagadhatatlan talán, hogy a mai olvasóhoz Vas István önéletírásai állhatnak a legközelebb, s a „pletykaéhes” közönség bőven talál visszaemlékező írásaiban az intellektuális, poétikai fejlődés, magára találás története mellett a szerelmi és az irodalmi életet kitárgyaló írásaiban érdekességet. Hasonlóan ígéretes Vas István költészetét, a „hétköznapi költészet” imponáló közvetlenségű szövegeit és az elégikus hangnemű verseit kiemelni. Leginkább rejtőzködő Vas István a fordításokban, Shakespeare, Villon, Apollinaire, Molière, Brecht műveiben, holott ezek a remekművek sokáig s részben ma is Vas István átültetésében ismertek, Vas István nyelvén szólnak a magyar olvasók számára.

Vas István háború előtti epizodikus szentendrei élményei, majd az ötvenes évektől feleségével, Szántó Piroskával közös Hold utcai nyaraló és persze a szentendrei versek okán van létjogosultsága egy összegző, emlékező kiállításnak Szentendrén.