2024. március 4-én este bemutatták Légrádi Gergely író legújabb, Falaink című regényét a Katona József Színházban. Olvass bele!
Archívum címkék: Terepjáró
Ady és Csinszka épp csak elugrottak otthonról, amikor csengettek…
Ady sokat hezitált, hogy belevágjon-e ebbe a kapcsolatba. A bizonytalankodására több minden is okot adott. Olvass bele!
Az Atyák tanításai, és a Tanítványok útjai
Az Atyák tanításai, és a Tanítványok útjai
A zsidó tradíció egyik fontos műve a Pirké Avot, magyarul Az Atyák tanításai, ami már rögtön az elején hangsúlyt helyez a tudás és a tanítványi lánc fontosságára, hiszen így kezdődik: Mózes a Szinájról kapott Tant, majd átadta Józsuának, Józsua átadta a bölcseknek, a bölcsek átadták a prófétáknak, majd a próféták átadták a Nagy Gyülekezet embereinek. Kellő súlyt ad tehát a könyv a témának már rögtön az elején. Tudás és átadás, bölcsesség és hagyomány, újragondolva generációról generációra.
Nádas Péter a tanítványi láncolatról egyszer így elmélkedett:
Sjón, az izlandi fenegyerek a PesText esten
S jön majd Sjón
A Három Holló elnevezésű irodalmi kávéház nem veszített bájából a pár évvel ezelőtti megnyitója után sem. A viszonylag nagy és tágas fogadótérben mindig azt érzem, hogy a legkisebb enteriőr-tartozékok is harmonikusan illeszkednek a hely szellemiségéhez. Legyenek adys dolgok vagy nem adys dolgok, friss virágok vagy beszakadt borítójú földgömblámpa-testek, akár kiállítófalra akasztott street art képek.
Viszonylag sokan álldogálnak már bent, amikor csurom vizesen, kapucnis esőpelerinünkbe bonyolódva mi is megérkezünk az érdeklődők közé. A jeges zuhé valahogy passzol is egy hideg világból érkező művész imázsához, a lenti nagyterem nézőtere, úgy fest, szépen lassan megtelik.
Vas István hazajön velünk Szentendréről
A szentendrei Kazinczy Múzeum kiállításának finisszázsán Nádasdy Ádám tart különleges tárlatvezetést szeptember 25-én. A Vas István. Az idő metszeteiben című összegző, emlékező tárlatra azonban már előtte is érdemes ellátogatni, hogy jobban megismerhessük Vast, a ma is meglepően releváns és modern, mély intellektusú, önironikus és hatalmas tudású alkotót és embert.
Szentendre Vas István városa volt. Mint oly sok más művész, a 20. századi író és költő életében is központi szerepet játszott ez a varázslatos település. Az ötvenes évektől itt, a Hold utcában állt legendás nyaralója amelyben feleségével, a festőművész Szántó Piroskával közösen fogadták kortársaikat, a 20. század második felének íróit és képzőművészeit, akik szívesen vendégeskedtek náluk. Itt keletkeztek az életműben fontos helyet elfoglaló szentendrei versek is. Nem véletlen tehát, hogy Szentendrén rendezték meg az író munkássága előtt tisztelgő, Az idő metszeteiben című kiállítást, amely arra vállalkozik, hogy tudatosítsa az intellektuális érzékenységű, klasszikus költő életművét és felidézze ma is modernként ható személyét – hogy bemutassa a költőt, a műfordítót, a regényírót.
A kiállítás kurátora, Szilágyi Zsófia Júlia irodalomtörténész elmondta, hogy a kiállítást eredetileg 2020-ra, Vas születésének 110. évfordulójára tervezték, aztán 2021-ben jó apropó lett volna halálának 30 éves jubileuma. Az önkormányzat- és igazgatóváltás, valamint a pandémia miatt végül minden aktualitásból kicsúsztak.
Miről beszélget az utolsó ember a mesterséges intelligenciával?
Június 22-én mutatták be Kis Norbert Az Ember utolsó története című kötet második kiadását, ami a Pallas Athéné Könyvkiadónál jelent meg. Az evolúciófilozófiai kisregényként aposztrofált könyv szerzője egyetemi tanár, társadalomtudós, akinek ez az első szépirodalmi műve. A könyvbemutatón Kis Norbert beszélgetőpartnere volt Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara Területi Vízgazdálkodási Tanszékének egyetemi docense, Kovács Gábor, a Széchenyi Egyetem Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, igazságügyi orvosszakértő, valamint Pálvölgyi Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének egyetemi docense.
„Kis Norbert evolúciófilozófiai kisregénye utazás az emberi tudás, a képzelet és a valóság határvidékén. A könyvben a mesterséges intelligencia mögötti Tudat és az utolsó Tudós nyolc napon át beszélget, amiből kirajzolódik a Mindenség evolúciója. Hogyan kezdődött a létezés és az élet? Mi ad életet az anyagnak? Mi az értelme és a célja az élet fejlődésének? Mi lesz az emberi élettel, ha száz éven belül Földünk lakhatatlanná válik? Eszmecseréjük meglepően kézenfekvő választ ad a természettudományok kétségeire, az élet múltjának és jövőjének talányaira. A regény végén elénk tárul az a nap, amikor eldől az emberi élet földi sorsa”
– olvasható a kötet fülszövegében.
Megrendült sorok Esterházy Péter halálakor
Ezeket a sorokat vetettem megrendültségemben papírra, amikor értesültem arról, hogy néhány perccel azelőtt elhunyt Esterházy Péter.
Vállaira omló ősz hajkorona, gyönyörű, finoman metszett arc, fehér zakó, égszínkék ing,
fehér nadrág, és cipő. Egy fikarcnyi tökéletesség, fény, fikarcnyi örökkévalóság ebben a
Hemingway az embert látta a háborúban
Búcsú a fegyverektől
Mint egy jó katona, fegyelmezetten várakozott a bevetésre Hemingway háborús regénye a polcomon. Évek óta méregettük már egymást. Én és a könyv. Szun-ce megtanított arra, hogy a harcban milyen fontos szerepe van az időzítésnek, így aztán türelmesen vártam. Tudtam, hogy eljön a megfelelő pillanat, amikor leveszem majd a polcról és megtudom, hogy mit mond Hemingway a háborúról. 2022 hozta el ezt a pillanatot, amikor Putyin parancsára vérbe borult Ukrajna.
Különös regény ez a szomorúságról, a szerelemről, és a boldogságról. Elgondolkodtató könyv az egyénről, a sorsról, és a történelemről. Harc és béke, küzdelem és feladás, felelősség és megúszás, beletörődés és elmúlás. A vívódás önmagunkkal és a világgal végigkísér minket, mióta ember az ember. Így volt ez mindig is, kicsiben és nagyban, egyénileg és kollektíven. Ez a regény az első világháborúban játszódik.
Az angyal is a részletekben rejlik
Örök a harc jó és rossz, angyal és ördög, szeretet és gyűlölet, humanizmus és zsarnokság, segítőkészség és közöny között. Aztán elsuhan a kocsik között egy madár.
Az előtte haladó autó csapta el az alacsonyan szálló varjút.
A madár élettelenül hevert a betonon az út közepén.
Szorokin szerint az irodalom a legjobb kábítószer
Akik úgy gondolták, hogy az idén szeptember 28 és október 1. között megrendezésre kerülő PesText Fesztiválra még sokat kell várni, már most ízelítőt kaphattak az eseményből. Ráadásul nem is akármilyen témában, ugyanis a program kiemelt vendége a kortárs orosz irodalom egyik legizgalmasabb képviselője, Vlagyimir Szorokin lesz, aki többek között A jég, A fehér négyzet és a Garin doktor című kötetek szerzője. Az ő munkásságáról, illetve a vele párhuzamba állított Totth Benedek írásairól szervezett kedvcsináló beszélgetést a PesText stábja csütörtökön este.
A Három Hollóban összegyűlt közönség Szekeres Niki moderálásával hallgathatták M. Nagy Miklóst, József Attila-díjas műfordítót, esszéistát, írót, a Helikon Kiadó irodalmi vezetőjét és főszerkesztőjét, akinek megállapításait, észrevételeit időnként Totth Benedek egészítette ki.
Az est kezdetén Vajdai Vilmos színművész a Fehér négyzet című kötetben megjelent, Lila hattyúk című novellából olvasott fel részletet. Nem tudom, volt-e más is a hallgatóság soraiban, aki hozzám hasonlóan teljesen friss füllel hallgatta Szorokin írását, de az már itt kiderült, hogy szövegeit a jelenlegi háborús helyzet rendkívül aktuálissá teszi.
Deák Kristóf anyukája könnyekig megható dalt adott elő a Nemes Nagy Ágnes 100 – Viszonylagos öröklét esten
A bennünk lakó gyermek – „Viszonylagos öröklét”
A „Viszonylagos öröklét” – Nemes Nagy Ágnes 100 centenárium egyik jelentős eleme az a havonta jelentkező beszélgető-sorozat, mely során minden alkalommal egy-egy irodalmár, költő, alkotó, színművész, zenész szakmai és személyes aspektusokból mutatja be kapcsolódását Nemes Nagy Ágneshez. A centenáriumi sorozatban helyet kapnak különféle műfajok, illetve témakörök: film, színház, gyerekirodalom, háború, szerelem és barátság, valamint mindezek vagy bármelyek elegye. A centenáriumi sorozat negyedik, a MOMkult Kupolatermében sor került rendezvényéről számolunk be.
Vegyél két olyan fajsúlyos költőt, mint Nemes Nagy Ágnes és Weöres Sándor, akik mindketten tudtak szólni nem csak a felnőttekhez, hanem a gyerekhez is – bár az ember azt gondolná, hogy nem, de hozzájuk nehezebb, felnőttként legalábbis –, majd tegyél hozzá öt olyan alkotó embert, akik más-más területen alkotnak, merőben más az egyéniségük, de egy valami közös bennük: a KÖLTÉSZET. Tedd őket egy színpadra, hogy beszélgessenek, és egy olyan sokdimenziós egyenletet kapsz, hogy azt sem tudod, honnan kezd a megfejtést…