Best WordPress Hosting
 

Kalkulált szépség – Albert Rubens és Wolsky András kiállításáról a Molnár Ani Galériában

Egy kiállítás címe akkor jó, ha pontosan fedi a kiállított művek összességének tartalmát és minimum kétértelmű. Vagy több… A belga Albert Rubens és a magyar Wolsky András közös tárlatuknak a Concrete constellation címet adták, így az a többértelműség céljának tökéletesen megfelel. A konstelláció voltaképpen két bolygó együttállását, ill. egymáshoz viszonyított helyzetét jelenti, így a választott cím csakugyan jól fedi a kiállító két konkrét művész ugyan eltérő alapállású, ám mégis hasonló vizuális együttállású művészetét. Egységesek alkotói gondolkodásmódjukban, ám különböznek módszerükben és alkalmazott technikájukban. Egységesek, mert mindketten a geometrikus és/vagy a konkrét művészet elkötelezett alkotói, ám alkalmazott eljárásukat illetően mégis különböznek. Két kitűnő művész, két generáció, két ország – és mégis: egy közös vizuális nyelv. Egy olyan nyelv, amely a teret és szerkezetét – annak folytonosságát vagy diszkontinuitását – írja le. Míg Rubens determinisztikus alapokból kiindulva, addig Wolsky statisztikus megközelítéssel teszi ezt – mindketten szigorúan követve az einsteini utasítást: „Tedd dolgodat egyszerűen, de annál már nem egyszerűbben”.  

Wolsky András: Random Surface NO’10, 2023, fa, akril, vászon, 100 x 100 cm, a művész és a Molnár Ani Galéria jóvoltából

Mitől konkrét és együttálló ez a kiállítás, ahogy a címe beharangozza? A racionalitásában, a gondolati és formai tisztáságában és abban a vizuális optimizmusban, hogy létezik kiút ebből az összemaszatolt világból, amit a politika szinte minden szinten alaposan elrontott szinte mindenhol. A művek értelmezéséhez talán segít néhány összefoglaló szó a mögöttes tartalomról, a művészet, a tudomány és az új technológiák kapcsolatáról – beágyazva azokat az elmúlt száz év vonatkozó eredményeinek kontextusába.

Az amerikai kémek olyan jól beszéltek magyarul, hogy nehéz volt megtippelni a valós nemzetiségüket

Jobst Ágnessel Hontalan hadsereg? című könyvéről Mörk Leonóra beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztivál első napján. Szó esett arról, hogyan talált rá az eldugott bajor településen működő amerikai katonai iskolára, miért kellett fatörzsbe dugni a leveleket, és arról is, volt-e női kém egyenjogúság.

Ölelj meg! – Macikaland Mézföldön

Május 11-én debütál a hazai kereskedelmi mozikban a Pannonia Entertainment egyik első egész estés rajzfilmje, az óvodás korosztálynak szóló Ölelj meg! – Macikaland Mézföldön, amellyel azonos főcímű sorozatot a TV2 műsoráról ismerhetik az apró nézők.

A Családi legendák bájos és humoros, egész estés magyar rajzfilm után, mely a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválon megnyerte a legjobb animációs film kategóriát Glaser Kati fantáziadús figuráinak és történetmesélésének köszönhetően, most ismét egy díjesőre méltán rászolgáló animációs alkotással várja a legkisebbeket a Pannonia Entertainment a mozikba.

A 16. KAFF (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál) versenyprogramjába nevezett filmek között szerepel ez a nívós lengyel–kínai munka, melynek stábja legfőképp kelet-közép-európai alkotókból állt. Az Ölelj meg! brandet jól ismerhetik a hazai olvasók és nézők, hiszen 2017-ben jelent meg az első azonos című könyv Przemyslaw Wechterowicz és Emilia Dziubak tollából, melyet több tucat nyelvre lefordítottak! A forgatókönyvet végül Emilia Dziubak , Emilia Nedzi , Aleksandra Swierk, Grzegorz Waclawek és Przemyskaw Wechterowicz írta.

Kabai Lóránt emlékfa- és emléktábla-avatás

A nemrég elhunyt Kabai Lóránt költő, író, szerkesztő és vizuális művész emlékére családja és barátai – Terézváros Önkormányzatának támogatásával – emlékfát és emléktáblát avatnak 2023. május 17-én, 18 órakor Budapesten, a Hunyadi téren.

Az eseményen megemlékező beszédet mond Kemény István költő.

A rendezvényre mindenkit szeretettel várnak!

Úgy szeretlek, majd megeszlek ­­– Nagy Katalin: A kezdetek (3. évad)

Mindannyiunk kedvenc cárnője újra visszatér, hogy az egykori Nagy Katalint egy újabb évad erejéig forgassa a sírjában. A Nagy Katalin: A kezdetek 3. évadában a szerelem és az orosz nép szolgálata közötti lavírozás pedig nehezebb, mint bármikor. A cikk az első epizód alapján készült. Ahogyan a második évad végén, a harmadik évad elején is a […]

The post Úgy szeretlek, majd megeszlek ­­– Nagy Katalin: A kezdetek (3. évad) appeared first on Filmtekercs.hu.

Legénybúcsú Extra (2023)

Eredeti cím:Legénybúcsú ExtraMűfaj:magyar filmRendező:Rózsa GáborZene:Erős MártonJátékidő:102 percA film forgalmazója:Rózsa Produktum Kft.Hazai mozi bemutató:2023. május 11.

Legénybúcsú Extra film leírása

Dani (Virsinszki Zoltán) menyasszonyával (Nagy Alexandra) együtt szedi össze versenytársait, úgy hogy a vőlegénypárbajban a győzelem biztos lehessen. Így kerül be a csapatba a zseni egyetemi matektanár (Sütő András), a régi, laza gimis barát (Varga Ádám) és a mindig vidám és pozitív Pali bácsi (Kálloy Molnár Péter).

A Nyolc hegy című filmet díjazta az Olasz Filmművészeti Akadémia

Tegnap este átadták a 68. David Di Donetallo Akadémia díjait. Ez az elismerés az egyik legjelentősebb olasz filmművészeti díj, amelyet az Olasz Filmművészeti Akadémia ad át. Az este legnagyobb győztese a Nyolc hegy című film volt, amely összesen 4 díjat kapott, köztük a legjobb film díját is.

A Nyolc hegyet megtaláljátok a mozikban és a Cinego kínálatában is.

A film adatlapja és a moziműsor itt található.

Vida Gábor: Szerelmi bánat nélkül nem lehet regényt írni

Vida Gábor legújabb regénye, a Senkiháza huszadik századi erdélyi história, melyben egy fiatal mérnök érkezik Bukarestből egy fiktív erdélyi kisvárosba, hogy megnézze a legkisebb Ganz-vízturbinát, és próbára tegye szerencséjét. A kötetet a Margó Irodalmi Fesztivál első napján mutatták be, a szerzőt a Magvető szerkesztője, Szegő János kérdezte, Szikszai Rémusz pedig részleteket olvasott fel a pár napja megjelent regényből. A beszélgetésben szó esett vízturbinákról, örmény postáról, etnikumok együttéléséről és szerelmi bánatról is.

Petőfi útkereső éveit mutatja be A Magyar Nyelv Múzeuma új kiállítása

 Ezek az útkeresés évei voltak a költő számára, aki a színészetet maga mögött hagyva 1844 februárjában Pestre érkezett, és a fellendülő irodalmi életben elindította írói pályáját. Ezt követően számos utazást tett hazájában, melyek célja az volt, hogy bejárja, megismerje, költői eszközökkel birtokba vegye az általa fontosnak tartott irodalmi és történelmi emlékhelyeket, felkeresse barátait, tapasztalatokat gyűjtsön. Tájleíró költeményei mellett könnyed és humoros hangvételű, lendületes prózában is megörökítette úti élményeit: 1845-ös felvidéki útját az Úti jegyzetekben, két évvel későbbi utazását az Úti levelek Kerényi Frigyeshez című alkotásában. 

A kiállítás elsősorban ezekből a szövegekből válogat, amelyek a költői-írói válaszutakról, lelki vívódásokról, boldogságkeresésről is vallanak. A látogatók a költő vándoréveit jelképező, a terem közepén installált szekeret megkerülve követhetik végig Petőfi fizikai és lelki-gondolati útját. A kiállítótérben három asztalon interaktív játékokkal várják az érdeklődőket, akik társasjátékkal és fabábukkal eleveníthetik fel János vitéz varázsmesés történetét, vagy Petőfi útitársaként küldetéseket teljesíthetnek, megismerve a költő és kora utazási szokásait.

 A kiállítás kurátora Nyiri Péter.

Pénteki kultúrrandi Szeder Réka író-költővel

Az irodalmi alkotás elég korán, kamaszkorod elején, nyolcadik osztályos korodban csöppent bele az életedbe. Mi volt a motivációd akkor arra, hogy papírra vesd a gondolataid?

Nagyon szerettem a verseket egészen kiskoromtól fogva. Rengeteg könyvünk volt otthon, a szüleim gyakran fel is olvastak belőlük. Nem emlékszem pontosan a kiváltó okra, de szerintem pontosan amiatt kezdhettem el alkotni, mint mindenki más az életének abban az időszakában, amikor csak az érzéseivel foglalkozik. És a kamaszkorban a változó hormonok miatti hangulati hullámvasút is lehetett ebben indító dolog.

Te az a fajta kezdő költő voltál, aki a kötelező olvasmányokra támaszkodva kezdett írni rímelő-szótagszámláló módon, vagy pedig szabadon írtad, ami kikívánkozott?

Andrei Dósa: Ebben a könyvben a fű az igazi barát, fontosabb, mint más kapcsolatok

Különleges beszélgetésnek adott otthont csütörtökön a Margó, ugyanis a Helikonnal közösen elindul a Margó Könyvek-sorozat, aminek keretében 18 kötet jelenik majd meg európai szerzőktől. A sorozatot Andrei Dósa regénye nyitja, amiről Valuska László kérdezte. Szóba kerül a román és a magyar nyelv közötti átjárhatóság, a droghasználat és a Pán Péter-szindróma is, amikor fiatal felnőttek nem akarnak felnőni. Közreműködött Szikszai Rémusz.

Fotók: Posztós János

Nem tört volna ki a háború, ha az oroszok Nabokovot és Babelt olvasnak

Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, műfordító, jól ismert ruszista (esszé)novellákat tartalmazó Nyugati, Keleti című, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent kötetét tegnap, a Margó Irodalmi Fesztivál első napján mutatták be. A rendkívül tartalmas, gyors folyású, Józsa Márta kérdéseire épülő beszélgetés a régi Szovjetunióban szerzett tapasztalatokról is szólt, és az orosz-ukrán háborúhoz is sok ponton kapcsolódott. A beszélgetés felépítése a kötet hármas tagolódását követte: szó esett a fiatalkori, egyetemista időszak tapasztalatairól, az akkori Odesszáról, majd a közelmúlt eseményeiről, a háború kitöréséről, és a hazánkat is elárasztó menekültáradatról, valamint arról, hogyan érint egy olyan embert ez a háború, aki az életét alapvetően az orosz kultúra, az orosz irodalom vizsgálatának szentelte.

Fotó: Posztós János

Rendszerek és hibáik – Nagy Szilárd Kilián: Rendszerhiba. A magyar film el nem mondott története

Saját (rendszer)hibái ellenére figyelemre méltó alkotásról van szó nemcsak tényfeltáró szándéka és megszólalói, hanem amiatt is, hogy a YouTube megtekintés-számlálója bő egy héttel a bemutató után 63 000 fölött van, ami nagyobb, mint az utóbbi évek legtöbb magyar filmjének a teljes mozis nézettsége.