A legújabb, grandiózus hazai kurzusfilm az 1848-as forradalom hőseinek emel szobrot. Nagyszabású díszletek, tolakodó zene, csúcsra járatott heroizálás: az eredmény…
A Forradalom-panoptikum bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
Archívum címkék: Petőfi Sándor
Petőfi Sándor: Csókot lehelek a bimbók ajakára
Egy olyan verset választottunk Petőfi Sándor versei közül március 15-re, amit talán kevesen ismernek, és másik arcát mutatja. Olvass bele!
Pest-budai balhé – Most vagy soha!
Elég egy szikra és minden lángra lobban, hirdeti a Most vagy soha!, de ez a 6,1 milliárd forintos forradalom végig takaréklángon marad. Filmkritikus legyen a talpán, aki képes elfogulatlanul, maximális szakmai józansággal szemlélni azt, ami ma az államilag támogatott, magyar filmgyártásban zajlik. Világos, hogy őrségváltás történik, az elmúlt években gyakorlatilag az összes tapasztalt, nemzetközileg elismert […]
The post Pest-budai balhé – Most vagy soha! appeared first on Filmtekercs.hu.
1500-an szavalják Petőfi versét az Esterházy-kastély virágzó kertjében
Pápán 5. alkalommal tartanak hagyományápoló közös városi szavalást az Esterházy-kastély kertjében álló monumentális Petőfi-szobornál. Olvass bele!
A kert, ahol Petőfi megpihen
Körülbelül egy órával előbb érkezem, és rögtön a reformkorba. A Petőfi művelődési központ előterében pártás honleányok tesznek-vesznek: ez itt most a Pilvax kávéház. Az asztalokon álbajuszok (?!), tálcákon islerek Petőfi nevének betűit kiadó sorai, a falon fémhulladékból (csavarokból, fogókból, rugókból) virtuóz módon megalkotott Petőfi-portré, a sarokban írógépbe fűzve a Nemzeti dal kézirata, hátrébb mentés fiúk várakoznak, a színházteremben néptáncospróba folyik, és időnként egy huszárcsapat is átvonul a színen. Középen a nagy nyüzsgést irányító, de legalábbis moderálni igyekvő igazgató, Takács József áll, és csak egy kicsit ijed meg, amikor öt percet kérek tőle.
A központot 2022-ben felújították, 2023-ban minősített közművelődési intézmény lettek, A helység kalapácsa-előadásuk és Széplaky Pál Petőfi-verseket piktogramokban elmesélő kiállítása nagy siker volt; idén, a magyar kultúra napja alkalmából pedig Csuja Imre járt náluk Petőfi-versekkel, sorolja. Szerették volna valami maradandóval is emlékezetessé tenni a bicentenáriumot, és mivel hallottak a kiskőrösi, nyitott könyvet formázó padokról, amelyekre ott is Petőfi-verseket írtak, NKA-pályázati lehetőséggel élve egy ilyen felállításáról és a ház kertjének Petőfiről való elnevezéséről döntöttek. Közösségi térnek és olvasósaroknak egyaránt szánják. Mivel szökőkútja révén romantikus hangulatú, szerelmes vers illett hozzá, így a padra írandó versként a Minek nevezzelek?-re esett a választás. Reményük szerint sok híres művész ül le majd ide, hogy családias esteken mondjon verseket a központ látogatóinak.
Kisétálok a kertbe, és körbejárom a nap főszereplőjét, a dizájnos és az egyre erősebb napsütés ellenére még deres padot, aztán az épület előtt a ma megkoszorúzandó, már nem az ifjú lánglelkűt, hanem a szabadságharc gondterhelt, a haza sorsáért joggal aggódó őrnagyát ábrázoló Petőfi-domborművel is farkasszemet nézek.
Tíz magyar film, amit szeretni fogunk
Nyersanyag
Boross Martin február 15-én mozikba kerülő filmje az előzetese alapján nagyon életszagú: a magyar vidék nemegyszer nyomasztó viszonyait, kiszolgáltatottságát mutatja be. Kiskirály, mindent leuraló, mindenkit félelemben tartó polgármester által vezetett településen játszódik, ahová filmesek érkeznek szakkört indítani. Segíteni szeretnének, de felforgatják a stabil, bár igazságtalan rendet: anélkül, hogy ennek következményeivel igazán számolni tudnának, leleplezésre készülnek. A Nyersanyag azzal szembesít, hogy gyakran nincs jó döntés, és hogy csak akkor reális cél változásokat elérni, ha igazán ismerjük azokat, akikért tenni akarunk.
Most vagy soha!
Amikor olvasom, otthon érzem magam
A jeles évfordulóra a költő tíz versének megzenésítésével tisztelgett.
Mindig szerettem Petőfi verseit, és az évforduló jó alkalmat adott arra, hogy mélyebben beleássam magam a költészetébe. Egy díjátadóra pedig kifejezetten Petőfi-versek megzenésítésére kértek fel. Ez jó alapot adott egy egész lemez elkészítésére.
Kisiskolás korában hogyan hatottak önre Petőfi versei?
Belezúghat-e Juli Sándorba?
Az Abszolút töri időutaztatós sorozatának hűséges olvasói (a sorozatban eddig megjelent kötetekről lásd ITT) már egy bejáratott márkához és alaphelyzethez nyúlnak, így szájbarágós magyarázat nélkül is megértik Tempi Borbála kapuőr megfelelő szendvicsalapanyag beszerzése körül forgó gondolatait, amivel először válik igazán plasztikus alakká az egyetlen állandó szereplő, ráadásul négy teljes fejezeten át. Pedig ha nem az oldalas jár a fejében, akkor nem okoz felfordulást 1844-ben, amit – sok teendője miatt – a Vitéz János Gimnázium diákjainak kell helyrehozniuk.
A Szélvésztől kergetve alaphelyzete a kalandjátékos problémamegoldásból indul, amely egy többé-kevésbé ismert irodalomtörténeti adatot – Petőfi 1844-ben induló sikereit – felhasználva úgy vonja be az olvasót a cselekménybe, hogy a befogadót képviselő és helyettesítő tizennégy éves főszereplőkre látszólag egyszerű, de saját és mások döntéseik miatt bonyolulttá váló feladatot bíz. A kapuőr a szerző meghosszabbított kezeként lendíti be az önálló logikájú cselekményvezetést.
A 12 kötetnyire tervezett regényfolyam kétharmadánál tartva már felmerül a kifáradás és önismétlés veszélye, ezért egyre nagyobb a különböző szerzők felelőssége a megújítás kimunkálásában. Az ifjúsági írók és a kiadói ötlet bejáratott márkáinak találkozása is egyfajta kihívás, hiszen egyrészt felmerülnek olvasói igények egy-egy történelmi korszak megjelenítésére, másrészt korlátozza a lehetőségeket a korosztály számára befogadható történelmi környezet kiválasztása. Ahogyan nem lenne könnyű az elvárt megnyugtató befejezésnek eleget tenni egy 1945 elején a német és szovjet katonák által porig rombolt Budapest ábrázolásával, ugyanúgy Petőfi és a szabadságharc jeleneteiből is ki kell hagyni az életveszélyeseket. Eközben meg kell felelni a sorozat kereteinek, az életkori sajátosságoknak, a történelmi és életrajzi hitelességnek is. És persze úgy kell átadni új ismereteket, hogy ne váljon tankönyvízűvé.
“- Igazi Magyarországot!”- hirdeti a legdrágább honi film, a Most vagy soha! előzetese
Lassan tényleg szélesvásznon láthatjuk minden idők legdrágább magyar filmjét, amiről már mindenki többet hallott, olvasott, mint bármelyik másik moziról, így csak megosztjuk a főként Petőfi Sándorra (Berettyán Nándor) fókuszáló Most vagy soha! hosszú előzetesét.
Aki elsők között méltatta Bartókot – Kacsóh Pongrác
Apja a Magyar Államvasutak főtisztviselője volt, akit fia születése után Kolozsvárra helyeztek, így Kacsóh az ottani református líceumba járt. A középiskola mellett a helyi konzervatóriumban zongorázni és fuvolázni tanult, zeneelméletre Farkas Ödön, az intézmény igazgatója, a kor ismert zeneszerzője tanította. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen természettudományi szakon summa cum laude minősítéssel fizikai doktorátust szerzett, már egyetemi évei alatt publikált fizikai, matematikai és zeneelméleti cikkeket az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos-természettudományi Értesítőjében.
Egyetemi tanulmányai végeztével, 1898-tól matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár lett az Aradi Főreáliskolában, majd Budapesten a rákospalotai főgimnáziumban (a mai Dózsa György Gimnázium elődjében), később a VIII. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, az általa szerkesztett Zenevilág című szaklapban az elsők között méltatta az ifjú Bartók Béla jelentőségét.
Kacsóh 1904 tavaszán a diákjainak komponált egy három felvonásos dalművet Csipkerózsa címmel, s az iskolai bemutatóra elhívta barátait. Köztük volt Bakonyi Károly, az első magyar nyelvű operett, a Huszka Jenő zenéjével sikert arató Bob herceg szövegkönyvének írója is, aki felkérte: zenésítse meg a Petőfi János vitézéből készült színművét. A dalszövegek megírására Heltai Jenőt kérték fel, de Kriza János Vadrózsák című népköltészeti gyűjteményét is felhasználták. Egyes dalok és motívumok a Csipkerózsából kerültek át a János vitézbe, Kacsóh a munkával kevesebb, mint öt hónap alatt végzett.
A magyar nyelv jövője jó kezekben van! – Fiatal szónokok bizonyítottak a Nemzeti Színházban
Nyelvészként mindig megkapom a kérdést: veszélyben van-e a magyar nyelv? Kell-e aggódnunk amiatt, hogy bizonyos idő elteltével kihal a nyelvünk? És mi lesz akkor, ha a jövő generációja „már csak idegen szavakat használ”, és „a magyar nyelvet elárasztják a más nyelvből átvett szavak, kifejezések”? Nos, ameddig vannak, akik olyan gondossággal használják az anyanyelvüket, mint a 24. Kossuth-szónokverseny résztvevői, jó reménységünk lehet a jövőt illetően.
A szónokversenyt 1999-ben indította útjára Adamikné Jászó Anna professzor asszony (aki a verseny előtt rendezett sajtótájékoztatón vehette át a MAGYARTANÁR-ÉLETMŰDÍJAT). A versenyt 2022-ben gondolta újra a Petőfi Kulturális Ügynökség, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke, valamint a Nemzeti Színház annak érdekében, hogy egy valódi 21. századi versenyre hívja meg a 16 és 30 közötti fiatalokat. S ha mindez nem lenne elég: a szervezők törekedtek olyan szónoki témák kiválasztására, amelyekről bárkinek, de főként korunk fiataljainak is lehet valamilyen gondolatuk.
A döntőbe jutást online forduló előzte meg, amelybe egyperces videókkal nevezhettek az érdeklődők. A vállalkozó szelleműek érvelhettek amellett vagy az ellen, hogy készpénzzel vagy kártyával éri-e meg fizetni, elbeszélnek-e egymás mellett a generációk, hasznos dolog-e a magolás, vagy hogy az öltözködési szabályok az egyéniség kerékkötői lehetnek-e. A beérkezett pályázati anyagok alapján döntötte el a verseny előzsűrije, hogy kik kerülhetnek be a jelenléti megmérettetésbe.
„Bár egy karakterbe bújva kellett énekelnem, de beletettem önmagamat” – Schoblocher Barbara a Szabadakarat Szendrey Júliájáról
A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé. A sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori. Az összességében jól eltalált pop-up előadás erős meglepetéseket is hoz, például Schoblocher Barbara Júlia-alakítását, aki egyszerűen csak hangból építi fel a főszereplő Júlia énekhangjaként azt az érzelmi erőtöbbletet, amely felől az egész történet külön értelmezési lehetőséget kap.
Az interjú a Helyőrség oldalán jelent meg.
A színpadon a te Júlia-értelmezésed volt a leginkább hatással rám. Hozol egy másik Júliát, te úgy, egyedül. Erről a Júliáról is szeretnélek kérdezni, de legelőször talán arról, hogyan talált rád ez a produkció, vagy hogyan találtatok egymásra ezzel a produkcióval?
Egy szó mint száz – Makaróninyelv és tört magyar
A levél csupa humor, játékosság, nyelvi bravúr, ebben is messze felülmúlta kortársait: „My dear Dzsenkó! Aj em itthagying Debreczent, zászlóaljunk Becskerekre megy holnapután én pedig Erdődre with Urláb januárusig. Tehát oda légy nekem firkáling még pedig mocs. Tiszteleting end csókoling a tied familia és kendet, vagyok barátod P. S.”
A kortárs magyar drámákban, illetve drámafordításokban gyakran találkozhatunk makaróninyelvvel és a tört magyarral mint stíluseszközzel. Egyértelműen a humor forrása, és természetesen a szereplő jellemzésére is szolgál.
Székely Csaba Vitéz Mihály című komikus történelmi tragédiájának lényegét ekképp foglalta össze a szerző: „Erdély története mindig is zűrös volt, de a tizenhetedik század elejére a történelem szereplőinek sikerül végzetesen összebonyolítaniuk itt az eseményeket. A Vitéz Mihály címszereplője a legismertebb román nemzeti hős, majd’ minden romániai városban áll szobra. A karizmatikus Mihály vajda egymás ellen fordítja a székelyeket és a magyarokat, és simán elfoglalja Erdély trónját – erről a periódusról szól a dráma.” Ennek egyik jelenetében Petrosz, az örmény kém Mátyás főhercegnek hoz jelentést, azonban ezt nem teheti meg egyszerűen. Az alattvalók csak írásban nyújthatnak be kérelmet, miután az írnokok eldöntötték, hogy milyen fontossági kategóriába tartozik az ügy: 1-es, 2-es vagy 3-as fokozatú-e. Az elkészített anyagok feldolgozása szigorú szabályzati rendhez igazodva történik: kezelik, láttamozzák, irattárba helyezik stb. Az egyik nyelvről a másikra fordítás körülményes, nyakatekert és értelmetlen, zagyva mondatokat „eredményez”, a szöveg nyilvánvaló fordításparódia, de nevezhetjük kamutolmácsolásnak is. „PETROSZ: Grigorovics Petrosz, őfelsége titkos kéme… FEHLER: (gyorsan ír, közben hangosan mondja) Petrus Grigorensis, explorator secretarius maiestas sua Rudolphus etcetera. PETROSZ: … titkos kéme… jelenti! FEHLER: Treulischen und alázatosan jelentíren. PETROSZ: Oláhországnak új fejedelme van. FEHLER: Wallachien uralkodói székében eine személycsere begangen, ennekokáért eine ganz neue vajda a trónra sitzen. PETROSZ: Az oláh kereskedőből lett krajovai bán, neve Mihály. FEHLER: (írja és mondja) Vorherige krajovische autobahn, név szerint Michael, der Wallach. PETROSZ: A trónt a török szultántól vásárolta meg másfél millió forintért. FEHLER: Unsere informationen sehr biztos, hogy der Wallach 1,5 millionen arany forint türkische császár als Korruption fizetíren.”
Egy 16 éves Petőfi-hasonmás végigjárja Petőfi 130 kilométeres dunántúli gyalogútját – interjú
Először a biológiatanárom említette decemberben, azóta rendszeresen „megkapom”, hogy kiköpött Petőfi vagyok. Olvass bele!
Petőfi-emlékfák Eperjestől Székelykeresztúrig
A mai ember számára már elképzelhetetlennek tűnik, hogy szekéren ülve, sáros utakon kanyarogva is lehet országot járni. Petőfi márpedig gyakran így utazott, és meg is fordult hazánk szinte minden szegletében. Műveinek keletkezési helyei alapján nyomon követhetők utazásai, ráadásul számtalan emléktábla, emlékfa és épület is őrzi ezek emlékét.
1846–47 között Dömsödön laktak Petőfi szülei, apja itt vezette a mészárszéket. Természetesen fiuk is gyakran meglátogatta őket, sok időt töltött a Duna partján. Petőfi „nagyon szerette a szabad természetet, Dömsödön is a Duna ’Somlyó szigetén’, a nagy fák alatt a fűbe heveredve órák hosszat el-elmélázott” – írta K. Marjay Károly a Pesti Hírlapban 1907-ben. Az emlegetett nagy fák egyike, egy hatalmas kocsányos tölgy (fenti képünkön) mellett található Petőfi emléktáblája. A Piroslik már a fákon a levél… kezdetű költeménye ennek a tölgynek az árnyékában született. A fát még 1978-ban érte villámcsapás, amelynek következtében egyik nagy ága letörött, és a fatörzs egy része is súlyosan megrongálódott. Szerencsére a tölgy túlélte a szerencsétlenséget, és még ma is áll. A letört ágból Polyák Ferenc fafaragó mester készítette el a költő és szülei portréját, amelyeket a fa körül állítottak fel.
1845-ben a Felvidékre indult. Kalandjait, élményeit, benyomásait Uti jegyzetekbe foglalta, innen tudjuk, hogy ennek az utazásnak a legészakibb pontja Eperjes volt. „Eperjesen Kerényi Frigyeshez szállottam, s tölték nála egy hónapot” – írta. Tompa Mihály is ott vendégeskedett, és a három barát még egy költőversenyt is rendezett: mindhárman egy erdei lakot énekeltek meg. A nevezetes verseny emlékét obeliszk őrzi, amelyet 2021 novemberében újítottak fel.
Petőfi körtefája: tudás, hagyomány, közösség
Petőfi körtefájának ültetésére hívta meg az anyaországi és külhoni magyar közösségeket a Magyar Kultúráért Alapítvány abban a márciusi pályázatban, amelyet Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig adhattak be a felhívásra jelentkező települések, helyi közösségek. A körtefa újraültetésének, az oltványok szétosztásának szimbolikus gesztusa szervesen kapcsolódik a több éve nagy sikerrel működő Tündérkert programhoz, amelynek célja visszatelepíteni a magyar nyelvterületre az itt őshonos magyar gyümölcsfajtákat. Ezen felül a Petőfi nevéhez köthető körtefa a költő életének utolsó ismert, egyben a hazáért hozott áldozatát jelképező döntésének momentumát is tartalmazza: a hagyomány szerint Petőfi utolsó estéjét Székelykeresztúron töltötte, a Gyárfás-kúria kertjében, egy terebélyes körtefa alatt 1849. július 30-án, és innen indult másnap fehéregyházi útjára. A helybéliek megőrizték a fát, és a róla vett oltványról újratelepítették – ebből az eredeti fából származó oltványból kaphatott minden pályázó közösség.
A pályázat népszerűsége, a pályázatra jelentkező közel 200 közösség azt sejteti: több érett gyümölcsre éhezünk a nemzeti összetartozás fájáról. A Kovács Gyula pomológus által létrehozott Tündérkertben továbboltott Petőfi-körtefa ízletes sárga őszi körtéje hamarosan a Kárpát-medence több pontján is termőre fordul, ezzel együtt pedig egyre becsesebbé válik a múlt néprajzi öröksége, helyi hagyományai és az a közösségi háló, amely ezt fenntartja. A Petőfi körtefájáról származó oltvány mellett a pályázó közösségek a saját régiójukra jellemző egyéb őshonos gyümölcsfa fajtákból is vihettek haza oltványokat, így például Benedek Elek almafáját, Tömörkényi körtefáját is elültethették kertjeikben. A Petőfi-bicentenárium évében tehát 200 kárpát-medencei magyar közösség válik ezáltal nemcsak Petőfi körtefájának őrzőjévé, de a Tündérkerti örökség aktív művelőjévé is egyben.
Ezek az oltványok Petőfi szellemi hagyatékának szimbólumai, melyből minden olyan magyar közösség részesült, amely jelentkezett a felhívásra. Ezeket az oltványokhoz ugyanis kereskedelmi forgalomban nem lehet hozzájutni, csak a program keretében, személyesen, ami ugyancsak jelzi, hogy a nemzeti kultúra fenntartása személyes jelenlétet és cselekvő részvételt kíván. A hazavitt oltványokat minden közösség a saját településén, ünnepi esemény keretében ültette el, ezzel is jelezve, hogy nemcsak befogadta Petőfi körtefáját, de elköteleződött annak megőrzése és a hagyomány továbbadása mellett is.
Térképen Petőfi összes verse, a róla elnevezett közterületek és intézmények
A BTK Katt(anj) a tudományra! honlapján nagyítható, többféle módon szűrhető térképeken tekinthetők meg a költő versei azok keletkezési helye szerint, valamint a Petőfiről elnevezett helynevek, utcák, terek és intézmények is.
A Katt(anj) a tudományra! weboldalt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) indította 2022-ben a bölcsészet népszerűsítésének céljából. Ezen a honlapon jelent most meg egy különleges adatvizualizációs projekt Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából.
A költő rövid, ámde kalandos élete során a Kárpát-medence számos szegletébe eljutott, költeményei több mint hetven településhez köthetők. Részben ezt a földrajzi sokféleséget igyekeznek bemutatni Az irodalom rejtett hálózatai cikksorozat szerzői, Maróthy Szilvia és Minkó Mihály. A Katt(anj) a tudományra! honlapján nagyszabású térképen ábrázolják, hogy milyen versek, verskötetek kapcsolódnak az egyes településekhez. Az interaktív verstérképen láthatjuk Petőfi verseit keletkezési helyük szerint, illetve lehívható az adott településhez kapcsolódó versek listája is.
„Láng van szívemben” – Petőfi körút 200
A Petőfi körút 200 kiállításlánc nemrég nyílt meg két magyar és három felvidéki város múzeumában. A balassagyarmati, a rimaszombati, a losonci, a füleki és a szécsényi városi múzeumban megnyílt öt tárlatot a költőzseni 1845-ös Nógrád és Gömör vármegyei utazásának emléke köti össze. Petőfi életművének különböző szeleteit állították a középpontba abban a reményben, hogy az egyes tárlatok a többi számára is kedvcsinálóként szolgálnak. A határon átívelő kiállítás-sorozat Petőfi legendás hazaszeretetére alapozva kívánja erősíteni a nemzeti összetartozás érzését.
Az összekapcsolódó öt helyszín közül Szécsény a szabadságot állítja a középpontba, Rimaszombat a barátságot, Losonc pedig a szerelmet helyezi előtérbe. Balassagyarmat Petőfi költészetének népies vonásait, Fülek pedig a költő életében szerepet játszó etnikai viszonyokat vizsgálja.
A Petőfi körút 200 kiállításlánc helyszínei. Forrás: MNM Forgách-Lipthay Kastélymúzeum Szécsény
Petőfi útkereső éveit mutatja be A Magyar Nyelv Múzeuma új kiállítása
Ezek az útkeresés évei voltak a költő számára, aki a színészetet maga mögött hagyva 1844 februárjában Pestre érkezett, és a fellendülő irodalmi életben elindította írói pályáját. Ezt követően számos utazást tett hazájában, melyek célja az volt, hogy bejárja, megismerje, költői eszközökkel birtokba vegye az általa fontosnak tartott irodalmi és történelmi emlékhelyeket, felkeresse barátait, tapasztalatokat gyűjtsön. Tájleíró költeményei mellett könnyed és humoros hangvételű, lendületes prózában is megörökítette úti élményeit: 1845-ös felvidéki útját az Úti jegyzetekben, két évvel későbbi utazását az Úti levelek Kerényi Frigyeshez című alkotásában.
A kiállítás elsősorban ezekből a szövegekből válogat, amelyek a költői-írói válaszutakról, lelki vívódásokról, boldogságkeresésről is vallanak. A látogatók a költő vándoréveit jelképező, a terem közepén installált szekeret megkerülve követhetik végig Petőfi fizikai és lelki-gondolati útját. A kiállítótérben három asztalon interaktív játékokkal várják az érdeklődőket, akik társasjátékkal és fabábukkal eleveníthetik fel János vitéz varázsmesés történetét, vagy Petőfi útitársaként küldetéseket teljesíthetnek, megismerve a költő és kora utazási szokásait.
A kiállítás kurátora Nyiri Péter.
A Nemzeti Színházból indul országjáró körútjára az Anyanyelvi Piknik
Petőfi Sándor születésének 200 éves évfordulóját országos programsorozattal ünnepli a magyar kulturális szféra. Ennek részeként, a magyar nyelv hete keretében a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves zenész színművész osztálya Petőfi 200 című vizsgaelőadással lépett színpadra szerdán, a Nemzeti Színházban. Kiss-B. Atilla és Homonnay Zsolt osztályának előadását Vidnyánszky Attila rendezte, művészibeszéd-tanárként a felkészítésben Szilágyi Enikő színművésznő vett részt. Az előadást dr. Balázs Géza nyelvész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára konferálta fel.
Az anyanyelv hete alkalmából bemutatott összeállítás előtt Terdikné dr. Takács Szilvia magyartanár, a Petőfi Kulturális Ügynökség szakértője ismertette az országjáró körútjára induló Anyanyelvi Piknik rendezvénysorozatot, amely a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda közreműködésével valósul meg. „Az Anyanyelvi Piknik célja, hogy főként a fiatalok – általános iskolások, középiskolások –, de bárki, akit érdekel, a nyelvtanórákon megszokottaktól eltérően találkozhasson a magyar nyelvvel, hogy rácsodálkozhasson, mennyire izgalmas, érdekes és érdemes vele foglalkozni, játszani” – mondta a szakértő.
Az Anyanyelvi Piknik alapgondolata a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyében született, ahol többek között az Élő magyaróra műsorfolyam is készül. A programsorozat egy-másfél órás interaktív foglalkozások keretében, a helyi igényekre szabottan szólítja meg a magyar közönséget és hív a nyelv kreatív újrafelfedezésére, a nyelvvel való közös játékra. Az országjáró program eddig egyeztetett állomásai: Budapest (Nemzeti Színház, ápr. 26. 19:00), Sátoraljaújhely (július), Berettyóújfalu (július), Aranyosapáti (augusztus), Zamárdi (szeptember), Ragály (október) Kiscsősz (október), Nagyvárad (november), Budapest (Petőfi Irodalmi Múzeum, december). A pikniket szervező Terdikné dr. Takács Szilvia elmondta, hogy a már egyeztetett állomásokra termezett programok forgatókönyvei elkészültek, és örömmel fogadják a meghívásokat az ország különböző területeiről. Minden meghívásnak a helyi igények szerint tesznek eleget, hiszen a program lényege a rugalmasság, így tartalmát, összetételét mindig az adott célközönség igényeire szabják.