via kultura.hu => eredeti post link
A gyöngéd, magasztos hölgyszellemként méltatott bárónő adománnyal támogatta a Magyar Tudományos Akadémia felállítását, és a Jóltevő Asszonyi Egyesület elnökeként a jótékonyságnak szentelte az életét.
Az 1815 és 1817 közötti, a kedvezőtlen időjárás által okozott európai éhínség Pest-Buda lakosságát sem kímélte. József nádor második felesége, Hermina főhercegnő a lakosság helyzetének javításán munkálkodó asszonyi egyesület létrehozását kezdeményezte. A korabeli bürokrácia történetében valószínűleg rekordnak számított, hogy a kérelemre már nyolc nap múlva királyi engedély érkezett – sőt, egyszerre két egyesület számára is, mert Pesten és Budán is bejegyeztek egy-egy Jóltevő Asszonyi Egyesületet. Hermina hercegnő 1817-ben belehalt ikergyermekei szülésébe, és idővel a nádor harmadik felesége, Mária Dorottya vette át az egyesület tiszteletbeli elnöki tisztét.
Az asszonyi egyesület hamarabb megalakult, mint az akadémia vagy a kaszinó, és elsőként juttatta társadalmi szerephez a nőket – ráadásul arisztokratákat és polgári származásúakat egyaránt. A különböző indíttatású hölgyek együtt jártak „családlátogatásokraˮ, és döntöttek a rászorulók segélyezéséről, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Mészáros Johanna az egyesület elnöke volt. Javaslata nyomán iskolát alapítottak rászoruló asszonyok számára, ahol szakmák kitanulására nyílt lehetőség, és az előállított kézműves termékek értékesítéséről is gondoskodtak. Ehhez telket, épületet vásároltak, és az iskola fenntartásának biztosítását is magukra vállalták.