Hogyan tovább, emberiség? Mi történjen, ha így folytatódik a történeted? Csak egy válaszom lehet: Dobják le! Olvass bele!
Archívum címkék: + Történelem
Gutenberg a lövészárok mögött
A mindenkori katona számára fontos az általános és szakmai műveltség, amelynek egyik információhordozója több száz esztendeje a könyv. Ezért nem meglepő, hogy már az 1900-as évek elején több katonai könyvtár volt, melyekben a történelmi, hadtörténeti tárgyú vagy a nyelvtanulásra fókuszáló kiadványok mellett szépirodalmi művek is voltak.
Az első világháború során a frontvonalban szolgáló alakulatok katonái általában rövid, de intenzív időt töltöttek az első vonalban: egy naptól két hétig terjedő időszak volt az általános, mielőtt az alegységeket visszavonták a pihentető táborokba vagy tartalékba. Így a frontvonalon kívül volt lehetőségük írni és olvasni is. A háború kezdetén pedig fellendült az olvasási kedv. Még 1914-ben, a kezdeti lelkesedéskor indították el a Könyvet a harctérre! kezdeményezést, amelynek során nemcsak a sebesült katonák, hanem a harctéren küzdő csapatok olvasmányairól is gondoskodtak. Emellett elindították a Könyvet a sebesülteknek! mozgalmat is.
1917 végéig összesen 2.797.000 kötet és füzet került az olvasó katonák kezébe.
Éhínségről és ínségételekről
Az éhínség, a nélkülözés, a koldulás már a Bibliában is hangsúlyosan megjelenik. A mózesi törvények gondoskodtak a kiszolgáltatottakról, előírták ugyanis, hogy a gabonatábla szélén hagyott termésért nem szabad visszamenni, hogy a szegények és rászorulók is szedegethessenek belőle maguknak. Ez vonatkozott a szüretre is: az olajfákon és szőlőtőkén maradt szemeket is a nélkülözőknek szánták.
Voltak azonban olyan idők, amikor a társadalom egészét éhezés sújtotta. Fráter Erzsébet A Biblia ételei című könyvében külön fejezetet szentel ennek a témának, amely közel hatvan helyen jelenik meg a Szentírásban. A legtöbb gondot abban az időben a tavaszi és őszi esők elmaradása, valamint a sáskajárás okozta. Gabona és kenyér hiányában az emberek, az aszály miatt pedig az állatok is éheztek, ami legtöbbször népvándorlást indított el. Éhínség miatt vándorolt el Egyiptomba az ősatyák közül elsőként Ábrahám, és szintén az élelemhiány indította útra Ruth apósát Betlehemből Moáb földjére.
A nélkülözéshez kapcsolódik az egyik legismertebb ószövetségi történet, amelyben József, a rabszolgaként Egyiptomba került zsidó fiú megfejtette a fáraó álmát, mely szerint hét évig tartó éhínség sújtja majd a birodalmat. Mint a történelem során oly sokszor, a természeti katasztrófák és háborúk okozta éhínség arra ösztönözte az embereket, hogy a tartalékolás mellett olyan étkeket is megkóstoljanak, amiket addig nem, így számos ínségétel jelent meg a különböző korokban. Ilyennek számított az árpa is, amit addig főként abrakként használtak, mert a belőle készült lepény túl keménynek és rágósnak bizonyult. A nehéz időkben azonban, amikor az emberek nem jutottak búzához, kénytelenek voltak felhasználni az árpát is, amely nagyszerűen csillapította az éhséget. Éhezéskor az addig szintén takarmányként használt szentjánoskenyér hüvelytermése is népszerűvé vált, amelyet pirítva és kásaként is fogyasztottak, valamint azok a gyümölcsök, vadon élő növények levelei, gyökere és termése, mint a vadfüge, a csalán, a paréj vagy a katáng stb., amiket addig nem tartottak sokra.
„Átélve Isten győzedelmes mosolyát, hogyan vénülhetnék meg?”
Egy nagyon direkt meghívással kezdődött a szakmai pályája, életútja. Mi történt önnel kilencévesen a templomban?
Nem meghívással, hanem kinevezéssel. Mindenki életében van több-kevesebb ötlet, amit a teológia idea impulsának nevez, belénk öntött ismeretnek. Ezek között van természetes és természetfölötti is. Kilencévesen már régóta ministráltam Almásfüzitőn, és amíg vártuk a tisztelendő atyát a sekrestyében, bejött Jézus az ajtón. És nem nézett senki másra, csak négyen voltunk, fogta a nagy misekönyvet, odalépett hozzám, a szemembe nézett, és azt mondta, hogy te fogsz nekem ministrálni. A szó eredetileg szolgálást jelent. Nem kérte, hogy jönnék-e, hanem kinevezett. Ebből aztán papi hivatás lett, sőt annál több is. Akkor kezdtem megérteni, hogy az emberi élet értelme a többé levés. Hogy lépjünk ki önmagunkból, gyűjtsünk új értékeket, gazdagodjunk gondolkodásban, szeretetben, érzelmi világban és a végtelenben.
És valahogy minden igazán értékes dolog, ami nem rombol, mind-mind telítődik szépséggel. A nagy alkotó úgy alkotta meg ezt a világot, hogy minden fejlődjön. Annyi csoda van: az ásványok, az anyag, a makrokozmosz, a mikrokozmosz, tehát a csillagvilág, a kicsiny világ, a dolgok világa, a sejtek. Csak nem vagyunk rá alkalmasak, hogy észrevegyük. Az a célunk, hogy alkalmassá váljunk. És közben ki kell képeznünk magunkat, hogy észrevegyük, ami nem igazi érték. Az ember telítődik, van, aki jóval, mások rosszal. Káin és Ábel harca örök a világban, mert szabad akaratunk van. Megértettem, az a küldetésem, hogy ragyogjak, sugározzak. Szenvedés nélkül pedig nem megy.
„Tudunk egymásról, mint öröm és bánat” – Baska Barbara: Baska magyarul beszél
A Baska magyarul beszél „családi film”. Egy család filmje. Egy lány filmje, aki apja nemzedékekre szóló traumáját hordozza, és meghaladásának lehetőségét keresi. Legnagyobb erényei és hibái egyaránt e kettőből származnak. Baska József festő (1935–2017) traumája szülőföldjének elvesztése, „dacos” magyarsága miatti gyermekkori szenvedése, a szlovák nacionalizmus és a Beneš-dekrétumok következményei előli menekülés lidérces emléke volt, egész életén át kitartott, és meghatározta művészetének alapmotívumait. Kisdiákként megalázta és verte a tanár kizárólag azért, mert magyarul is meg mert szólalni az iskolában, vagyis olyasmi miatt szenvedett, ami nem tudott nem lenni: létét és identitását kikezdő, megkérdőjelező sérelem érte. Magyarországon új hazára lelt ugyan, de soha nem tudott elszakadni attól, amit elvesztett, ami éppen a hiánya által maradt benne eleven mindhalálig.
Baska Barbara arra vállalkozott, hogy apja azonos című könyve alapján bemutassa, értelmezze, amiről gyerekként olyan sokat hallott, hogy egészen az övé is lett. Ő tér vissza a szökés egykori színhelyére, a zöldhatárra, nyomozza a múltat, kérdez pszichológust, történészt, rokont, barátot, az ő hangját halljuk és arcát látjuk a legtöbbet: egészen beleáll ebbe a projektbe. Önmagát is élveboncolja ily módon, és mint a díszbemutató utáni beszélgetésen elmondta, időnként bizonytalanná vált abban, nem lesz-e emiatt belőle túl sok.
Mint a filmben elhangzik: a második generáció még mindig továbbviszi, magában hordozza az első traumáját, és azért kell vele intenzíven foglalkoznia, hogy a harmadik már mentesüljön tőle, vagyis Barbara igyekezetének központi jelentősége van. Mégsem szabadulhatunk attól a rossz érzésünktől, hogy mivel ő egyszerre a rendező, az egyik főszereplő, a narrátor és archív felvételeken többször megszólaló édesapja sorsának „médiuma”, időnként mintha már-már eltakarná azt, akit valójában meg akar mutatni. Az lehet a baj, hogy túl sokat vállalt magára, túl sokféle szerepben van jelen, és a feladat meghaladja az erejét. Nem azért, mert nem elég erős, hanem mert ehhez senki sem lehet elég erős. Nehézséget jelent az is, hogy amikor valaki mást – még akkor is, ha általa nagyon szeretett személyt – képvisel, csak annak mértékében képes ebben a szerepben helytállni, amennyire csakugyan átérezte, magáévá tette a másik által megélteket. Ám az azonosulás soha nem lehet tökéletes.
Világvégi univerzum – A Madách Imre Emlékmúzeum Alsósztregován
„Lakunk egy dombon vagyon, körülvéve egy ángol ízlésű, majdnem igenis nagy körű kerttől, mely hegyen s völgy ölén fekvén, erdőt, rétet, szőlőt, aklot és tavat is foglal magában, de egy része most igen elhagyott. E vad, csendes magány tehát, mely másnak nem tudom, de nékem kimondhatatlan bájt foglal magában, hazám, kedves lakóhelyem.” Így festette le Madách Imre szülőhelyét, Alsósztregovát 1838-ban egyetemi iskolatársának, barátjának, Lónyay Menyhértnek. Akkortájt nagyjából ötszázan lakták, túlnyomó többségében szlovákok. Fényes Elek 1851-es országismertetője 60 házban 414 evangélikus, 76 katolikus, 4 református és 3 zsidó lakót jegyzett fel, egy-egy evangélikus és katolikus templommal, valamint „a Madách nemzetség ősi laká”-val. A 2021-es arányok: 1013 lakosából 977 szlovák, 10 cseh, 3 magyar, 2 cigány, 1 ukrán, 20 ismeretlen nemzetiségű. A templomok ma is állnak – a katolikus a falu szélén, az evangélikus a közepén, a Madách-kastély mellett –, de a gazdasági statisztikákban a határbeli „vasérczkő”, a két malom és az 1430-ig visszamenően datálva létező családi rezidencia „nagy kertje, gyümölcsöse és üvegháza” helyett a termálfürdő és az arra épült wellnesshotel jóval nagyobb súllyal szerepel.
A Madách Imre Emlékmúzeum
Ahogy Szászi Zoltán költő, Madách Imre egyik avatott ismerője fogalmazott a bicentenárium kapcsán Alsósztregován rendezett konferencián, az, amit száz évvel ezelőtt találtunk volna itt, „még az irodalmi emlékházat se ütögette meg”. Többször átalakult a tárlat, egyre bővült és formálódott strukturálisan, az épp tíz éve felújított kastélyban látható aktuális kiállítás – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma filiáléjaként – méltó emlékhely, Madách-tisztelőknek igazi zarándokhely.
Megfojtott virágok: Behunyja sok szemét a társadalom
Az oszázs gyilkosságokat az amerikai kollektív (ön)tudat elnyomta magában, amíg David Grann gyöngyhalászként a felszínre nem hozta az igazságot. Pedig az mindenkinek kijár. Különösen az őslakosoknak, akiknek annak idején a törvénybe foglalt ellehetetlenítése, szisztematikus kiirtása folyt. Grann könyvéből Martin Scorsese forgatott grandiózus mozifilmet.
The post Megfojtott virágok: Behunyja sok szemét a társadalom first appeared on kulturbanyasz.hu.
Megfojtott virágok – A kulisszák mögött
A huszadik század fordulóján az olaj mesés vagyont hozott az oszázs törzs tagjainak, szinte egyik pillanatról a másikra valóságos krőzusok lettek. Az őslakosok pénze azonnal felkeltette a fehér nyerészkedők figyelmét, akik kezdetben megtévesztéssel, zsarolással és lopással próbálták őket megrövidíteni, majd… Olvass tovább →
The post Megfojtott virágok – A kulisszák mögött appeared first on FilmDROID.
Oppenheimer
írta Nikodémus Christopher Nolan visszatért. Absztrakcióktól az emberhez, konstrukciótól a történethez, elmejátéktól a lélek rejtelmeihez. Na jó, ez így talán kissé fellengzős, de számomra úgy tűnik, tényleg ez történhetett: két kísérletezőbb film (Dunkirk, Tenet) és egy stúdióváltás után újra egy… Olvass tovább →
The post Oppenheimer appeared first on FilmDROID.
Hét merénylet nem ölte meg, de a száműzetés igen I. Lajos Fülöpöt
Bourbon Fülöp orléans-i herceg XVI. Lajos király unokaöccsének legidősebb fia volt. Kiskorától apja szeretője, Genlis grófné nevelte liberális elvek szerint – ennek eredményeként egy alkalommal a 15 éves herceg Mont-Saint-Michel szigetének erődbörtönét meglátogatva látványosan megrongálta egy börtöncella ajtaját. Apja az 1789-ben kitört forradalom alatt a harmadik rendhez csatlakozott, és „Egyenlőség Fülöp” (Philippe Égalité) polgártárs néven a Konventben a király kivégzésére szavazott.
Lajos Fülöp a forradalom kezdete után belépett a jakobinus klubba, majd ezredesi rangban a hadseregbe. Személyes bátorsága miatt 1792-ben tábornokká léptették elő, a forradalmi háborúk első csatájában, Valmy mellett is kitüntette magát. A forradalom radikalizálódása azonban taszította, XVI. Lajos 1793. januári kivégzése után veszélyben érezte életét és áprilisban átlovagolt az osztrákokhoz. Hazájába csak 21 év után tért vissza.
Apja a Konventben azonnal árulónak bélyegezte és példás megbüntetését kérte, de valamennyi családtagjával együtt őt vetették börtönbe. Lajos Fülöp öccsei később az ott szerzett tuberkulózisban haltak meg, Egyenlőség Fülöpöt a jakobinusok 1793 novemberében a nyaktiló alá küldték.
A Waldheim-ügy segített Ausztriának feldolgozni a múltját
A Waldheim-ügy segített Ausztriának abban, hogy Németországhoz hasonlóan megkezdje feldolgozni a második világháború alatti múltját – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Szalay-Bobrovniczky Vince A Waldheim-ügy és Ausztria című könyvének bemutatóján csütörtökön Budapesten. A miniszter köszöntőjében kiemelte, hogy a szerző, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, aki korábban Magyarország ausztriai nagykövete volt, az osztrák belpolitika egyik legavatottabb hazai ismerője.
Felidézte, hogy Kurt Waldheim 1972-től tíz éven keresztül az ENSZ főtitkáraként dolgozott, majd 1986-től 1992-ig Ausztria köztársasági elnöke volt. Ez utóbbi időszak alatt Ausztria nemzetközi elszigeteltségbe került Kurt Waldheim második világháború alatti tevékenysége miatt. Gulyás Gergely hozzátette, hogy a rendszerváltás időszakában Magyarország is felemás viszonyt ápolt Ausztriával, ami 1992-ben, Waldheim távozása után változott meg. Azt is felidézte, hogy Waldheim távozása után, a Szabadságpárt kormányra kerülésével hasonló helyzet alakult ki, ami komoly próbatételt jelentett az osztrák demokráciának.
Szalay-Bobrovniczky Vince hangsúlyozta, a Waldheim-ügy eljuttatta Ausztriát oda, hogy az osztrák politika megfogalmazza: valami nincs rendben az osztrák emlékezetpolitikával, és az a nézet, hogy az osztrákokat semmilyen felelősség nem terheli a második világháború alatt elkövetett náci bűnökért, nem tartható.
„Vagy ne született volna, vagy ha született, örökké élne” – Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király 490 éve született
Szilágysomlyón született somlyói Báthory István erdélyi vajda és Telegdi Katalin fiaként. Várdai Pál esztergomi érsek, majd I. Ferdinánd bécsi udvarában töltötte apródéveit, az egyetemet Padovában végezte. A humanista műveltségű, jó politikai érzékkel és hatalmas vagyonnal megáldott Báthory alig volt huszonhárom éves, amikor ő fogadta az Erdélybe visszatérő Izabella királynét, Szapolyai János özvegyét és annak fiát, János Zsigmond megválasztott királyt. Megkapta a legfontosabb erdélyi katonai pozíciót: váradi főkapitány lett. Két ízben járt követként a császárnál, a második alkalommal két évre börtönbe vetették, ahonnan csak 1567-ben engedték haza. Kiszabadulása után birtokaira húzódott vissza, politikai szerepet nem vállalt. Katolikus hitéről nem volt hajlandó lemondani, s amikor János Zsigmond erővel akarta unitárius vallásra téríteni, megfutamította annak katonáit.
János Zsigmond 1570-ben, a speyeri egyezményben végleg lemondott a magyar királyi címről, de megtarthatta Erdélyt magának és leszármazottainak. A következő évben azonban utód nélkül halt meg, és az egyezmény szerint Erdély a Habsburg király, Miksa uralma alá került volna. Miksa Bekes Gáspárt jelölte a trónra, de a szabad fejedelemválasztás jogához ragaszkodó rendek inkább Báthoryt választották meg. Ő nemcsak a töröknek tette le a hűségesküt, hanem Miksát is biztosította lojalitásáról, ő mégis Bekest nevezte ki erdélyi vajdának. Az udvarhű trónkövetelőt Báthory az 1575. július 8-i kerelőszentpáli csatában leverte, híveit kegyetlenül kivégeztette.
Fejedelemként a korábbi adományok fölülvizsgálásával, a kereskedelem és bányászat fölvirágoztatásával, új árszabás bevezetésével szervezte át a gazdasági életet.
Zombori István a temesvári papnevelde építészetéről
Feltárja a múltat a temesvári papnevelde építészeti történetét bemutató Zombori István új kötete Olvass bele!
Petőfi Sándor műveinek első gyűjteményes kiadása 1847-ből
A címlapképen Petőfi acélba metszett képe látható Barabás Miklós rajza alapján és Pefőti akkor már igazi költősztárnak számított. Olvass bele!
Vérrel szemben: Kivételes történelmi regény
Az évek alatt számos alkalommal kerestek meg szerzők, ajánlva a saját regényeiket. Megmondom őszintén, szerzői megkeresésekre nagyon ritkán reagálok úgy, hogy elolvasom a könyvüket. Peter Schmalz már több, mint két hónapja írt nekem e-mailt. Ismertem a könyvét, de nem volt hozzá se hangulatom, se időm. Főleg úgy, hogy éppen szüneteltettem a blogot. Pár napja viszont…
The post Vérrel szemben: Kivételes történelmi regény appeared first on ZAMA.HU.
„Távol akartam tartani magam a témától” – Interjú Tudor Giurgiu filmrendezővel
Tizennyolc éves volt, amikor kitört a romániai forradalom. Ősélmény, melyről mindig is filmet akart készíteni, vagy ez később került a céljai közé?
Távol akartam tartani magam ettől a témától az ellentmondásossága miatt. De mikor lehetőség adódott, és megismertem a Nagyszebenben történteket, sokként értek. Miután beleástam magam az eseményekbe, úgy gondoltam, a generációmnak beszélnie kell erről, mert megtapasztaltuk ezt az időszakot. Tükröt kell tartanunk a fiatalabbaknak, mivel ők már nem élték át. Az életemet teljesen megváltoztatta a forradalom. Orvosnak készültem, aztán a kommunizmus bukása után inkább afelé sodródtam, ami mindig is érdekelt, így kerültem a filmes világba. A nyolcvanas–kilencvenes évek fordulója mély nyomot hagyott a magánéletemben és a karrieremben is. Ma a múlt felé kell fordulnunk, mert még nem igazán tudtunk kapcsolódni hozzá filmes értelemben, nem mondtunk el róla még eleget. Többet értenénk meg a társadalmunkból, a viselkedésünkből, ha visszanéznénk, hogy megtaláljuk a problémáink gyökerét.
Három év kutatómunka van a film mögött. Hogyan reagáltak az emberek, akikkel megosztotta a terveit? Inkább eltávolodtak, vagy támogatták?
Miért olvassunk a brit monarchiáról?
A brit monarchia története és intézménye számos szerzőt és kutatót inspirált, így a témával kapcsolatos könyvek sokszínűsége rendkívül gazdag. Miért érdemes olvasni a királyi családról? Események és történelmi pillanatok: A brit monarchia története során számos jelentős esemény és pillanat volt, amelyek különös figyelmet kaptak a könyvekben. Ilyen például a királyi esküvők, koronázások, politikai válságok vagy…
The post Miért olvassunk a brit monarchiáról? appeared first on ZAMA.HU.
1844. augusztus 10-én a Hajógyári-szigeten hangzott fel először a Himnusz
Ahogyan Nyáry Krisztiánnak az Általad nyert szép hazát – A Himnusz és a himnuszok kalandos története című könyvéről Nádasdy Ádámmal folytatott pódiumbeszélgetése alapján beszámoltunk róla, a Himnuszt Kölcsey Ferenc egyáltalán nem himnusznak írta. Ilyen szándéka 1822-ben Kisfaludy Sándornak, a korszak ünnepelt költőjének volt, aki Magyar nemzeti ének címmel írt, és még zenét is szereztetett hozzá, ám a kezdeményezése teljesen visszhangtalan maradt.
A Kölcseyt megelőző száz évben voltak himnusz funkcióját betöltő, erős egyházi hátterű dalaink, ám azok nem hasonlítottak igazán a nemzeti himnuszokhoz: a katolikusok a Boldogasszony anyánk, a reformátusok a Tebenned bíztunk eleitől fogva, az evangélikusok az Erős vár a mi Istenünk című vallási éneket tartották a himnuszuknak. Az első Himnusz-előképek, amelyeknek már politikai közösségteremtő erejük volt, a kuruc korban születtek. A Rákóczi-nóta többször közel járt hozzá, hogy a himnuszunk legyen belőle, a szabadságharc után azonban betiltották. A 19. század második felében Liszt Ferencet kérték fel arra, hogy komponáljon királyhimnuszt, ám mivel beleszőtte a Rákóczi-induló dallamait, művét végül nem mutatták be.
Horthy a második bécsi döntés után a Rákóczi-induló hangjaira vonult be Nagyváradra, Kassára, Kolozsvárra. Egy darabig elterjedt volt Magyarországon a Gott erhalte, Joseph Haydn műve is, amelyet az osztrák birodalomnak írt. A szabadságharc leverése után azonban elterjedt, hogy ezt játszották az aradi kivégzések közben (ami nem volt igaz), és emiatt „hóhérhimnusznak” nevezték.
Fél Dél-Amerika ura volt, az övéi buktatták meg
Simón José Antonio de la Santísima Trinidad Bolívar y Palacios Blanco gazdag, baszk származású hidalgó (spanyol nemes) család sarja volt. Szüleit korán elvesztette, ezután nevelők oktatták, tanulmányait Spanyolországban fejezte be. Ott is nősült meg, de felesége egy év múlva venezuelai látogatásukon sárgalázban meghalt. Bolívar ezután nem házasodott meg újra. A napóleoni háborúk Európájában megismerkedett a francia felvilágosodás és az angol materializmus gondolkodóival, és a saját erejéből káplárból császárrá emelkedő Napóleon példájától lenyűgözve
esküt tett, hogy felszabadítja hazáját.
1807-ben hazatért és bekapcsolódott a függetlenségi mozgalmakba. Amikor Venezuela 1810-ben fellázadt a spanyol gyarmati uralom ellen, a junta Bolívart küldte Londonba, hogy szerezze meg a brit kormány támogatását. Ezt a küldetést nem sikerült teljesítenie, sikerült viszont meggyőznie a száműzött szabadsághős Francisco de Mirandát, hogy álljon a függetlenségi harc élére. A venezuelai alkotmányozó nemzetgyűlés 1811-ben kikiáltotta a függetlenséget, de a diktátori hatalommal felruházott Miranda nem vállalta a harcot a túlerőben lévő spanyolokkal és letette a fegyvert. Forradalmár társai ezt árulásnak minősítették, ők maguk adták át a spanyoloknak Mirandát, aki börtönben fejezte be életét.
Oppenheimer: Füstbe ment terv
Az amerikai Prométheusz ellopta a tüzet nekünk az istenektől, mire mi kirekesztettük érte. Christopher Nolan író-rendező új filmjével Oppenheimer személyét rehabilitálja a köztudatban.
The post Oppenheimer: Füstbe ment terv first appeared on kulturbanyasz.hu.