via artportal.hu => eredeti post link
A „nagy” Mona Lisát bizonyára senkinek sem kell bemutatni. A festőgéniusz Leonardo da Vincinek a XVI. század elején készült remekműve a képzőművészet egyetemes történetének egyik legnagyszerűbb alkotása, amit évente sok millió ember keres fel a párizsi Louvre-ban. Pénzbeli értékét nehéz meghatározni, de amikor Leonardo egy korábban született festménye, a Salvator Mundi a korábbi árrekord két és félszeresét jelentő 450 millió dollárért cserélt gazdát egy 2017 novemberi árverésen, egy művészeti folyóiratnak arra a neves gyűjtőkhöz intézett körkérdésére, miszerint van-e olyan festmény, amiért gondolkodás nélkül adnának egymilliárd dollárt, ha piacra kerülne, többen is a Mona Lisát jelölték meg. Az összeg amúgy nem légből kapott; a festmény mai áron számolva már 1962-ben ilyen becsértéket kapott, amikor biztosítást kötöttek rá.
Leonardo da Vinci: Mona Lisa, 1503-1517 (vagy 1519), olaj, nyárfa tábla, 77 x 53 cm, Louvre, Párizs, forrás: Wikipedia
Mint később látni fogjuk, a „magyar Mona Lisa” címkét több festményre is ráaggatták már, de számos művészettörténész úgy látja, hogy Leonardo sem csak egyszer festette meg a rejtelmes mosolyú hölgyet, aki minden bizonnyal nem más volt, mint Lisa del Giocondo, egy, a maga korában ismert selyemkereskedő, Francesco del Giocondo felesége. A mű ezért ismert La Gioconda címen is, amit épp úgy nem maga Leonardo adott a festménynek, mint a Mona Lisát; az utóbbi cím a híres festőtárstól, egyben sok itáliai mester életrajzírójától, Giorgio Vasaritól származik és néhány évtizeddel fiatalabb, mint maga a mű.