via artportal.hu => eredeti post link
A viszonylag kis méretű, ám annál nagyobb empátiát és odafigyelést igénylő tárlat két olyan művészt állít párhuzamba, akik mind művészként, mind emberként megértették egymást, hiszen mindkettejük fontos célkitűzése volt, hogy a zsidóság ellen elkövetett történelmi igazságtalanságok és bűnök ne merüljenek a feledés homályába.
Lurie és Vostell egy kegyetlen, gúnyos fiúbanda tagjai, akik nem könyörületesek a látogatókkal. A cím alapján kézenfekvő volna azt gondolni, hogy a holokauszt történelmi tragédiájáról szóló kiállítást láthatunk, azonban ami valóban egyedivé teszi a tárlatot, az a művészek személyes meglátásai, a tényeken túlmutató alkotói szubjektivitásuk, vagyis az mód, amiként e témákhoz nyúlnak. Ez pedig talán még a szokásosnál is kényelmetlenebbé teszi az egész kiállítást.
Fotó: Végel Dániel / Ludwig Múzeum