Best WordPress Hosting
 

Nevét aszteroida, képmását a norvég korona őrzi

Bergenben jött a világra egy skót eredetű családban, apja az ottani angol konzul volt. Zenekedvelő családban nevelkedett, zongorázni hatévesen anyjától tanult. Tizenöt évesen egy családi barát tanácsára a lipcsei konzervatóriumba küldték, ahol zongorát és zeneszerzést tanult – de szavai szerint „ugyanolyan ostobán végzett, mint ahogy odakerült”. A hagyományos komponálást idejétmúltnak és fullasztónak találta, és mindenáron szakítani akart vele. Zongoristaként első szólókoncertjét 18 évesen Karslhamn városában adta, egy évvel később szülővárosában is fellépett, a többi közt Beethoven Patetikus szonátájával. 1863-tól Koppenhágában élt, barátságot kötött a fiatal Rikard Nordraakkal, a norvég himnusz zeneszerzőjével, aki Grieghez hasonlóan minden iránt lelkesedett, ami norvég – legyen az saga, hegy, fjord, avagy a falusi emberek.

A zeneszerző 1867-ben megnősült, énekesnő unokatestvérét vette el és hamarosan megszületett lányuk. Ezek az események inspirálták egyik legnépszerűbb művét, a romantikus a-moll zongoraversenyt, amely azonnal hatalmas sikert aratott. A folytatás azonban elmaradt, bár mindenki ezt várta tőle, Grieg nem írt több zongoraversenyt. A darabról, amelyben keveredik a líra, a norvég folklór és a virtuozitás, elragadtatással nyilatkozott Liszt Ferenc is, akivel 1870-ben Grieg Rómában személyesen is megismerkedett, s akinek később több darabot is dedikált.

Edvard Grieg és a felesége.

Erkel Ferenc emlékezete

1810. november 7-én született Gyulán, német eredetű zenészcsaládban. Gimnáziumi és zenei tanulmányait Nagyváradon, majd Pozsonyban végezte, ahol egész életét meghatározó élményt jelentett számára Bihari János verbunkos zenéje és a városban fellépő Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka. Tizennyolc évesen került Kolozsvárra zenetanárnak, ahol zongoraművészként és zeneszerzőként is ismert lett, szerzeményeibe a polihisztor Brassai Sámuel biztatására emelt be magyaros motívumokat. Pesten 1834-ben mutatkozott be, egy évvel később véglegesen ide költözött, de szülővárosába, főként nyaranta, gyakran visszatért.

1835-ben a Budai Magyar Színjátszó Társulathoz szerződött karmesternek, innen a Pesti Magyar Színházhoz hívták, ahol 1838 januárjában vezényelt először. Két évvel később, 1840-ben itt mutatták be első operáját, a Bátori Máriát, amely több szempontból is mérföldkő a magyar kultúra történetében: ennek színlapján szerepelt először a Magyar Nemzeti Színház megnevezés, és ez volt az első európai színvonalú magyar szerző által komponált, magyar nyelven, magyar énekesekkel bemutatott opera. 2002-ben ez a mű nyitotta meg az Erkel-operák kritikai kiadásának sorát. A szövegkönyvet Dugonics András színműve alapján Egressy Béni írta, az ősbemutatón István herceget a zeneszerző öccse, Erkel József alakította.

A témát Erkel, miként a későbbiekben is, a magyar történelemből merítette, de feldolgozása már akkor sem felelt meg a hivatalosságnak. Podmaniczky Frigyes báró, az Operaház intendánsa szemére is vetette az idős mesternek: „Annyi dalműve közül egy sem volt, amelyet valamely ünnepélyes alkalommal elő lehetett volna adni. Király- vagy királynégyilkolás, az aristocratia elleni zendülés, nemzetiségi harcok s torzsalkodás nélkül nem lehetett egyetlen librettója sem.”

Ördögkatlan fesztivál 2023 – Idén is több száz programmal várja a közönséget

Idén is több száz programot, köztük színházi előadásokat, irodalmi eseményeket, képzőművészeti és családi rendezvényeket, koncerteket kínál az érdeklődőknek az immár 16. alkalommal megrendezett Ördögkatlan fesztivál augusztus 1. és 5. között – közölték a szervezők szerdán az MTI-vel.

[Dátum: 2023.06.15. 07:27]