Best WordPress Hosting
 

Mennyből a vérszomjas kerti törpe – Van valami a pajtában

A karácsonyi émelyítő cukormázasságban néha üdítően eshet egy-egy véresebb fogás is – persze csak, ha az ember fogékony az ilyesmire. A Van valami a pajtában B-filmes splatstick-jére nehéz haragudni, de sok újdonságot még a bosszúra éhes norvég törpelények sem tudtak hozni az ünnepi szellemet megbolondító, de útközben a figyelmet mégiscsak a családi összefogás fontosságára irányító […]

The post Mennyből a vérszomjas kerti törpe – Van valami a pajtában appeared first on Filmtekercs.hu.

Nevét aszteroida, képmását a norvég korona őrzi

Bergenben jött a világra egy skót eredetű családban, apja az ottani angol konzul volt. Zenekedvelő családban nevelkedett, zongorázni hatévesen anyjától tanult. Tizenöt évesen egy családi barát tanácsára a lipcsei konzervatóriumba küldték, ahol zongorát és zeneszerzést tanult – de szavai szerint „ugyanolyan ostobán végzett, mint ahogy odakerült”. A hagyományos komponálást idejétmúltnak és fullasztónak találta, és mindenáron szakítani akart vele. Zongoristaként első szólókoncertjét 18 évesen Karslhamn városában adta, egy évvel később szülővárosában is fellépett, a többi közt Beethoven Patetikus szonátájával. 1863-tól Koppenhágában élt, barátságot kötött a fiatal Rikard Nordraakkal, a norvég himnusz zeneszerzőjével, aki Grieghez hasonlóan minden iránt lelkesedett, ami norvég – legyen az saga, hegy, fjord, avagy a falusi emberek.

A zeneszerző 1867-ben megnősült, énekesnő unokatestvérét vette el és hamarosan megszületett lányuk. Ezek az események inspirálták egyik legnépszerűbb művét, a romantikus a-moll zongoraversenyt, amely azonnal hatalmas sikert aratott. A folytatás azonban elmaradt, bár mindenki ezt várta tőle, Grieg nem írt több zongoraversenyt. A darabról, amelyben keveredik a líra, a norvég folklór és a virtuozitás, elragadtatással nyilatkozott Liszt Ferenc is, akivel 1870-ben Grieg Rómában személyesen is megismerkedett, s akinek később több darabot is dedikált.

Edvard Grieg és a felesége.

Családban marad – Linn Ullmann: Mielőtt elalszol

Linn Ullmann első regénye, a most újra kiadott Mielőtt elalszol az emlékezés megbízhatatlansága reflektálva mesél egy norvég család három generációjáról. Karin Blom, a könyv narrátora a regény elején cinkosan kacsint ki az olvasóra, figyelmeztetve őt arra, hogy amit most elmesél nem biztos hogy teljesen igaz. Elmesélésében évtizedeken és földrészeken átívelő családregény bontakozik ki, amely álomszerű […]

The post Családban marad – Linn Ullmann: Mielőtt elalszol appeared first on Filmtekercs.hu.

Mindenki utálja Johant – kritika

Hallvar Witzo nagyjátékfilmes bemutatkozása, a Mindenki utálja Johant nem fog akkora feltűnést kelteni, mivel nem a legkiemelkedőbb skandináv filmek sorába tartozik. Ennek dacára nem lehet elvitatni érdemeit sem. A felütés abszurditása, a fokozatosan adagolt fekete humor és a szereplők szerethetősége teszik üdítő élménnyé ezt a norvég vígjátékot. Ugyan elég lassan építkezik, nem is nagyon tud újat mondani a különcség rejtelmeiről, de elmesél egy aranyos történetet két igazán furcsa ember kalandos kapcsolatáról.

Cecilie Enger Anyám ajándékai, Lélegezz

Cecilie Enger: Anyám ajándékai

Ez az otthonos, hangulatos borító egy nagyon súlyos tartalmat takar. Egy anya és lánya kapcsolata, az anya életének végéhez közeledve, betegen és Alzheimer-kórral élve. Az édesanya idősotthonba költözik, gyermekei kiürítik a lakását. 

Életünk során rengeteg dolgot felhalmozunk, vannak amelyekhez erős érzelmek fűznek bennünket és úgy érezzük, hogy sosem tudnánk megválni tőle. Mintha ezekkel a tárgyakkal megőriznénk valamit abból az emlékből, amikor szereztük, abból az emberből, akitől kaptuk.