Czimbal Gyula fotóművész 2010-ben kezdett bele irodalmi portrésorozatába, amelyben nemcsak írókat, költőket, hanem az irodalom háttérmunkásait, szerkesztőket, irodalomtörténészeket is megörökít. Ennek bizonyos szempontból funkcionális jellege is van: szeretné közelebb hozni, megismertetni a sorok mögötti személyeket, arcokat az olvasókkal.
Mivel minden évben húsz-huszonöt alkotóról készít képet, mára bőven kétszáz fölé kúszott a portréi száma, és már szinte hagyománynak tekinthető, hogy a költészet napjára időzítve bemutatja az elmúlt egy-két év fotóterméséből összeállított válogatást a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár budafoki fiókjában. Az idei év sem kivétel: Irodalmi arcképcsarnok című tárlata április 29-éig látható. Ebben az évben ráadásul duplázik: Irodalmi portrék címmel Székelyhidi Zsolttal közös kiállításán május 2-áig tekinthetők meg képei az erzsébetligeti Corvin Művelődési Házban.
Mondhatnánk, hogy mivel az MTVA fotósaként gyakran hivatalból is képeket készít Kossuth- és Prima Primissima díjasokról vagy Térey-ösztöndíjasokról, könnyű dolga van, hiszen az alanyok adottak. De ez közel sincs így. Látogatásait mindig alapos kutatómunka előzi meg, hogy minél jobban megismerje az alkotókat. Nemcsak az életrajzuknak néz utána, hanem a műveikben is elmélyed. Különleges érzékenységével, felkészültségével még a híresen introvertált irodalmárokat is meg tudja nyitni, barátságos közeget teremtve a nemszeretem fotózásokhoz. Legtöbbször az otthonukban keresi fel őket, ahol a nagyközönség számára nem látható, intim közegükben fotózhat.