Best WordPress Hosting
 

Vackortól Szegény Yorickig – A besorolhatatlan költő, Kormos István

A Győrtől nem messze található Mosonszentmiklóson született napszámos családban Kops István néven, a Kormos nevet 1944-ben vette fel. Édesanyja 1925-ben gyerekszülésbe halt bele, s miután apja újra megnősült, őt nagyszülei vették magukhoz, akikkel 1928-ban Budapestre költözött. Elemi iskolai tanulmányai után egy ideig kifutófiú, majd 1946-ig tisztviselő volt egy belvárosi gyarmatáru-kereskedésben.

A második világháború után a Püski Kiadónál dolgozott, lektori tevékenységet folytatott az Egyetemi Nyomdában, a Szikra Könyvkiadónál, majd 1948-ban az Országos Könyvhivatalban, 1949-től egy évig a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat dramaturgja volt. 1951-től haláláig az Ifjúsági Kiadó – 1957-től Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó – szerkesztőjeként dolgozott. Ő indította útjára és szerkesztette a Magyar irodalom gyöngyszemei és a Világirodalom gyöngyszemei című líraiantológia-sorozatokat, valamint a Kozmosz sorozatot, amelyben számos ifjú tehetségnek adott lehetőséget a bemutatkozásra.

Vallomásai szerint húszéves korában kezdett verselni, első, verses meséket tartalmazó kötete 1946-ban jelent meg Az égigérő fa címmel, első verseskötete, Dülöngélünk címmel 1947-ben látott napvilágot.

Eötvös József: „Ne higgy olyan gondolatnak, melynek szíved ellentmond!”

Budán született, arisztokrata családja a bárói rangot még Mária Teréziától kapta. Apja, báró Eötvös Ignác sárosi helytartó döntő szerepet játszott az 1831. évi kolerafelkelés leverésében. Mivel Eötvös otthon német nyelvű anyjával tanult és rosszul beszélt magyarul, apja a magyar jakobinus mozgalom egyik – 1795 után börtönbüntetésre ítélt – résztvevőjét, Pruzsinszky Józsefet választotta nevelőnek gyermeke mellé. Eötvös később nyilvános gimnáziumba járt Budán, majd 1826–1831 közt jogot hallgatott Pesten, 1833-ban tett ügyvédi vizsgát. Részt vett az 1832. évi pozsonyi országgyűlésen, ahol többek között Kölcseyvel is megismerkedett, 1834-ben Fejér megyei aljegyző, majd kancelláriai fogalmazó lett.

Kora ifjúságától kezdve sokat olvasott, elsősorban német és francia szerzőket, Goethe volt a legkedvesebb költője, a magyar szerzők közül pedig Bajza József hatott rá leginkább. Irodalmi munkássága az 1830-as évek elején kezdődött, első nyomtatásban megjelent műve a jambusokba szedett A kritikus apotheosisa volt, amelyet Kazinczy védelmében írt. Ezt követően megjelentette A házasulók című vígjátékot, majd a Bosszú című szomorújátékot – ez utóbbit a debreceni színház is műsorára tűzte. 1835-ben levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek rendes tagja 1839-ben lett.

1836–37-ben Trefort Ágostonnal beutazta Nyugat-Európát, tapasztalatai alapján írt első politikai művei a börtönviszonyok javításával és a zsidók egyenjogúsításával foglalkoztak. 1837-ben az eperjesi kerületi tábla közbírája lett, részt vett az 1838-as árvízi mentésben; a Budapesti árvízkönyv kiadását a Heckenast Kiadó kárainak pótlására indította. Ebben jelent meg egyik legismertebb műve, az A karthausi első része, maga a teljes kötet 1841-re készült el. A ma már nehezen olvasható regényt, amely külföldi útjainak és hazai törekvéseinek foglalata, a korabeli ifjúság, így Petőfi is bibliájának tekintette.

Ikonikus dalszövegeiben egy generáció életérzését közvetítette – Adamis Anna 80 éves

Az 1943-ban Magyarországhoz tartozó felvidéki Gútán (ma Kolárovo, Szlovákia) született, orvos apja négy gyermeke közül a legfiatalabbként. Mindössze hároméves volt, amikor családját a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében elüldözték, ő már Szentendrén nőtt fel. Gyermekkorában sokat olvasott, zongorázott, nyelveket tanult, a színház és az irodalom iránt érdeklődött. 1961 és 1967 között az Egyetemi Színpad tagja volt, 1965-től, még joghallgatóként kezdett publikálni különféle lapokban. 1967-ben diplomázott az ELTE Jogtudományi Karán, ezután rövid ideig jogászként dolgozott, tagja volt a Szerzői Jogi Szakértői Testületnek, majd teljesen a művészetek felé fordult.

Pályája kezdetén, a hatvanas évek második felében az Omega dobosa, Laux József feleségeként ő írta az együttes dalszövegeit (Gyöngyhajú lány, Ha én szél lehetnék, Tízezer lépés, Petróleumlámpa). Az Omegára 1967-ben figyelt fel a Budapesten fellépő Spencer Davis Group menedzsere, aki kéthetes angliai turnéra hívta meg az együttest. Ekkor készült az együttes első angol nyelvű, egyben legelső nagylemeze, amely Omega Red Star from Hungary címmel került az üzletekbe. Adamis Anna négy szám szövegét írta, szövegei nem a magyar dalok fordításai voltak, hanem ugyanabból a hangulatból bontotta ki őket, mint az eredetieket. Az angol album hírére az Omega itthon is lehetőséget kapott egy magyar nyelvű lemez elkészítésére, így született meg az első olyan magyar könnyűzenei album, ami egyetlen előadó számait tartalmazta. A Trombitás Frédi és a rettenetes emberek, amelyen valamennyi dal szövegét Adamis Anna írta, két héten belül aranylemez lett. Még két albumon dolgozott az Omegával, majd amikor Laux és a billentyűs Presser Gábor kivált az együttesből, hogy létrehozzák az első magyar szupergrupot, a Locomotiv GT-t, Adamis velük tartott és az LGT „ötödik tagja” lett.

Az LGT első öt lemezén ő írta a dalok többségének szövegét, köztük olyan örökzöldekét, mint az Ezüst nyár, a Kotta nélkül, az Álomarcú lány, az Ő még csak most tizennégy, a Ha a csend beszélni tudna. Az LGT első két angol nyelvű albumát is ő jegyezte, a második lemez 12 dalának angol szövegét 10 nap alatt írta meg – saját bevallása szerint szeret angolul dolgozni a nyelv tömörsége és merészsége miatt. Az együttessel való együttműködés eredménye az 1973-ban bemutatott Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical is. A több mint négyszáz előadást megélő, itthon és külföldön is számos változatban játszott darab emelte be a rockzenét Magyarországon az úgynevezett polgári színjátszás hagyományai mellé, a dalok, köztük a Vinnélek, a Menni kéne, a Ringasd el magad, az Arra születtem önállóan is slágernek számítanak. 1975-ben ugyancsak a Vígszínházban mutatták be a szintén Presserrel közös, Harmincéves vagyok című zenés darabot, amely hol szatirikus, hol lírai szövegeivel sajátos szemszögből láttatja a magyar történelmet.

Már négyévesen bevonult az irodalomtörténetbe, de ezt nem híres költő apjának köszönhette

A nagyszalontai jegyzőlakban látta meg a napvilágot 1844. március 24-én Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként. Életét és egész pályafutását meghatározta, hogy a kor legünnepeltebb költőjének fia volt, akivel mintha félt volna igazi versenyre kelni. Talán ezzel is magyarázható, hogy irodalmi munkássága során kevés verset írt, elsősorban esszéíróként, műfordítóként tartják számon.

Mindössze négyéves volt, amikor keresztapja, Petőfi Sándor révén bekerült az irodalomtörténetbe, a költő ekkor írt verset Arany Lacinak. 

1851 őszén szüleivel Nagykőrösre költözött, itt végezte az elemit és a gimnáziumot, ahol édesapja irodalmat, poétikát és klasszikus nyelveket tanított. Tizennyolc évesen népmesekutató körutat tett Juliska nővérével, ami megérlelte a népmese és a népköltészet iránti szeretetét. Hazatérve Eredeti népmesék címmel kiadta a mindmáig egyik legjobb magyar népmesegyűjteményt. Később tanulmányt is írt Magyar népmeséinkről címmel, ez volt 1867-ben a Kisfaludy Társaságban székfoglaló előadása.

„A valóság jelentéktelen dolgait kapcsolatba hozom a mindenséggel” – Károlyi Amy költő, műfordító

Budapesten, a Krisztinavárosban született 1909. július 24-én. Édesapja a II. kerület helyettes elöljárója volt, édesanyja zongoraművésznek készült, de fiatalon férjhez ment, és a családi élet, a három gyerek véget vetett művészi pályájának.

A művészetek iránti fogékonyságát Amy örökölte, aki hat-nyolcéves korában már költőnek készült, és kamaszkorában – afféle ujjgyakorlatként – Reviczky-utánzatokat írt. Sokat és szívesen olvasott, különösen Vörösmartyt, Petőfit, a népköltészetet és a barokk költőket szerette. Érettségi után a pesti egyetem magyar és német szakán tanult tovább, többek között a nagyhírű irodalomtudós, Horváth János előadásait hallgatta a régi magyar irodalomról.

A diploma megszerzése után a Bajza utcai polgári iskolában tanított történelmet, magyart és németet, de hamarosan otthagyta a katedrát és szabadúszóként próbált megélni. Első verseit Babits közölte a Nyugat 1940. decemberi számában, később különböző irodalmi lapokban helyezte el költeményeit. 1941-ben publikálta első meséskötetét (A kislány, aki fütyülni tudott), 1946-ban a Singer és Wolfner kiadó jelentette meg Cili cica kalandjai című verses képeskönyvét, később is szívesen írt gyermekkönyveket. A második világháború után sokat dolgozott a rádiónak, majd 1949-ben rövid ideig az Athenaeum Kiadó munkatársa volt. 1947-ben lett a magyar költészet zseniális alakja, Weöres Sándor felesége, páratlanul harmonikus, művészileg is termékeny kapcsolatuk négy évtizedig tartott, Tarka forgó és Hetedhét ország címmel közös köteteket is közreadtak.

Egy úr a Darlingból – 100 éve született Vidor Miklós

A hetvenes években reggelente találkozgattunk. Én a fiaimat kísértem el a belvárosi iskolába, ő meg a kiskutyáját sétáltatta a Múzeumkert körül. Derűs tekintete maradt meg emlékezetemben, barátságos, mondhatnám udvarias modora, amivel üdvözlésemet fogadta. A környékhez fiatalkori emlékei fűzték, a Károlyi utcai (ma Ferenczy István utca) valamikori Darling presszó, az Újholdasok törzshelye. Ott itta kávéját Mándy Iván is meg Pilinszky, olykor Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs, a Pécsről jött Galsai Gráci meg a többiek, akiket az ötvenes években kirekesztettek az irodalmi életből. Vidor Miklós, ahogy Mándy is, négermunkákra kényszerültek, vagy klasszikusok átdolgozására az ifjúsági könyvkiadónak.

Vidor 1923. május 22-én született Budapesten, 1942-ben jelentkezett Felszáll a köd című verskötetével. ( 1947-ben még megjelent egy újabb, a Határon című, aztán következett az elhallgattatás.) A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-esztétika szakon diplomázott, a háború után az újraindult Vigiliában, Sik Sándor lapjában meg az Új Emberben közölt verseket, tárcákat. A szellemi ellenállást kifejtő írók köréhez tartozott, az Újhold lírikusa volt. ’47-ben tagja lett a Magyar Művészeti Tanácsnak, aminek Kodály Zoltán volt az elnöke, helyettese pedig Kassák Lajos. A kultuszminisztérium melletti autonóm társaság volt, szándékuk a megmaradt értékek felmérése és mentése, egy új művészeti szemlélet kialakítása. Neves írók, Tamási Áron, Nagy Lajos és mások ügyködtek a képzőművészet, az irodalom, a zene és a film újjászületésén. Működésüknek is az ötvenes évek politikája vetett véget.

Vidor Miklós sok más íróhoz hasonlóan szabadúszó lett, az ’53-ban bekövetkezett enyhülés idején jelentek meg újra könyvei. A Szökőár című regénye azonnal nagy siker aratott, József Attila-díjjal tüntették ki, s ettől kezdve szinte évente jelentek meg regényei (Budai Nagy Antal, Kék korlát, Idegenek, Galambposta és sok más, legutóbb Fiúk és apák 2002-ben), elbeszélés- és verskötetei (Magánbeszéd, Lakatlan évszak, Szigetország), az ifjúság számára írt munkái, köztük a lekisebbeknek szóló mondókák, mint a Cinkefütty.

Romhányi József, aki rímben nem ismert tréfát

Nagytétényben született 1921. március 8-án. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte, ahol brácsázni tanult, a zene szeretete élete végéig éltető eleme maradt. A második világháború végén, 1944-ben szovjet hadifogságba esett, a hároméves kényszerű távollétet zenével és humorral vészelte át.

Hazatérése után a Magyar Rádióhoz került, ahol 1949-ben részt vett az első magyar rádióoperett, a Májusfa megírásában. 1951-től dramaturgként dolgozott, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságnál volt művészeti vezető, innen 1960-ban a Magyar Televízióhoz került művészeti vezetőnek a szórakoztató rovathoz. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályán dramaturgként dolgozott, évtizedekig vezette a szórakoztató zenei szerzeményeket elbíráló ún. sanzonbizottságot is.

Pályája során több komolyzenei mű, így Hajdú Mihály: Kádár Kata, Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond, Ránki György: Muzsikás Péter című operájának, illetve Sugár Rezső: Hunyadi című oratóriumának szövegkönyvét írta meg. Lefordította Gluck Orfeusz, Rossini Ory grófja, Orff Az okos lány című operájának, Johann Strauss A denevér című operettjének librettóját, és az ő nevéhez fűződik a T.S Eliot költeményei alapján készült világhírű Macskák című musical magyar fordítása is.

Kiss Dávid kapta idén a Makói Medáliák díjat

Orcsik Roland költő, műfordító, kritikus méltatásában úgy fogalmazott: Kiss Dávid az első, Medvék bolygója című, a Napkút kiadó gondozásában tavaly megjelent kötetében igen határozott hangon, gondosan kidolgozott versnyelven, markáns képiséggel, biztos formaérzékkel mutatja be az antropocén korszak apokaliptikus világát.

Roppant izgalmas, ahogyan Kiss Dávid a szerelmi költészetet gondolja újra a poszthumanizmus, a mitikus szimbólumok, az archetípusok, a tudományos nyelvezet eszköztárával.

A kötet igazán meglepő és inspiratív vonása azonban a közép-európai családfakutatás, amely nem pusztán a transznacionális „anyanyelv” felfedezését, a személyes horizont családtörténeti kitágulását eredményezi, hanem az adott geopolitikai térség törésvonalait is érzékelteti.

Juhász Gyula, a magyar bánat és az emberi részvét költője

Szegedi kispolgári családból származott, ősei többnyire kisiparosok, anyai nagyapja az utolsó szegedi gombkötőmester volt. A visszahúzódó, gyenge fizikumú fiú a piaristákhoz járt gimnáziumba, 1899-től egy évig Vácott piarista novícius volt. Aztán mégis hátat fordított a papi hivatásnak, és 1902-től a pesti egyetem magyar-latin szakán tanult tovább. A Négyesy László professzor által vezetett legendás stílusgyakorlat órákon kötött életre szóló barátságot Kosztolányi Dezsővel és Babits Mihállyal, költői pályájuk is egy időben indult.

1905-ben került kapcsolatba Ady Endrével, akinek elsőként ismerte fel korszakos jelentőségét.

1906-ban letett tanári vizsgája után szülővárosában szeretett volna elhelyezkedni, de csak Máramarosszigeten, majd Léván kapott tanári állást. A kisvárosi lét, a társaság hiánya megviselte érzékeny lelkét, első ízben ekkor kísérelt meg öngyilkosságot.

A realista irodalom előfutára – 225 éve született Heinrich Heine

Düsseldorfi módos zsidó családból származott, textilkereskedő apja őt is erre a pályára szánta. Mikor a családi üzlet csődbe ment, Hamburgba küldték gazdag bankár nagybátyjához. Heinének nem fűlött a foga a pénzügyekhez, inkább jogot tanult és Hegel történelemfilozófiai előadásait látogatta. 1825-ben megkeresztelkedett, és Harry keresztnevét Heinrichre változtatta, erre leginkább az vitte rá, hogy zsidók ekkoriban nem vállalhattak egyetemi oktatói állást – saját bevallása szerint „megszerezte a belépőjegyet az európai kultúrába”.

1821-ben jelent meg első verseskötete, amelyet 1827-ben az unokahúga iránt érzett viszonzatlan szerelem kínjait megéneklő Dalok könyve követett. A könyv, amelyben a szerelmi és tájlíra, valamint a gondolati költészet egyaránt megjelenik, azonnal az irodalmi közönség kedvencévé tette. Prózai írásaiból az elegáns légiességgel megírt, irodalmi szintű úti beszámolói, az Utazás a Harz-hegységben és a Nordsee voltak a legsikeresebbek.

1831-ben elhagyta Németországot és Párizsban telepedett le, ahol szoros barátságot kötött az utópista szocialistákkal és Saint-Simon követőivel. 1835-ben hazájában megtiltották műveinek kiadását, ám ő a távolból is nyomon követte és kommentálta a német politikai élet eseményeit, élete végéig tudósított német és francia lapokat. A kínzó honvágyon iróniával igyekezett felülkerekedni, de 1843–44-ben titokban hazalátogatott beteg anyjához. Ennek emlékét őrzi Téli rege című poémája, amelyben a korabeli német valóság összefoglalását adja. 1841-ben megnősült, de házassága alatt több romantikus kapcsolata is akadt.

„A tematika adott volt: vidéken élők történetei a gyerekektől az idősekig” – Kiss Ottó költővel beszélgettünk

2011-ben jelent meg utoljára A másik ország címmel felnőtt regényed, miközben a gyerekkönyveidet folyamatosan publikáltad. Hiányzott már a klasszikus novellák világa?

Mindig a téma felől közelítek, mi az, amit meg szeretnék írni. Csak azután látszik, hogyan tudom megcsinálni: mesében, gyerekversben, felnőtt prózában. Többnyire több szövegen dolgozom felváltva, ritkán írok kampányszerűen ugyanabban a műfajban, műnemben, így aztán ezek a novellák is évtizedek alatt gyűltek össze, illetve pontosabban: mostanra érett meg bennem az, hogy az évtizedek alatt összegyűlt novellákból egy válogatást készítsek. És az is csak mostanában, már a hatvanhoz és a pálya végéhez közeledve vált előttem is világossá, hogy felnőttprózában közelebb áll hozzám a novella, a novellafüzér, mint a regény.

Valamiért elterjedt, hogy IBBY, azaz Az év gyerekkönyve díjat kapott volna a legsikeresebb könyved, a Csillagszedő Márió, de ez nem volt igaz, ezt többször elmondtad már. Mi volt a legnagyobb félreértés veled kapcsolatban a pályafutásod során?

Hetvenéves Bari Károly költő

A Miskolc közeli bükkaranyosi cigánysoron született nyolc testvér közül negyedikként, apja bádogosként, majd éjjeliőrként kereste a család kenyerét. Gyerekként sokat olvasott, rajzolt, hallgatta az idősebbeket, a költészetet először a népdalok hozták el számára. Tizenhárom éves korában írta első versét, egy regény ihletésére készült elbeszélő költeményt egy cigánykaraván életéről, tizenhét évesen tűnt fel a sárospataki diáknapokon saját költeményeivel és szavalatával.

Még mindig csak másodikos gimnazista volt, amikor Domokos Mátyás közreműködésével napvilágot látott első verseskötete,

a Holtak arca fölé, a 31 költeményben a gyermekkor szenvedései, a cigánysors, népe hiedelmeinek mítosz- és rítusvilága, a közösségi sors és a személyes küldetés képei rétegződtek egymásra. A televízióba is behívták, de az egyik napról a másikra szerzett népszerűséget tehernek érezte, és majdnem összeroppant.

Akinek írásmódja van, nem versei – Szabó Marcell kapta a Hazai Attila Irodalmi Díjat

A Nyitott Műhelyben megrendezett díjátadó egy Hazai Attiláról szóló emlékfilm vetítésével kezdődött, amelyet Németh Gábor vezetett fel. Németh szerint

Hazai Attila műveit a mindenkori huszonévesek is érdekesnek találják, „nyelvi szinten beszélik”.

A film után Nagy Gabriella, a Litera.hu főszerkesztője elmondta: a Hazai Attila Alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett az, hogy évente 1,2 millió forint pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy középgenerációs szerzőt, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló, jelentős művel hívja fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság. A szakmai zsűri dolga idén is nehéz volt, de örömteli, mert évről évre egyre kimagaslóbb munkák közül válogathatnak.

„Érzelmi logika mentén működöm”– Beszélgetés Nagy Zsuka költővel

Mikor és miért kezdtél el verseket írni? Mi volt az első

lépés a lírikusi pályán?

Egy nagy alakú csíkos füzetbe írtam az első „érzeményemet” 13 éves koromban. Aztán lett egy kisebb zöld füzetem, és abba írtam a nagyon zsengéimet. Azt hiszem, szerelmes voltam.

„Soha nem a díjakért írtam, de a pozitív visszajelzések számítanak” – Hodossy Gyula alkotásról és kultúraszervezésről

Minden vele kapcsolatos méltatás kiemeli kultúraszervező tevékenységét, amely valóban egészen sokrétű és lenyűgöző. Nevéhez fűződik többek között a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség megalakítása, a Cserkész és a Katedra című lapok elindítása, a Katedra Alapítvány, valamint a Vámbéry Polgári Társulás létrehozása. Részt vett a Független Magyar Kezdeményezés, később a Magyar Polgári Párt megalapításában, különböző tisztségeket tölt be a dunaszerdahelyi református gyülekezetben. Több mint harminc éve a Lilium Aurum könyv- és lapkiadó alapító igazgatója, közel húsz éve a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMIT) elnöke. Mindezek mellett pedig költő, akit idén József Attila-díjjal ismertek el.

Amikor idén

januárban, a Covid miatti leállások után végre át tudták adni a SZMIT díjait, e

Sziveri János életművének eddigi legteljesebb gyűjteménye érhető el online

A fiatalon elhunyt vajdasági költő, író, szerkesztő hagyatéka 2018-ban került a Kertész Imre Intézet gondozásába. Március 25-től a kerteszintezet.hu honlap önálló, Sziveri János-oldalán ismerkedhetnek meg az érdeklődők az Új Symposion egykori legendás szerkesztőjének életművével és írói pályájának fontosabb állomásaival.

Sziveri János, a 20. század második felének egyik meghatározó alkotója a vajdasági Muzslyán született 1954-ben, és Budapesten 1990-ben, 36 évesen hunyt el.

A költő, drámaíró, szerkesztő a műveivel és szuggesztív egyéniségével egyaránt kitűnt kortársai közül, legendája mindmáig érezteti hatását. A Kertész Imre Intézet Nobel-díjas írónk máshol el nem helyezett hagyatéka mellett Pilinszky János, Arthur Koestler, Petri György, Pressburger György hagyatékrészeit, valamint 2018-tól Sziveri János teljes írói örökségét is gondozza. Az intézet a tulajdonába került szerzői kéziratok, fotók, kiadatlan művek, valamint a szerzőkről szóló irodalmi anyagok összegyűjtésén, feldolgozásán túl céljának tekinti az alkotók szellemi örökségének ápolását, minél szélesebb körű megismertetését és személyiségük bemutatását is.