Ma van a költészet napja, József Attila születésnapja, április 11. Ezért is választottuk erre a napra a lenti verset, fogadjátok szeretettel. Olvass bele!
Archívum címkék: József Attila
Szerelmi háromszög és más matekpéldák
A „végtelen” felfoghatatlan, inkább metaforának tűnik, mint egzakt természettudományos fogalomnak.
A matematikai terminusra épülő költői metafora igencsak hálás holmi. Egyrészt, mert világosnak, relevánsnak érezzük tiszta fogalmi jelentése miatt. Másrészt a kontraszt, ami a lelki folyamatok kimondhatatlansága és a matematika egyértelműsége között van, mégis eredetivé, nagyobb poétikai erejűvé teszi a költői képet: „Megyünk és hallgatunk. Huszonhárom év van köztünk. A huszonhármat nem lehet osztani. A huszonhárom csak magával osztható. Meg eggyel. Ilyen magány van köztünk.” (Borbély Szilárd)
A matematikai terminusokból származtatott metaforának persze nem kell olyan egyértelműnek lennie, mint az egyszeregynek – (lásd még: kockás füzet, hasábburgonya, baráti kör), az ember nyelvészként mégis szívesen ered e kifejezések nyomába. Vegyük például az Illyés Gyula – József Attila – Vágó Márta viszonyrendszert (Vágó Márta természetesen behelyettesíthető Kozmutza Flórával is, tetszés szerint). Íme a klasszikus szerelmi háromszög:
József Attila: Levegőt!
József Attila Levegőt! című, 1935 novemberében született versét olvashatjátok itt, melynek szépsége nem kér magyarázatot. Olvass bele!
József Attila: Anya
Anyák napja alkalmából ezzel a rövid, de szépséges József Attila verssel szeretnénk köszönteni minden édesanyát.
József Attila: Anya
Az őszi eső szürke kontya
10 verseskötet a magyar költészet napjára
André Ferenc: Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról
A Csíkszeredából származó és Kolozsváron élő költő harmadik önálló kötete idén jelent meg. Líráját a játékosság és a kifinomult humor jellemzi, miközben játszi könnyedséggel idéz Madách-műveket, népballadákat, régi magyar szövegemlékeket. Mindezt a posztmodern irónián túllépve, a jelenkori társadalmi jelenségekre is reflektálva teszi új könyvében.
Szálinger Balázs: Koncentráció
Kiss Dávid kapta idén a Makói Medáliák díjat
Orcsik Roland költő, műfordító, kritikus méltatásában úgy fogalmazott: Kiss Dávid az első, Medvék bolygója című, a Napkút kiadó gondozásában tavaly megjelent kötetében igen határozott hangon, gondosan kidolgozott versnyelven, markáns képiséggel, biztos formaérzékkel mutatja be az antropocén korszak apokaliptikus világát.
Roppant izgalmas, ahogyan Kiss Dávid a szerelmi költészetet gondolja újra a poszthumanizmus, a mitikus szimbólumok, az archetípusok, a tudományos nyelvezet eszköztárával.
A kötet igazán meglepő és inspiratív vonása azonban a közép-európai családfakutatás, amely nem pusztán a transznacionális „anyanyelv” felfedezését, a személyes horizont családtörténeti kitágulását eredményezi, hanem az adott geopolitikai térség törésvonalait is érzékelteti.
József Attila szerelmes verseit dalolják József Attila sírjánál
A költészet napja alkalmából április 15-én József Attila megzenésített szerelmes verseiből ad koncertet Fekete Bori zenésztársaival együtt a Fiumei úti sírkertben, a költő sírjánál – közölte a programot szervező Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) csütörtökön.
A Junior Prima díjas énekesnő nemrég jelentette meg a Szeress, ha kedves az életeM! című, versfeldolgozásokat tartalmazó lemezét, amelyet most a Fiumei úti sírkertben a költő sírjánál mutatnak be.
Az előadás József Attila nőkhöz való viszonyát, és legfontosabb szerelmeit helyezi fókuszba levélrészletek, megzenésített versek és népdalok segítségével.
Érdekesség a könyvaukción: József Attila Medvetánca különös történettel és kisatírozott ajánlással
A most előkerült példányt megrongálták, a dedikációból valaki gondos munkával eltüntette a címzett vagy címzettek nevét. A rendes kiadás mellett száz kézzel számozott példányban is kiadott verseskötetből ez a 42., amit József Attila kék tintával írt alá, de hogy kinek, az elsőre nem volt tudható, ugyanis valaki egy ugyancsak kék színezékű tintával, fűrészfogszerű, sűrű firkálással gondosan elrejtette a címzést.
Igazságügyi írásszakértői vizsgálat, digitális mikroszkóp, számítógépes képfeldolgozó, fehér és UV fény kellett ahhoz, hogy kiderüljön, mi a rekonstruálható szövege: „Rapaport Samu / doktornak és Etsy Emiliának / régi barátsággal. / Bp. 1934. dec. / J. A..”.
Rapaport Samu és felesége, Étsy Emília személye nem ismeretlen: a férfi volt József Attila első analitikusa.
Két költő egy testben – Vörös István: Nem ti kussoltok
Vörös István Nem ti kussoltok című könyvében nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a magyar irodalom egyik, ha nem a legjelentősebb alakjának, József Attilának a jelenkori szócsöve lesz. És ez nem csalás és nem ámítás, pontosan úgy kell érteni, ahogyan olvassuk. Vörös fogta az egész József Attila-életművet, a közismert versektől azokig az írásokig, amiket csak egy igazi József Attila-rajongó ismer, kiválasztotta közülük azokat, amelyekkel a leginkább rezonáltak a gondolatai, majd a saját verseszközeivel újraformálta őket. És tette mindezt úgy, ahogyan bizonyára rajta kívül soha senki nem tenné – egy hasonló könyvötlet monumentalitása bárki mást elrémisztene a megvalósítástól Vörösön kívül.
Az, hogy miért is hatalmas vállalás költőként egy Nem ti kussoltok kaliberű műbe belekezdeni, talán nem is szorul különösebb magyarázatra: József Attila versei a magyar irodalom azon csúcsteljesítményei, amelyek mindörökre a kultúránk szerves részeivé, alappilléreivé váltak. Mint ilyenek, természetesen sok át-, újra- és félreértelmezésen estek át az idő előrehaladtával. Rengetegen próbálták másolni, arra méltónak vélt helyeken idézni őket, sokan próbáltak sajátosan rájátszani a költő soraira.
Vörös István könyve mégis egészen más, mint ami mindeddig a József Attila-recepció történetében valaha előfordult.
József Attila Medvetáncáért csak 2 milliót adtak
Több mint kétmillió forintért kelt el József Attila Medvetánc című kötete, Teller Ede könyvéért és tizennyolc sportoló aláírásáért pedig félmillió forintnál is többet fizettek az antikvarium.hu vasárnap este zárult aukcióján.
A dedikált könyvek árverésén 223 tétel szerepelt, a legtöbbet József Attila 1934 végén megjelent Medvetánc című kötetéért fizették, amely 72 licit után kelt el.
Ez József Attila egyik legjelentősebb kötete, amelybe a költő maga válogatta össze korábbi munkái legjavát. A kötetet József Attila Kárpáti Aurélnak dedikálta. Kárpáti Aurél a Nyugat első generációjának szerzője, de a fiatalabb nemzedékekre is figyelmet fordító kritikus is volt. József Attilát is jóval korábban ismerte, a Nem én kiáltok című második kötetéről is írt kritikát. Később,1934 júniusában Kárpáti Aurél szerkesztésében jelent meg az Új magyar líra című antológia, amely az akkori fiatal költészetből szemlézett, és József Attila is helyet kapott benne.
József Attila görögkeleti vagy református volt?
Felekezeti anomáliák József Attila vonatkozásában
Még napjainkban is sok olyan téves információ, tényállítás lát napvilágot József Attilával kapcsolatosan, amelyeket érdemes eloszlatni. Az egyik ilyen kérdés a költő felekezeti hovatartozása, és ehhez bizony ő maga is kínált tévutakra vivő információt, illetve gondolkodni és kutatni-valót az utókor számára. Mely felekezethez tartozott tulajdonképpen? Görögkeleti volt vagy református? A korabeli dokumentumok további kérdéseket is felvetnek.
„1905-ben születtem Budapesten, görögkeleti vallású vagyok”
„A vers olvas bennünket” – Kovács Ida irodalmi muzeológus a ma is élő József Attiláról
Múlt nyáron a Művészetek Völgyében, a taliándörögdi Petőfi Udvarban, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársaként előadást tartott József Attila szerelmeiről, ami egészen különleges hangulatú és emlékezetes alkalom volt. Egyrészt azért, mert a közönség szinte kizárólag fiatalokból állt, másrészt mert nagyon élénken reagáltak az elhangzottakra, vagyis úgy tűnt, ez számukra egyáltalán nem az iskolai tananyag kategóriájába esik, hanem a mindennapjaikhoz tartozó eleven valóság. És miattuk meg az ön által ismertetett sok apró életrajzi adat, érdekesség, karaktervonás révén az ifjú József Attila szinte csakugyan megjelent ott. Én pedig úgy éreztem, hogy ha ennyi tizen- és huszonéves másfél-két órán át verseket hallgat, és ezt szórakoztatónak találja, a világ sokkal jobb hely, mint gondoltam. Hogyan érte el ezt a hatást? Rutinszerűen ragasztja az irodalom iránti lelkesedését fiatalokra? Mi mindennek kell klappolnia egy efféle, motiváló alkalomhoz?
Amikor kollégáimmal a témaválasztáson gondolkodtunk, abból indultunk ki, hogy nyári fesztiválon leszünk, amelyen sok fiatal szokott részt venni. Így sejthető volt, hogy ha a „József Attila és a nők” témakört választjuk, nem nyúlunk nagyon mellé. Iskolai anyag, a versei ott vannak a diákok keze ügyében; tanulják például, hogy milyen körülmények között keletkezett az Óda vagy hogy a Gyermekké tettél hogyan kapcsolódik a Gyömrői Edit-szerelemhez.
Azon sokat tűnődtem, hogy milyen hangnemet üssek meg. Mivel irodalmi kiállítások rendezésekor és tárlatvezetések során szereztem már némi tapasztalatot, tudtam, hogy mindenképpen el kell kerülnöm a lexikoncikkek vagy a tankönyvek száraz stílusát. A stand upos hangvétel a magánéletben sem áll tőlem távol, ezért annak könnyed változata mellett döntöttem.
József Attila erdélyi gyökerei
József Attila identitását erdélyi gyökerei is táplálták – fogalmazódott meg egy Kolozsváron tartott József Attila-konferencia előadásaiban.
Az Egy (közép)európai… József Attila és a romániai kultúrák című, pénteken zárult háromnapos konferencián magyarországi és erdélyi kutatók, irodalomtörténészek boncolgatták a József Attila-életmű eszmetörténeti összefüggéseit, a költő erdélyi kötődéseit.
Balázs Imre József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalomtudományi intézetének docense, a konferencia egyik szervezője a rendezvény péntek esti zárása után elmondta: a költő identitása az élete során sokat változott, és markánsan szakaszolható.
József Attila-töredékekről
A töredék első megközelítésben valaha teljes szöveg, amelynek valamilyen fizikai behatás következményeképpen csak egyes részei maradtak olvashatók: ilyen a Königsbergi töredék. A romantikusok esetében más a helyzet, ők a kor divatjához igazodva hoztak létre szándékoltan fragmentumnak ható műveket. Megint más eset, amikor a lírai kötetek végén „Töredékek” cím alatt gyűjti össze a szerkesztő azokat a szövegeket, amelyek verskezdeményeknek, ötleteknek tűnnek, és talán a szerzőnek szándékában állt később felhasználni őket, de ihlet vagy idő hiányában végül nem épültek verssé.
Nincs kizárva, hogy a József Attila-töredékek is hasonló okok miatt maradtak a jelenleg olvasható formában, vagyis vázlatok, kósza ötletek. Mégis nehéz szabadulni a gondolattól, hogy ezek talán eleve is teljes értékű alkotásnak születtek, talán soha nem is akarta folytatni, kiegészíteni, befejezni őket. Mert úgy, ahogy vannak, tökéletes, lezárt szövegek. Az alábbi csupán két szívdobbanásnyi ütemben:
És ámulok / hogy elmulok