Best WordPress Hosting
 

Hazaszótár: Szívkör

„Jöjjön bármilyen válság az igazi megoldás az, ha visszanyerjük, sajátként megéljük a gyakorlati tudást. Aki ma azt állítja, hogy tudja mi fog történni egy, öt vagy tíz év múlva, az hazudik.Egy dolgot viszont tudunk: a Jóisten segítségével a magyar gondolat ezer éven át megtartotta nemzetünket a Kárpát-medencében, tehát jó okunk van abban bízni hogy a következő ezer esztendőre is kitalálunk valamit” – fogalmazott mai jegyzetében Demeter Szilárd. A főigazgató szerint ehhez viszont az kell, hogy álljunk vissza a magyar valóságba, elevenítsük fel hagyományainkat, vegyük ismét birtokunkba az ezer és ezer esztendőn keresztül fölhalmozott bölcsességet és még az is szükséges, hogy lássunk túl a „mai kocsmán”, írjuk felül a mentális határainkat.

„Szerencsés az, akinek a szülőföldje és hazája egy országhatáron belül található. Szerencsétlen az, akinek se szülőföldje, se hazája, csak országa van. Nekünk, elszakított nemzetrészeknek nehéz volt megértetni, hogy milyen volt szeretni azt a hazát, aminek nem vagy polgára, amely lemondott rólad – és milyen nehéz szülőföldet tartani olyan országban, ami nem a hazád. És hogy mennyire jó érzés most már, évtizedek nemzetpolitikai építkezésének köszönhetően, ha otthonról hazamész. De az igazi tét még mindig a táv. Hogy szívben és fejben mekkora távot tudsz otthonként befogni. Mekkora a szívköröd. Az enyém most már Kárpát-medencényi. Szívem csücske Székelyföld, de szeretni tudom Pozsonytól Szabadkáig, Beregszásztól Gyuláig, örökségünktől a rögvalóig a teljes magyar világot. Nem azért, mert az enyém, hanem azért, mert a miénk. Lényeges különbség” – tette hozzá.

A teljes jegyzet itt hallgatható meg.

Bemutatták Demeter Szilárd A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyvét a XXI. Század Intézetben

G. Fodor Gábor, a kötet szerkesztője és az író jó barátja megannyi problémakört felsorakoztatva ismertette a könyv jellegzetességeit, így a feldicsérés, a mondanivaló és a fő mű problémája mellett a hazaszótár mibenlétének megjelölésére is kísérletet tett: „Szerintem ebben van egy rejtett szótár, ami nem külön szócikkekben van belefoglalva. A szülőföldről, a hazáról, a hazatérésről szól. Számomra ezek a legerősebb érzelmi motívumok a könyvben; hogy mit jelent a szülőföld, a hazatérés problémája. Nem akar csak okoskodni, nem akar csak a rációra hivatkozni, hanem van benne harag, van benne egyenesség. Kegyetlen egyenességgel beszél és van benne érzelem is, amit én hazaszerelemnek fordítok le. És ez mind betakarja, lefedi, becsomagolja azt a tudást, amivel Szilárd rendelkezik.” 

Gondolatmenetének zárórészében és az ezt követő beszélgetésben pedig főként a kötetben is megjelenő indiánlétet hangsúlyozta ki, mely a kultúra és a politika összemosódását, illetve az ebből adódó örökös vitát is bevonja az elmélkedésbe. – Amikor a kultúráról és a politikáról hallok másokat beszélni, az említettek mindig minőségjelzőkként kerülnek elő. Mintha a kultúra minőségjelző lenne. Holott Szilárd úgy fogalmaz, hogy akik vagyunk, ahogy élünk, amilyenek vagyunk, az a kultúra. Mi magyar indiánok vagyunk. Itt élünk, ez nem egy szállásterület, hanem ez a mi hazánk. És ez az érzelmi töltet hatja át az egész munkát – fogalmazott G. Fodor Gábor.

Békés Márton, Demeter Szilárd, G. Fodor Gábor, Ferkó Dániel