Best WordPress Hosting
 

A háború ellenére sem marad el a Kijevi Biennálé

Még nem tekinthet vissza hosszú múltra a Kijevi Biennálé, melynek első kiadása 2015-ben történelminek bizonyult események, így a majdani tüntetéssorozat, a „méltóság forradalma”, a krími orosz invázió után, részben azok hatására került megrendezésre, sorsa azonban az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt máris bizonytalanná vált. Sokáig meglehetősen valószínűtlennek tűnt, hogy a Biennálé idei, ötödik kiadására a mai helyzetben sor kerülhet, ám épp ez a helyzet az, ami minden korábbinál fontosabbá teszi megrendezését. Nem mintha a korábbi kiadásoknak nem lett volna nagyon súlyos aktuálpolitikai kontextusa, gondoljunk csak a közép- és kelet-európai térségben végbement radikális társadalmi-politikai változásokra, a szovjet utódállamok önállósodására, a bevezetőben már említett ukrajnai eseményekre vagy épp a csernobili katasztrófára. Ám a mostani agresszió nyílt támadást jelent az ország kulturális identitása ellen és tudatosan törekszik arra, hogy a lehető legnagyobb károkat okozza Ukrajna kulturális infrastruktúrájában – ezért a biennálé idei megrendezése az ellenállás és az összefogás szimbólumává vált. Az összefogásé ráadásul nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is, hiszen széles körű, a határokon átívelő együttműködés nélkül a biennálé a jelenlegi körülmények között nem jöhetne létre. Így viszont a hagyományoktól eltérő, különleges formát ölt – egy olyan eseménysorozatét, mely októberben kezdődik és csak valamikor a jövő évben fejeződik majd be; szervezői nem véletlenül emlegetik „évelő” projektként.

Az előkészítésben résztvevő intézmények munkáját a kijevi Kulturális Kutatóközpont (VCRC) fogja össze. A társszervezők és a biennálé koncepciójának kidolgozói között ott találjuk a lvivi Múzeumi Krízisközpontot, a tranzit.at-t, valamint a tranzit.hu-t is magában foglaló nemzetközi tranzit-hálózatot, a varsói Modern Művészeti Múzeumot, az Other Edges nevű, főként rezidenciaprogramokat szervező művészeti kezdeményezéseket összefogó platformot, melynek partnerei között a kijevi VCRC mellett egy-egy prágai, kassai és madridi projektcsoport is szerepel. Ott van a szervezők között az a három ukrajnai intézmény is, melyek helyet adnak a biennálé belföldi kiállításainak. Közülük csak a Dovzhenko (Dovzsenko) Központ van Kijevben, a másik kettő olyan városokban – Ivano-Frankovszkban, illetve a kárpátaljai Ungváron –, melyek kevésbé voltak eddig kitéve orosz támadásoknak, ezért számos művész is ideiglenes lakóhelyéül választotta őket.

A neves ukrán filmrendezőről, Alekszandr Dovzsenkoról elnevezett központ gazdag filmarchívumából olyan anyagot válogattak össze a kiállításra, amely a Dnipro (Dnyepr) folyót, annak az ország életében játszott szerepét és az embereknek a folyóhoz való érzelmi kötődését mutatja be. A Dnipro, mint téma szomorú aktualitását a kahovkai gátnak a közelmúltban történt felrobbantása adja, aminek ökológiai és gazdasági következményei ma még szinte beláthatatlanok.

A művészet dolga — Interjú Erdődi Katalinnal, a következő prágai Matter of Art biennálé társkurátorával

Ahogy arról nemrégiben az OFF-Biennálé Budapest által május végén szervezett THE SEASON OF DARKNESS: Being Civil in an Uncivil Society című nemzetközi szimpóziumról szóló beszámolónkban már írtuk, a rendezvény egyik fő célkitűzése volt, hogy a tavalyi Documenta 15 tanulságait a regionális kooperációk szintjén is továbbgondolja. Ennek szellemében az egyik panel arra kereste a választ, hogy miképpen lehetne a lumbung, vagyis a legutóbbi Documenta megvalósításában résztvevő, különféle művészeti és civil kollektívákból, kurátorokból, alkotókból álló közösségi modell szellemiségét az East Europe Biennale Alliance (EEBA) keretében folytatni. Ennek a beszélgetésnek a résztvevői az EEBA tagjai, Tereza Stejskalová és Veronika Janatková (Biennale Matter of Art Prague), Bartosz Frąckowiak (Biennale Warszawa), Serge Klymko (Kyiv Biennial), Laima Ruduša (Survival Kit Festival, Riga) és Szakács Eszter (OFF-Biennálé Budapest) voltak, a kerekasztalt pedig Erdődi Katalin moderálta, aki — ahogy az már tavaly november óta nyilvános, Aleksei Borisionokkal együtt — a jövő ilyenkor, vagyis 2024 nyarán nyíló harmadik prágai Matter of Art biennálé társkurátora lesz.

Aleksei Borisionok és Erdődi Katalin, a 2024-es prágai Matter of Art biennálé kurátorai (Forrás: Biennale Matter of Art)

Ennek apropóján megkerestük Erdődi Katalint, hogy a biennálé kurátori pozíciójáról szóló döntés előzményeiről, annak folyamatáról és szakmai hátteréről kérdezzük. A tavaly ősszel megrendezett második prágai Matter of Art biennálén az Artportal Nézzük meg! című, idén nyáron teljes gőzzel elstartoló videórovatának szerkesztői (Miklósvölgyi Zsolt és Brückner János) is jelen voltak, hogy — a tavalyi Documentáról szóló videós beszámolók mellett — a rovat karakterének és műsorstruktúrájának kikísérletezése céljából a helyszínen forgassanak. Ezért a mostani cikket és villáminterjút az általuk készített felvételekből összevágott videós anyagok kísérik.