Best WordPress Hosting
 

Hét merénylet nem ölte meg, de a száműzetés igen I. Lajos Fülöpöt

Bourbon Fülöp orléans-i herceg XVI. Lajos király unokaöccsének legidősebb fia volt. Kiskorától apja szeretője, Genlis grófné nevelte liberális elvek szerint – ennek eredményeként egy alkalommal a 15 éves herceg Mont-Saint-Michel szigetének erődbörtönét meglátogatva látványosan megrongálta egy börtöncella ajtaját. Apja az 1789-ben kitört forradalom alatt a harmadik rendhez csatlakozott, és „Egyenlőség Fülöp” (Philippe Égalité) polgártárs néven a Konventben a király kivégzésére szavazott.

Lajos Fülöp a forradalom kezdete után belépett a jakobinus klubba, majd ezredesi rangban a hadseregbe. Személyes bátorsága miatt 1792-ben tábornokká léptették elő, a forradalmi háborúk első csatájában, Valmy mellett is kitüntette magát. A forradalom radikalizálódása azonban taszította, XVI. Lajos 1793. januári kivégzése után veszélyben érezte életét és áprilisban átlovagolt az osztrákokhoz. Hazájába csak 21 év után tért vissza.

Apja a Konventben azonnal árulónak bélyegezte és példás megbüntetését kérte, de valamennyi családtagjával együtt őt vetették börtönbe. Lajos Fülöp öccsei később az ott szerzett tuberkulózisban haltak meg, Egyenlőség Fülöpöt a jakobinusok 1793 novemberében a nyaktiló alá küldték.

Száműzte a saját anyját, mégis kiérdemelte az „igazságos” jelzőt: XIII. Lajos

Az eredetileg hugenotta, de a trón megszerzése érdekében katolizált IV. Henrik és Medici Mária elsőszülött fia 1601. szeptember 27-én jött világra a Párizshoz közeli fontainebleau-i kastélyban. Édesapját 1610-ben egy fanatikus katolikus alattvalója meggyilkolta, így a dauphint már kilencévesen Franciaország királyává koronázták – a tényleges uralmat azonban ekkor régensként még anyja gyakorolta. Lajos alig várta, hogy végre nagykorúvá váljon, és saját kezébe vegye a kormányzást. Tizenhatodik születésnapján egyik első intézkedéseként száműzte édesanyját, és meggyilkoltatta annak gyűlölt kegyencét, Concino Concinit. A közepes képességekkel rendelkező uralkodó azonban nem egyedül irányította az államot.

A legkisebb ügyekben is hallgatott tanácsadóira, akik közül a legismertebb az államérdeket mindennél előbbre helyező Richelieu bíboros volt.

A csaknem fél évszázadig tartó francia vallásháborúk befejeződése után, a 17. század elején gazdasági fellendülés következett. Virágzott a kereskedelem és az ipar, országszerte manufaktúrák létesültek. Az ország és a kincstár is gazdagodott. A gazdasági konjunktúra a politikai és társadalmi struktúra átrendeződéséhez vezetett, amely a Napkirály, XIV. Lajos uralkodására fejeződött be.