Best WordPress Hosting
 

Hét merénylet nem ölte meg, de a száműzetés igen I. Lajos Fülöpöt

Bourbon Fülöp orléans-i herceg XVI. Lajos király unokaöccsének legidősebb fia volt. Kiskorától apja szeretője, Genlis grófné nevelte liberális elvek szerint – ennek eredményeként egy alkalommal a 15 éves herceg Mont-Saint-Michel szigetének erődbörtönét meglátogatva látványosan megrongálta egy börtöncella ajtaját. Apja az 1789-ben kitört forradalom alatt a harmadik rendhez csatlakozott, és „Egyenlőség Fülöp” (Philippe Égalité) polgártárs néven a Konventben a király kivégzésére szavazott.

Lajos Fülöp a forradalom kezdete után belépett a jakobinus klubba, majd ezredesi rangban a hadseregbe. Személyes bátorsága miatt 1792-ben tábornokká léptették elő, a forradalmi háborúk első csatájában, Valmy mellett is kitüntette magát. A forradalom radikalizálódása azonban taszította, XVI. Lajos 1793. januári kivégzése után veszélyben érezte életét és áprilisban átlovagolt az osztrákokhoz. Hazájába csak 21 év után tért vissza.

Apja a Konventben azonnal árulónak bélyegezte és példás megbüntetését kérte, de valamennyi családtagjával együtt őt vetették börtönbe. Lajos Fülöp öccsei később az ott szerzett tuberkulózisban haltak meg, Egyenlőség Fülöpöt a jakobinusok 1793 novemberében a nyaktiló alá küldték.

Száműzte a saját anyját, mégis kiérdemelte az „igazságos” jelzőt: XIII. Lajos

Az eredetileg hugenotta, de a trón megszerzése érdekében katolizált IV. Henrik és Medici Mária elsőszülött fia 1601. szeptember 27-én jött világra a Párizshoz közeli fontainebleau-i kastélyban. Édesapját 1610-ben egy fanatikus katolikus alattvalója meggyilkolta, így a dauphint már kilencévesen Franciaország királyává koronázták – a tényleges uralmat azonban ekkor régensként még anyja gyakorolta. Lajos alig várta, hogy végre nagykorúvá váljon, és saját kezébe vegye a kormányzást. Tizenhatodik születésnapján egyik első intézkedéseként száműzte édesanyját, és meggyilkoltatta annak gyűlölt kegyencét, Concino Concinit. A közepes képességekkel rendelkező uralkodó azonban nem egyedül irányította az államot.

A legkisebb ügyekben is hallgatott tanácsadóira, akik közül a legismertebb az államérdeket mindennél előbbre helyező Richelieu bíboros volt.

A csaknem fél évszázadig tartó francia vallásháborúk befejeződése után, a 17. század elején gazdasági fellendülés következett. Virágzott a kereskedelem és az ipar, országszerte manufaktúrák létesültek. Az ország és a kincstár is gazdagodott. A gazdasági konjunktúra a politikai és társadalmi struktúra átrendeződéséhez vezetett, amely a Napkirály, XIV. Lajos uralkodására fejeződött be.

Ezt a tíz magyar filmet kedvelik a legjobban a franciák

A közelgő cannes-i filmfesztivál alkalmából készítette el a Magyar Filmadatbázis (Mafab) az Allocine francia filmadatbázis adatai alapján a Franciaországban legkedveltebb magyar vagy magyar rendező által készített filmek top 10-es listáját.

1. Sátántangó

Tarr Béla Krasznahorkai László azonos című regénye alapján 1994-ben bemutatott alkotása az életmű csúcspontja, kultfilmmé vált szerte a világon. A hétórás film ugyanazokat a történéseket más-más szemszögből láttatja. Susan Sontag szerint „ellenállhatatlan és elbűvölő a hét óra minden egyes perce. Szívesen megnézném évente egyszer a hátralevő életemben.” 

Guillaume Musso: A brooklyni lány

Furcsán vagyok én Musso-val. Kedvenc íróim között tartom számon, és tulajdonképpen nem tud csalódást okozni, mert minden könyve magával ragad, izgalmas és letehetetlen, és még az is borítékolható, hogy egy-két olyan csavar is lesz a történetben, amire – bármennyire is számítok rá, – nem számítottam. :D

Szóval igen, méltón van a kedvenc íróim között, bár ha jól belegondolok, akkor nekem a régi, elsők között megjelent könyveivel lopta be a szívembe magát, amelyek kicsit misztikusak, kicsit időutazósak, nem is tudom pontosan, milyen jelzőkkel illessem őket. Az első könyv, amit olvastam tőle az Ott leszel? című volt. Na az teljesen levett a lábamról, talán újra is fogom olvasni, hogy kiderüljön, még mindig olyan nagy hatással tud-e lenni rám.

A lényeg, hogy minden könyvét imádom, van amit nagyon, és ha ahhoz viszonyítok, akkor van, amit kevésbé, de határozottan egy nagyon izgalmas, fantáziadús szerzőnek tartom, akit bárkinek szívesen ajánlok olvasásra.

Egy thriller kapta a legtöbb César-díjat

A tíz kategóriában jelölt rendőrdráma elnyerte a legjobb filmnek, a legjobb rendezésnek, a legjobb adaptációnak (Gilles Marchand és Dominik Moll), a legjobb hangmérnöki munkának (Francois Maurel, Olivier Mortier és Luc Thomas) és a legjobb mellékszereplőnek (Bouli Lanners) járó elismerést, a film főszerepét alakító 37 éves Bastien Bouillon pedig a legígéretesebb színésznek járó szobrot vehette át.

A krimi egy megtörtént, brutális párkapcsolati gyilkosságot követő nyomozást dolgoz fel rendőrségi jegyzőkönyv alapján, de a nyomozás nehézségein túl a nők és férfiak közötti kapcsolatok természetét is vizsgálja.

A párizsi Olympia koncertteremben rendezett 48. César-díj-átadó egyik nagy győztese Benoit Magimel, aki a tavalyi év után ezúttal is átvehette a legjobb színésznek járó César-díjat.

Jojo Moyes: Párizs szólóban

Már csak amikor elkezdtem olvasni a könyvet,  akkor vettem észre, hogy ez egy novelláskötet. Mivel a szerzőtől nem olvastam még hasonlót, ugyanakkor a kedvenc íróim közé sorolom, nagyon kíváncsi lettem, hogy mennyire tudja átadni azokat a tőle megszokott érzelmeket, érzéseket, amiket a regényeiben szeretek, amiért alap, hogy minden magyarul megjelent könyvét elolvastam.

El is árulom itt az elején, hogy fantasztikus élmény volt ez a könyv, és – bár a Jojo Moyesról azt is el tudom képzelni, hogy remek regényt írt volna mindegyik novellából, – maximálisan sikerült az érzelmek hullámvasútjára felültetnie, hol jólesően simogatott, hol úgy fájt, mint a szereplőknek, hol pedig a boldogság öntött el. 

A könyv címadó novelláját már-már kisregénynek is mondhatnánk, mert több, mint 100 oldal és a könyv harmadát teszi ki. A Párizs szólóban az utolsó történet a könyvben, de én ezzel kezdem. 

Nemzedéki dühből üres bűvésztrükk – Athéné

Az egyre mélyülő társadalmi különbségek, a karhatalmi erőszak elleni düh és a fiatal generáció reményvesztettségének mozgóképes lángoszlopa kíván lenni Romain Gavras nagy vitákat keltő drámája, a Netflixen megjelent Athéné (Athena). Egy nem kérdező, csak az ablakot betörő, látványos felkiáltás, kijózanító pofon, hogy vajon merre tarthat napjaink Franciaországa vagy akár az egész világ. Kérdés azonban, hogy […]

The post Nemzedéki dühből üres bűvésztrükk – Athéné appeared first on Filmtekercs.hu.

Virginie Grimaldi: Ha az élet citrommal kínál

A szerző első könyvére teljesen véletlenül bukkantam a könyvtárban, és viharos sebességgel olvastam el. A másodikat, a Merci, nagyik!-at már tudatosan kölcsönöztem ki ezután, ennek a könyvnek a megjelenését pedig már nagyon vártam. Megérte várni, nem csalódtam, kedvenc lett. Mint ahogyan Virginie Grimaldi és bekerült a kedvenc szerzőim közé, akinek az új megjelenéseit nagy izgalommal és szeretettel várom majd a jövőben. 

Ha az élet citrommal kínál… Mi jut eszünkbe erről a címről? Pl. az, hogy ha az élet nem egyből édes és szuper, hanem kicsit savanykás és szomorú, akkor is próbáljunk helytállni és kihozni belőle, amit csak tudunk.

Vagy azt, hogy a savanyú is lehet jó, mert hozzáedződünk a nehézségekhez, és a későbbiekben jobban értékeljük a jó és szép dolgokat. Vagy azt, hogy megtanulunk küzdeni, hogy ne legyen az a citrom savanyú, esetleg még savanyúbb, és az idő múlásával észrevesszük, hogy nem is az, hanem friss, üde, színes. Vagy azt is beláthatjuk, hogy bennünket citrommal kínált, de mást lehet, hogy sz@rral és akkor a citrom még mindig sokkal jobb.