Best WordPress Hosting
 

A gyarmatok történeteit is megírta a 20. század egyik legsikeresebb színpadi szerzője

A sokoldalú W. S. Maugham, akinek fél évszázadnál is hosszabb alkotói pályája még a 19. század végén, a nagyvárosi naturalista nyomorirodalom jegyében indult (Liza of Lambeth [Liza, Lambethből], 1897), évtizedről évtizedre létrehozott jelentős műveket: nemcsak a századelő emlékezetes nevelődési regénye, az Örök szolgaság (Of Human Bondage, 1915) fűződik a nevéhez, de a két háború közötti időszak irodalmi-művészeti, illetve színházi életének atmoszferikus ábrázolása is (Sör és perec [Cakes and Ale], 1930); Színház [Theatre], 1937), nem beszélve a Gaugain élettörténetét modellként használó Az ördög sarkantyújáról (The Moon and Sixpence, 1919).

Húsz regény és többkötetnyi útirajz mellett harminc darabot írt, és a 20. század egyik legsikeresebb színpadi szerzője lett (a színműveiből, regényeiből és novelláiból készült filmadaptációknak is betudhatóan az 1930-as években az egész világon nem volt író, aki nála jobban keresett volna). A magyarul Ashenden, a hírszerző címmel megjelent kötet novelláinak köszönhetően John Le Carré és mások joggal látták benne a valódi kémirodalom megalapítóját – talán mert Maugham az első világháború idején valóban dolgozott is a brit hírszerzés kötelékében –, ahogy Hitchcock A titkos ügynökét is ezek a szövegek inspirálták.

Mai perspektívából talán mégis novellistaként tűnik a legizgalmasabbnak, a többkötetnyi termésből is főként a csendes-óceáni szigeteken és a Távol-Keleten, részben gyarmati-birodalmi környezetben játszódó elbeszélések: ezek rajzolják ki azt a képzeleti régiót, amelyet „Maugham-országként” tart számon az irodalmi emlékezet. Már író-nemzedéktársai is ezeket a műveit tartották a legnagyobbra, köztük Evelyn Waugh, Graham Greene, Isherwood és még az egyébként birodalomellenes Orwell is.

Szerelmes történet nyerte el a Goncourt-díjat

A L’Iconoclaste kiadó gondozásában megjelent csaknem 600 oldalas mű a 20. századi Olaszországba kalauzolja az olvasót egy ellentmondásos szerelmi történeten és a művészet iránti szenvedélyen keresztül.

A zsűri a 14. fordulóban hozta ki győztesnek az 52 éves szerző regényét, ami arra utal, hogy hatalmas verseny volt idén a döntőbe jutott művek között. A Veiller sur elle végül a zsűrielnök Didier Decoin szavazatával győzött, amely két voksot ér.

„Ez egy fantasztikus pillanat, soha nem gondoltam volna, hogy egyszer az életben ilyet fogok átélni” –mondta újságíróknak Jean-Baptiste Andrea a párizsi Drouant étterem előtt, ahol 1914 óta hagyományosan egy ebéd keretében ítéli oda és adja át a zsűri a Goncourt-díjat.

Az írásnak ereje van – Pécsen merít ihletet az új-zélandi írónő és aktivista (videó)

„Részt vettem néhány írórezidencia-programban Új-Zélandon és Ausztráliában, de ilyen helyen még sohasem jártam” – mondja az írónő, akit elvarázsolt a művészettel és történelemmel átitatott Pécs.  Kathryn van Beek munkássága során kiemelt figyelmet fordít a társadalmi témák feldolgozására. Erről is mesélt videónkban.

Készítette: Talum Fruzsina, Honti Gergely és Ujvári Gyula

Ez a bejegyzés: Az írásnak ereje van – Pécsen merít ihletet az új-zélandi írónő és aktivista (videó) eredetileg innen származik: kultúra.hu.

A skót misszionárius, aki bejárta Afrikát – David Livingstone

A Glasgow közeli Blantyre-ben született 1813. március 19-én, szegény munkásszülők hét gyermeke közül másodikként. Már tízéves korától egész nap a pamutfonóban dolgozott, de hajtotta a tudásvágy. Első keresetéből latin nyelvkönyvet vett, esti iskolába járt, majd a mélységesen vallásos Livingstone úgy döntött, hogy orvos-misszionárius lesz. 1836-tól a glasgow-i egyetemen munka mellett görögöt, teológiát és orvostant hallgatott, 1840-ben Londonban szerzett orvosi oklevelet.

Első hittérítő útjára 1840 végén indult. Eredetileg Kínába készült, de az ópiumháború miatt végül Dél-Afrika mellett döntött. 1841 tavaszán érkezett Fokvárosba, ahonnan az angol kolóniától északra fekvő, feltáratlan vidékre indult. Megismerte a helyi nyelveket és szokásokat, és messzebb hatolt be a Kalahári-medencébe, mint előtte bármelyik európai felfedező.

1843-ban oroszlántámadás érte, ami azonban nem szegte kedvét, bár bal karján maradandó sérülést szenvedett. Livingstone nem tartozott a hagyományos hittérítők közé: az a meggyőződés hajtotta, hogy az ő feladata megtalálni az utat a kontinens szívébe, amelyet azután a misszionáriusok és kereskedők használhatnak, megingatva a rabszolga-kereskedelmet. Az afrikaiakat magával egyenlőknek tekintette, iparra és földművelésre próbálta őket tanítani. Harminc évet töltött Afrikában, és a becslések szerint haláláig összesen mintegy 46 ezer kilométert tett meg, mindezt főként gyalog.

Bánki Éva portugáliai útinaplója 2. – Hogy fogjunk hozzá a világ meghódításához?

Középkori költeményeikből tudjuk, hogy a portugálok mindig is érzelmes viszonyban voltak a tengerrel. De miért épp a XV–XVI. században jutottak el oda, hogy úgy érezzék, nekik a „tengeren túl” valamiféle küldetésük van? Az arabok kiűzése után a portugálok nyilván cél és tennivaló nélkül maradtak. De a keresztes eszme, a keresztény rokonok feltalálásának vágya továbbra is mélyen gyökerezett a lelkükben.

Apa, fiú, testvér, rokon – a középkori ember hajlamos volt családi kapcsolatok mentén gondolkodni a világról. A középkori magyar királyság legnagyobb felfedező útja, Julianus expedíciója is a „rokonok” megtalálására irányult. Képzeljük csak el, több mint háromszáz éven át nem felejtődött el, hogy élnek keleten maradt testvéreink! A Kárpát-medencében élők többsége úgy érezhette, „tartozunk” nekik valamivel.

A „rokonkeresés” láza a portugálokat sem hagyta nyugodni. Ők János papot és az ő titokzatos országát keresték égen-földön. Égen-földön, tengeren és szárazföldön. Nemcsak a portugálok keresték őt, hanem szinte mindenki Európában – viszont a portugálok voltak azok, akik rá is akadtak: az abesszin (etióp) uralkodóban „ismerték fel” a középkori mesék legendás papkirályát.

Laurie Halse Anderson amerikai írónő nyerte el idén az Astrid Lindgren-emlékdíjat

A világ legnagyobb pénzjutalommal – ötmillió svéd koronával (több mint 167 millió forint) – járó gyermekkönyv-díjának győztesét a bolognai gyermekkönyvvásáron és Stockholmban is kihirdették kedden.

Boel Westin zsűrielnök szerint Halse Anderson egyszerre ír lebilincselően és megindítóan kihívást jelentő témákról. Olyan szenvedély van az írásaiban, amely egyenesen a szívünkig hatol.

A New York állambeli Potsdamban született és napjainkban Philadelphiában élő Halse Anderson eleinte újságíróként dolgozott. 1996-ban adta ki első gyermekkönyvét. Az áttörést a Hadd mondjam el (1999) című bestseller hozta meg számára, amelyet később Kristen Stewart főszereplésével meg is filmesítettek. A szexuális erőszak túlélésének őszinte és árnyalt ábrázolása részben Halse Anderson saját tinédzserkori traumáján alapul. Az írónő további fontos könyvei közé tartozik a Jégviráglányok, amely két, étkezési zavarral küzdő lányról szól, valamint az amerikai függetlenségi háború idején játszódó Seeds of America (Amerika magjai) trilógia, amelynek főhőse egy 13 éves rabszolgalány, aki saját és húga szabadságáért küzd.

Árverésre kerül a világ legrégebbi, legteljesebb héber Bibliája

A 9-10. századi kódex szövegét négyszáz pergamenlapra – amelyhez több mint száz állat bőrét használták fel – egy írnok írta fel héber nyelven. A kötet később egy, a mai Szíria területén lévő zsinagógába került, amelynek épülete a 13–14. század környékén megsemmisült. A kódexben található feljegyzések azt mutatják, hogy a következő tulajdonosa egy bizonyos Salama bin Abi al-Fakhr volt, akinek a zsinagóga újjáépítéséig kellett volna biztonságban tartania. A zsinagóga nem épült újjá, a kódex pedig a következő hatszáz évre eltűnt.

Amikor 1929-ben újra megjelent Frankfurtban, egy David Solomon Sassoon nevű bibliofil vette meg 350 fontért. A róla elnevezett kódex 1978-ig az örökösöknél maradt, majd a brit vasúti nyugdíjalap vásárolta meg 320 ezer dollárért. Később, 1989-ben 3,19 millió dollárért adták el. Ma Jacqui Safra svájci gyűjtő tulajdonában van, nem lehet tudni, hogy miért döntött az eladás mellett.

A Sassoon-kódex 24 könyvből áll, három részre osztva, és a Tóra-tekercsekkel ellentétben magánhangzókat és ékezetes jeleket is tartalmaz. Az annotációk, kommentárok és tulajdonosi feljegyzések szintén igen különlegessé teszik a kötetet a zsidó szájhagyományok és a modern héber Biblia közötti kapcsolatok tanulmányozásának viszonylatában. Értékét növeli, hogy szinte teljes épségben megmaradt – csak a Genezis első tíz fejezete hiányzik belőle.

Ikonikus hollywoodi jelmezeket és kellékeket árvereztek

A Heritage Auctions árverésén, adta hírül a Smithsonian Magazine, nem ez volt az egyetlen tárgy, amely a von Trapp család történetéből készült zenés filmből származott. Julie Andrews gitárjáért néhány ezer dollárral fizettek csak kevesebbet.

A gitár használat közben:

Dick Van Dyke zakója, amelyez az 1964-ben forgatott Mary Poppinsban viselt, kétszázezer dollárért (kb. 76 millió forint) kelt el. A Meglógtam a Ferrarival című filmben címszereplő autó másolatáért mintegy 126 millió forintot adtak, míg a főszereplő, Matthew Broderick által hordott mellényt közel 54 millió forintért ütötték le.

Közel félmillió dollárt fizettek az Óz, a csodák csodája film egyik kellékéért

A két Oscar-díjjal elismert alkotás tette világhírűvé a 17 éves Judy Garlandot. Az MGM-nél készült a zenés film, rendezői Victor Fleming, Richard Thorpe és King Vidor voltak. A díszletet Edwin B. Willis, a jelmezeket Adrian tervezte.

A kelléket, adta hírül a Smithsonian Magazine, a gonosz Nyugati boszorkányt játszó Margaret Hamilton használta, ezen mutatta meg Dorothynak, mennyi ideje van még a Madárijesztőnek, a Bádogembernek és a Gyáva Oroszlánnak, hogy megmentsék őt. A finoman megmunkált homokórából két darab készült, egy fa-papírmasé és egy műgyanta verzió. A forgatás után bekerültek az MGM kellékraktárába, majd feltűntek a Babes on Broadway (1941), a Diane (1956) és a 7 Faces of Dr. Lao (1964) című filmekben is.

Ebben a videóban az eredeti használat közben látható a homokóra:

Oscar-díj – Kilencvenkét alkotás közül kerülhet ki a nemzetközi film kategóriájának győztese

Mindhárom mezőnyben erős produkciókkal képviseltetik magukat a nagy stúdiók és a függetlenek is. A variety.com cikke szerint a nemzetközi film kategóriájában évek óta a legerősebb mezőny állt össze: mások mellett Belgiumból a Közel, amelyet már több nagy filmfesztivál, köztük Cannes is díjazott, Dániából a Szent pók, Franciaországból a Saint Omer, Lengyelországból az EO, Ausztriából pedig a Fűző versenghet az Oscar-szoborért, korábban már nyilvánosságra került az olasz, a brit, a kambodzsai nominálás. Magyarország idén a Blokád című filmet nevezte. (A rendezővel készített interjúnk itt olvasható.)

Tősér Ádám Blokád című filmje. Fotó: Film Positive/Szvacsek Attila

A nevezési feltételeket teljesítő 92 alkotásból álló listát a filmakadémia legalább 8-9 filmet megtekintő, előzetes becslés szerint mintegy 1100 tagjának szavazatai alapján szűkítik le 15-re. A rövid listán szereplő filmek címét december 21-én jelentik be.

A Srí Lanka-i Shehan Karunatilaka nyerte Booker-díjat

A gyilkos Srí Lanka-i polgárháború idején játszódó The Seven Moons of Maali Almeida (Maali Almeida hét holdja) természetfeletti történet: egy fotósról szól, aki arra ébred egy nap, hogy meghalt, de van egy hete, hogy megkérje barátait, keressék meg a fotóit és leplezzék le a háború brutalitását.

A díjat Kamilla, III. Károly brit uralkodó felesége adta át a hétfő esti ceremónián.

A nagy presztízsű elismerést az Egyesült Királyságban megjelent, angol nyelvű szépirodalmi mű szerzője kaphatja, és 50 ezer font (23,7 millió forint) pénzjutalom jár mellé.

Bertolt Brecht születésének 125. évfordulóját ünneplik februárban Augsburgban

A rendezvény 2023. február 10-én kezdődik, a német drámaíró születésnapján, és február 19-én fejeződik be. A kulturális fesztivál igazgatója, Julian Warner a részletes programot decemberre ígérte, de annyit elárult, hogy a tervek között szerepel egy nagyszabású megnyitó felvonulás, egy ünnepség, birkózás mint politikai színház és beszélgetések Brechttel mint mesterséges intelligenciával. Utóbbi megvalósításában az augsburgi Staatstheater lesz a fesztivál együttműködő partnere, amely digitális részlegével járul hozzá a produkcióhoz.

A brémai színház Brecht Ein Brotladen című darabjával vendégszerepel a fesztiválon. A programban zenei produkciók is helyet kaptak, ezek között rendezik meg a Hosszú Brecht-éjszakát is különleges fellépésekkel.

Brecht, aki jelentős újítóként vonult be a színháztörténetbe, Kelet-Berlinben halt meg 1956-ban. Augsburgban évente megrendezett ünnepséggel emlékeznek meg a drámaíróról. Szülőházában egy múzeum is működik.

Az ész bizonyosságától a szívvel való látásig – 360 éve hunyt el Blaise Pascal

1623. június 19-én született Clermont-Ferrand városában, édesanyját kisgyermek korában elvesztette. Beteges gyermek volt, egyszer már az életéről is lemondtak, de ő annál nagyobb szellemi képességekről tett tanúságot. Jómódú adóbérlő apja, aki amatőr matematikus is volt, személyesen felügyelte neveltetését, és kezdetben minden matematikai tárgyú könyvtől eltiltotta, hogy inkább latint és görögöt tanuljon. A legenda szerint Pascal mégis magától felfedezte Euklidész legfontosabb teorémáit, mire atyja beadta derekát és hagyta, hogy kedvenc tudományával foglalkozhasson.

1631-ben Párizsba költöztek, majd az ifjú Pascal rendszeresen részt vett olyan összejöveteleken, ahol korának neves tudósaival, művészeivel és egyházi vezetőivel találkozhatott. Tizenhét évesen értekezést publikált a mértani kúpokról, amelyről Descartes el sem hitte, hogy a művet egy kamasz fiú írta, Pascal ezért élete végéig ellenérzéssel viseltetett tudós vetélytársa iránt. Egy évvel később,

hogy megkönnyítse apja munkáját, fogaskerekekkel működő számológépet (pascalin) készített, amely képes volt összeadásra és kivonásra.

50 éves Ben Affleck

Benjamin Géza Affleck – magyar keresztnevét a család magyar szomszédjával való barátság okán kapta – Kaliforniában született, de a keleti parton, Massachusetts államban nőtt fel. Testvére, Casey Affleck 2016-ban A régi városért nyert Oscar-díjat mint a legjobb férfi főszereplő. Ben tízévesen tűnt fel egy tévésorozatban, és ekkor ismerkedett meg a szomszédjukban lakó Matt Damonnal, aki máig az egyik legjobb barátja. A filmes karrierről ábrándozó fiúk együtt jártak színészválogatásokra, és együtt tűntek fel a filmvásznon – igaz, csak tömegjelenetekben. Néhány évre aztán elvált útjuk – Damon a Harvardra, Affleck egy vermonti egyetemre iratkozott be, de egyikük sem szerzett diplomát, inkább nagy reményekkel Los Angelesbe indultak.

Affleck a független filmes Kevin Smith szinte valamennyi alkotásában játszott, de a kiugrás egyre váratott magára. Barátjával úgy döntöttek, hogy megírják maguknak a nagy szerepet, így született meg a Good Will Hunting forgatókönyve. Az ötletet megvette a Miramax filmstúdió, amely még abba is beleegyezett, hogy a két fiatalember játssza a főszerepet. Nem bánták meg: a hányatott sorsú fiatal matekzseniről szóló film a költségek tízszeresét hozta be, a páros 1998-ban elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó Golden Globe-díjat, magát a filmet kilenc kategóriában jelölték Oscar-díjra. A legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában győzött is, s a 25 éves Affleck a kategória addigi legfiatalabb nyerteseként szoríthatta magához az aranyszobrot.

Matt Damon és Ben Affleck az Oscarral

130 éve született az utolsó etióp császár

Tafari Makonnen néven jött a világra II. Menelik császár unokaöccsének fiaként. A francia hittérítők iskolájába járt ifjú szellemi képességei felkeltették az uralkodó figyelmét, aki 14 évesen rasz (hercegi) címet adományozott neki, majd két tartomány kormányzását is rábízta. Tizenkilenc évesen hozzáadták a császár dédunokáját, az érdekházasságból szokatlan módon hosszú és boldog kapcsolat lett, a párnak hat gyermeke született.

A császári család 1930 környékén. Fotó: Roger-Viollet via AFP/Harlingue

Az 1913-ben elhunyt II. Menelik utóda 18 éves unokája, Jaszu lett, de az iszlámhoz való kötődése miatt népszerűtlen ifjút meg sem koronázták, 1918-ban pedig letették a trónról. Az új uralkodó Menelik lánya, Zauditu lett, Tafari pedig régenssé és trónörökössé lépett elő. A konzervatív nézeteket valló császárnő fokozatosan háttérbe szorult a reformokat és modernizálást hirdető Tafarival szemben. Tafari elérte, hogy a három évezredes államiságú Etiópiát (akkoriban Libéria mellett a fekete kontinens egyetlen független államát) 1923-ban felvegyék a Népszövetségbe, és

Akit foglyul ejtett Sissi szerepe – Negyven éve hunyt el Romy Schneider

Rosemarie Magdalena Albach-Retty 1938. szeptember 23-án született Bécsben. Osztrák apja, Wolf Albach-Retty és német anyja, Magda Schneider is kedvelt színész volt, utóbbi több filmben Jávor Pál oldalán is szerepelt. Romy hétéves volt, amikor szülei elváltak, életében ez jelentette az első megrázkódtatást. Ezután anyja nevelte. A feltűnően szép lány tizenöt évesen Magda Schneider egyik filmjében állt kamera elé Romy Albach-Schneider néven.

A népszerűséget a Sissi-sorozat hozta meg számára.

A Habsburg-mítoszt, Erzsébet királyné életét idéző romantikus filmekben bájos tinédzserként is meggyőző erővel alakította Ferenc József feleségét. A sorozat első darabja, a Sissi – A magyarok királynéja 1955-ben Németországban lekörözte még az Elfújta a szelet is. Romyt a német filmes Bambi-díjra jelölték, s a német nyelvterület legkedveltebb színésznőjeként ünnepelték, a sajtóban ezt írták róla:

Emma Stone a görög Jorgosz Lanthimosz fekete-fehér némafilmjében szerepel

A Bleat című 30 perces kisjátékfilmet még 2020-ban forgatta Lanthimosz a görögországi Tinosz szigeten. A filmben, amely az élet és halál körforgását egy görög pár életén keresztül ábrázolja, Emma Stone és a francia Damien Bonnard alakítja a főszerepet. A többi szerepre a szigeten élők közül válogattak amatőr színészeket. 

A filmet a Görög Nemzeti Operában vetítik május 6. és 8. között élő zenekari kísérettel, akárcsak a némafilmek aranykorában.

A 48 éves Lanthimosz 2018-ban együtt dolgozott Emma Stone-nal A kedvenc című kosztümös vígjátékában, amely a 18. századi angol királyi udvarban játszódott. Már egy újabb produkciójuk is született: a Poor Things című filmet, amelynek már az utómunkái zajlanak, Frankenstein-variációként jellemezték.

Forest Whitaker életműdíjat kap Cannes-ban

Az elismerést a 75. alkalommal megrendezett A kategóriás nemzetközi filmmustra megnyitóján adják át Whitakernek. A fesztiválon május 18-án díszvetítésen mutatják be a Christophe Castagne és Thomas Sametin rendezésében készült For the Sake of Peace című, Dél-Szudánról szóló filmet, amelynek Whitaker volt a producere – számolt be róla a The Hollywood Reporter.

Az Arany Pálma-életműdíjat korábban mások mellett Jodie Foster, Jeanne Moreau, Bernardo Bertolucci, Manoel de Oliveira, Jane Fonda és Agnes Varda is megkapta a francia filmfesztiválon.

Whitaker először 1988-ban szerepelt Cannes-ban, amikor Clint Eastwood Bird – Charlie Parker élete című filmjének címszerepéért el is nyerte a legjobb színész díját.

Több mint 100 év után újra előkerült és eladó Charlotte Brontë egy miniatűr verseskötete

A Book of Ryhmes by Charlotte Brontë, Sold by Nobody, and Printed by Herself című, barna papírra kézzel írt és kézzel varrt 15 oldalas könyvecskét, amely a világhírű angol írónő tíz, soha nem publikált költeményét tartalmazza, csütörtökön New Yorkban mutatták be a széles nyilvánosságnak.

A névjegykártyánál is kisebb könyvet nem láthatta a nagyközönség azóta, hogy 1916-ban New Yorkban elárverezték 520 dollárért.

A kis könyvecskét most a ritka könyvekkel és nyomtatványokkal foglalkozó James Cummins Bookseller New York-i és a Maggs Bros londoni könyvkereskedés bocsátotta áruba a Régi Könyvek New York-i Nemzetközi Vásárán a meg nem nevezett tulajdonos megbízásából. A tulajdonosról csak annyit közöltek, hogy egy nagyobb könyvbe rejtett borítékban találta meg, és azért bocsátja áruba, hogy biztosítsa a kis kötet jövőbeni fennmaradását.