Best WordPress Hosting
 

Ki néz manapság diafilmet?

Méztermelés, A csodaburgonya, Az imperialista kémtevékenység, Lányok, asszonyok, gyertek traktorosnak – csak néhány diafilmcím egy rég letűnt érát illusztrálandó. Ezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a műfaj történelmi jelentőséggel bír, hiszen korrajzot adnak politikáról, gazdaságról, gondolkodásról; ám az alapításának idén 70. évfordulóját ünneplő a Diafilmgyártó minden korban jóval több volt, mint a propaganda szócsöve.

Amit a diafilmekről tudni érdemes, kell vagy lehet, azt Bíró Ferenc mind tudja. Ahogy azt a jubileumi eseményeket beharangozó sajtóeseményen elárulta: 1974-ben a diafilmekből írta szakdolgozatát, tanára pedig akkor megjegyezte, a téma kimeríthetetlen. Ezt az elmúlt 50 év szisztematikus munkája igazolja, a Fővárosi Szabó Ervin és az Országos Széchényi Könyvtár egykori munkatársa ugyanis megszállottan gyűjti a valaha megjelent diafilmkiadványokat, technikai eszközöket és relikviákat, azokat digitálisan feldolgozza és mások számára is elérhetővé teszi. Mint elmondta: az OSZK-ban körülbelül 2000, a Virtuális Diamúzeum itt elérhető honlapján aktuálisan 4370 diafilm böngészhető és kattintható végig.

Propaganda, ismeretterjesztés, szórakozás

Ingyenes klasszikusokat kínál a Filmio a Film Maraton válogatásából

A frissen felújított Latabár-klasszikus, az Egy szoknya, egy nadrág (1943), Gaál Béla vígjátéka, a Pesti mese (1937), valamint Gazdag Gyula megjelenésekor betiltott szatírája, A sípoló macskakő (1971) csütörtöktől vasárnapig ingyenesen megtekinthető a magyar filmek streaming platformján. 

A Budapesti Klasszikus Film Maratonon a hollywoodi produkciók és ritka gyöngyszemek mellett számos hazai klasszikust is látni lehetett, bemutatták a frissen restaurált Latabár-filmeket, megemlékeztek 150 éves fővárosunkról és külön válogatást szenteltek a Balázs Béla Stúdió alkotóinak, köztük Gazdag Gyula munkásságának. A Filmio kínálatában számos, a Maratonon nagy sikerrel vetített magyar film nézhető, melyek közül három alkotás ingyenesen megtekinthető vasárnap estig. 

Egy szoknya, egy nadrág (1943) 

Több mint 20000 néző vett részt a Film Maratonon

Rekordszámú teltházas vetítéssel, közönségtalálkozókkal és nemzetközi szakmai programokkal zárult a Budapesti Klasszikus Film Maraton, ahol 110 vetítésen több mint 20 000 néző vett részt, megdöntve a korábbi évek látogatószámát. Óriási sikernek bizonyultak a szabadtéri vetítések: a Bazilika előtti Szent István tér négyszer telt meg olyan hírességek kedvéért, mint John Travolta, Garas Dezső, Johnny Depp és […]

The post Több mint 20000 néző vett részt a Film Maratonon appeared first on Filmtekercs.hu.

„A filmfelújítás egy soha véget nem érő történet”

A hazai kulturális rendezvények között az egyik legnépszerűbb program a Budapesti Klasszikus Film Maraton, és miközben a filmeket nézzük, igazából eszünkbe sem jut, hogy egyáltalán nem olyan természetes, hogy 50, 70 vagy akár 100 éve készült alkotásokat tudunk élvezni ilyen minőségben. E mögött a teljesítmény mögött az NFI Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Programja áll.

A program 2017-ben indult, és mostanra nagyot fejlődött. Éves összege akkora, mint egyetlen minimál költségvetésű magyar filmé, és általában évi 30 filmet sikerül felújítani úgy, hogy nehéz nitrófilmek is vannak köztük. Az összes felújítást tekintve mára közel járunk a 200 filmhez, amibe a rövidfilmek, illetve az animációk is beletartoznak. A filmfelújítás nagyon tervezetten, hosszú távú program mentén zajlik, és ez óriási dolog, mert nem az történik, hogy egyszer-kétszer sikerül pénzt szereznünk, mint régebben, hanem a Nemzeti Filmintézet kiszámíthatóan biztosítja az anyagi hátteret a folyamatos munkához.

A Küzdelem a létért című némafilm-töredék koszos és felújított változata

Latabár Kálmán, aki világhírű is lehetett volna

Latabár Kálmánt a ’30-as évektől kezdve a haláláig ünnepelték – színpadon és filmen egyaránt. Ő lett és maradt a mi Latyink, akinek emlékezetes alakításai az idei Budapesti Klasszikus Film Maraton programjában is láthatóak lesznek. A közönség ismét jókat nevethet a mindig brillírozó komikuson az Állami Áruház, az Egy szoknya, egy nadrág, a Mágnás Miska, illetve az Egy bolond százat csinál restaurált filmkockáin.

A művészdinasztiából származó Latabár Kálmán már háromévesen színpadra lépett. A vándorszínészek bizonytalan jövőjét választó szülei mellett kisebb szerepet kapott a Gül Baba című operettben, amit először 1905-ben adtak elő vele Pécsett. A korabeli kritikák szerint mindenki megkönnyezte az alakítását. Nemcsak a közönség, hanem a partnereként játszó apukája is.

A kezdeti sikert nem követte azonnali folytatás. Miután a családfő Budapesten végre biztos szerződést szerzett, a fiúk – Kálmán és öccse, Árpád – a Teleki téri piacon bútor, terítő és más tárgyak eladásából szereztek némi bevételt a házikassza számára. Emiatt az iskolába járás néha csak fakultatív program volt a gyerekek életében.

Scorsese szerint ő volt a rendezők rendezője, Tarantino neki köszönheti az Aljas nyolcast – André de Toth kalandos élete

Elautózott a Keleti pályaudvarig. A kulcsot a kocsiban hagyta, felszállt a vonatra és meg sem állt Londonig, ahol újra elszegődött a Korda testvérekhez tanulni, dolgozni. Ezzel kezdődött az 1913-ban született Tóth Endre, vagy, ahogy a világ megismerte, André de Toth nemzetközi karrierje, aminek legfontosabb állomása Hollywood lett. A kísérletező kedvű rendező az álomgyárban megújította a […]

The post Scorsese szerint ő volt a rendezők rendezője, Tarantino neki köszönheti az Aljas nyolcast – André de Toth kalandos élete appeared first on Filmtekercs.hu.

10 film, amit meg kell néznünk a Budapesti Klasszikus Film Maratonon

A hazai klasszikusok mellett néhány külföldi sikerfilm is látható lesz, a vetítéseken túl pedig szakmai események, kerekasztal-beszélgetések, mesterkurzusok és filmkoncertek színesítik a programot. Összegyűjtöttünk tíz filmet, amit kár lenne kihagyni szeptember 12. és 17. között.

A tanítványok 

Amikor 1985-ben megrendezte első játékfilmjét, Bereményi Gézát már mindenki ismerte – nemcsak mint Cseh Tamás alkotótársát, de mint olyan mozik forgatókönyvíróját is, mint a Megáll az idő és A nagy generáció. Éppen ezért nem meglepő, hogy A tanítványok mind dramaturgia, mind képi világ szempontjából egy új formákkal kísérletező, ám kiforrott művész útkereséséről tanúskodik. Az egyén történelemhez való viszonya iránt fokozottan érdeklődő rendező a két világháború közti Magyarország miliőjébe ágyazottan mesél kudarcos mester-tanítvány viszonyokról, valós személyeket is megidézve. A hiteles korlenyomatnál azonban sokkal több a film: meghökkentő időkezelése, az archív felvételek hangulatfestő jellege és az Eperjes Károly által megformált sodródó főhős karakterábrázolása a legfontosabb magyar mozik sorába emeli az alkotást. Nem is beszélve a vonatjelenetről, mely Szőts István Emberek a havasonja előtt tiszteleg.

Te mit nézel majd idén a Budapesti Klasszikus Film Maratonon?

Szeptember 12-én indul az idei Budapesti Klasszikus Film Maraton, amely ezúttal is közel 100 restaurált magyar és nemzetközi klasszikussal várja az érdeklődőket. Most pedig a teljes program megjelent az eseményhez. Te mit nézel majd meg? Idén is feldobja az ősz kezdetét a Budapesti Klasszikus Film Maraton! A szeptember 12-e és 17-e között futó filmes eseményen […]

The post Te mit nézel majd idén a Budapesti Klasszikus Film Maratonon? appeared first on Filmtekercs.hu.

Felújított filmklasszikusok áradata a fővárosban

A restaurált klasszikusok és filmtörténeti gyöngyszemek nemzetközi fesztiválját, a Budapesti Klasszikus Film Maratont szeptember 12-17. között immár hatodik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Filmintézet. A központi téma ezúttal a világhírű Kordák univerzuma. A Budapesti Klasszikus Film Maraton idén is a bevált helyszíneken, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban és a Francia Intézetben várja a […]

The post Felújított filmklasszikusok áradata a fővárosban appeared first on Filmtekercs.hu.

A világhírű Kordák elképesztő univerzuma Budapesten

A Budapesti Klasszikus Film Maraton idén is a jól bevált helyszíneken, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban és a Francia Intézetben várja a látogatókat, és ezúttal sem maradhatnak el az ingyenes szabadtéri vetítések a Bazilika előtt, a Szent István téren. A rendezvényt változatos szakmai programok, kerekasztal-beszélgetések kísérik, valamint több restaurálási premier és filmtörténettel foglalkozó alkotás bemutatója is várható. A fesztivál kiemelt témája a Korda-univerzum lesz, a látványos közönségkedvenc filmek alkotója, a Sir Alexander Kordaként világhírűvé vált Korda Sándor rendező-producer születésének 130. évfordulója alkalmából.

A filmválogatás nem csak Korda Sándor pályáját és fontosabb alkotásait mutatja be, hanem azt az izgalmas szellemi közeget, azokat a magyar és nemzetközi munkatársakat is,

akik közreműködtek a második világháború utáni brit filmipar megteremtésében, többek között a két másik Korda testvért, Zoltánt (akiről 10 érdekesség olvasható ebben a cikkünkben) és Vincét és a legendás forgatókönyvírót, Bíró Lajost. (Hollywod megalapításának leghíresebb magyarjait itt gyűjtöttük össze.)

Teltházak és nézőrekord a Film Maratonon

Több mint negyven teltházas vetítéssel, közönségtalálkozókkal és nemzetközi szakmai programokkal zárult a Budapest-Bécs-Hollywood mottóval megrendezett Budapesti Klasszikus Film Maraton, a Nemzeti Filmintézet felújított mozgóképeket bemutató rendezvénye. A közel 100 izgalmas alkotást hat napon át, négy helyszínen felvonultató fesztiválon összesen húszezer néző vett részt. A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatóság és a világ filmarchívumainak gyűjteményeiből felújított […]

The post Teltházak és nézőrekord a Film Maratonon appeared first on Filmtekercs.hu.

Jászai Mari bordatöréssel fejezte be A tolonc forgatását

Az idei Budapesti Klasszikus Film Maraton számos film ritkasággal örvendezteti meg a közönséget, köztük az egyik korai magyar némafilmmel, A tolonccal, amelyet felújított és digitalizált változatban, eredeti pompájában lehet majd megtekinteni. A Kertész Mihály által rendezett alkotás kópiája 2006-ban került elő a New York-i Magyar Ház pincéjéből. A népszínmű adaptációja azért különleges, mert ez az egyetlen, amely megörökítette az utókornak filmszalagon a magyar színjátszás nagyasszonyát, Jászai Marit. A filmet szabadtéren, a Szent István téren felállított óriásvásznon, a Győri Filharmonikus Zenekar élő zenei kíséretében láthatja a közönség. Összegyűjtöttünk öt érdekességet, amelyek A tolonc elkészítésének kulisszái mögé vezetnek be.

1) A tolonc a Hollywoodban világhírűvé vált Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály legkorábbi fennmaradt rendezése, igazi filmritkaság. Az ekkor 28 éves Kertész a kolozsvári Proja-film cégnél készítette el a filmet, amely egyébként már a tizedik alkotása volt. A hazai filmes körökben is az elsők közt számontartott direktor 1919-ben Bécsbe, majd Hollywoodba emigrált, ahol az egyik legtermékenyebb rendezőként dolgozott élete végéig. Közel ötven Magyarországon forgatott filmje közül még Az utolsó hajnal (1917) és a Jön az öcsém (1919) című rövidfilm maradt fenn.

2) A tolonc az egyetlen fennmaradt film, amelyben Jászai Mari játékát megcsodálhatjuk. A színpad nagyasszonya ezen kívül még egyszer játszott mozgóképen: az 1914-es, azóta elveszett Bánk bán adaptációban Gertrudist alakította. A tolonc forgatása nem ment feszültségmentesen, a színésznő az egyik jelenet során bordatörést szenvedett, amikor a szerepe szerint meg kellett állítani egy hintót, hogy a rajta ülőknek jósoljon. A rendezővel, Kertész Mihállyal kölcsönösen egymást okolták a galibáért, a színésznő pedig neheztelve hagyta el a forgatást.

Cannes-i fesztiváligazgató: a Budapesti Klasszikus Filmmaraton fantasztikus kezdeményezés

A felújított filmklasszikusokat felvonultató fesztiválon szerda este az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz látható a filmtörténet kezdeteiről szóló Lumiere! – A kaland kezdete című film, amelyet Thierry Frémaux a Lumiere-filmek fennmaradt képkockáiból állított össze egyetlen filmalkotássá. A filmes szakember élőben fogja kommentálni a némafilmekből összevágott másfélórás filmet.

Thierry Frémaux szerint egy nemzet kiemelkedő kortárs filmjei mögött mindig jelentős filmtörténet áll. „A koreai, a francia, az amerikai vagy az olasz filmművészet a példája annak, hogy a kortárs filmjeik azért erősek, mert a nemzeti hagyományból nőttek ki. Van mögöttük történelem, hagyomány és kultúra. Vegyük csak Nemes László, Tarr Béla, Mundruczó Kornél vagy Enyedi Ildikó filmjeit! Fantasztikus, hogy egy kis országban ennyi nagyszerű filmrendező létezik. De ehhez azt is látni kell, hogy mögöttük egy filmes hagyomány, filmes iskolák, egy filmtörténet húzódik” – hívta fel a figyelmet.

A magyar filmklasszikusok közül kiemelte Tóth Endre (André de Toth) nevét, akit barátjának is tudhatott, valamint Jancsó Miklóst. „De például soha nem láttam magyar fekete-fehér krimit. Lehet, hogy van ilyen, de én soha nem találkoztam ilyennel” – jegyezte meg. Thierry Frémaux annak a reményének adott hangot, hogy a Budapesti Klasszikus Filmmaraton nézői között „talán lesz olyan fiatal, aki 15 év múlva majd azt mondja, hogy a filmeket nézve kezdte érdekelni a filmművészet. Velem pont ez történt” – mondta.

Bujtor István visszatér a filmvászonra

A Budapesti Klasszikus Film Maratonon vetítik Az oroszlán ugrani készül felújított változatát

Bár az 1980-as években vált igazán híressé Ötvös Csöpi szerepében a bátor és ügyes, mindent legyőző akcióhős figuráját a Budapesti Klasszikus Film Maratonon is látható első magyar kémfilmben, Az oroszlán ugrani készül című alkotásban keltette életre először a 80 éve született Bujtor István. A film felújított változatát a fesztiválon láthatja először a közönség.

A világot nagy veszély fenyegeti: egy frissen szabadult háborús bűnös orvos tömegpusztító fegyverrel felérő szérumáért folyik a hajsza. Egy náci exparancsnok és szadista ügynöke megkörnyékezi a professzort, akit a lánya életével zsarolnak. Még szerencse, hogy a magyar rendőrség szuperügynöke, Menő Fej is rááll az ügyre. A nyomába eredő gengsztereket egy-két pofon vagy kütyü bevetésével intézi el, és közben mindig marad elég ideje a hölgyekre is.

Szeptemberben ismét jön a Budapesti Klasszikus Film Maraton

A frissen felújított, népszerű klasszikusokat és ritkaságokat bemutató fesztivál hat napja alatt mintegy száz filmet láthat a közönség a világ filmtörténetének legjavából. A Budapesti Klasszikus Film Maraton célja, hogy hazai és nemzetközi fókuszba állítsa a magyar film értékeit, és bemutassa az európai filmarchívumok legféltettebb kincseit a magyar közönségnek. A program fénypontjaként öt estére ismét ingyenes szabadtéri mozivá alakul a Szent István-bazilika előtti tér.

A Filmmaraton idén is gazdag programmal várja az érdeklődőket.

A szeptemberi fesztivál alaptémája Hollywood közép-európai gyökerei lesznek.