Best WordPress Hosting
 

Gyermekotthonból a világ színpadjaira

A közelmúltban a barokk gesztikáról tartottál lebilincselő előadást a Magyar Zene Házában. Miféle tudás ez, és hogyan tettél rá szert?

Lipcsében, a Felix Mendelssohn Bartholdy Zenei és Színházi Főiskolán szereztem a diplomámat a régizenei mesterképzésen, a tanulmányaim része volt a barokk gesztika ismerete. Az énekesek és a színészek mindig is használtak/használnak előadás közben kézmozdulatokat. Ezeknek a barokkban kialakult rendje hasznos kulcsot ad egy-egy figura jellemének ábrázolásához. Vannak, akik például azt kutatják, hogy az egyházzenében, mondjuk egy oratórium előadásában a barokk gesztika anno hogyan jelent meg, ez engem is egyre inkább foglalkoztat. A gesztusok gyökere ősi, és nagyon mélyre nyúlik vissza.

Nyáron Eszterházán, ősszel a budai Várban Joseph Haydn Aki hűtlen, pórul jár című vígoperájában a kedves és szépen éneklő Sandrinát alakítottad.

Selmeczi György szerencse- és lázadásgombócai

Az a benyomásom, hogy az élete és a pályája nyitott könyv. A honlapján és a Wikipédián hosszan-hosszan lehet róluk olvasni, és könnyű elveszni a részletekben. Felkészült-e, hogy válogasson, és elmondja, melyek voltak azok az események, amik segítették vagy akadályozták?

Nagyon is felkészültem, és örülök, hogy alkalmam nyílik egy picit szelektálni az életem szakmai momentumaiban. Mostanában egy csomó marginális mozzanat is felszínre került, amik inkább a nosztalgia, mint az értékelvű vizsgálat tárgykörébe tartoznak.

Azzal kezdem, hogy kénytelen vagyok a szerencse kegyeltjének mondani magam. A pályám bizonyos pontjain olyan csodálatos együttállások jöttek létre, amelyekért nagyon hálás vagyok a Fennvalónak és természetesen a családomnak, a környezetemnek, a baráti körömnek, a tanítványaimnak is. Ilyen szerencsés együttállás volt jellemző a gyermek- és a fiatalkoromra. Én nem egyetlen idolnak vagyok hálás, hanem számtalan csodálatos mesternek. Ezt adta Kolozsvár és Bukarest. Szörnyűséges bezártságban, diktatúrában éltünk, amelyben a hatalmas tudású embereknek nem volt más választásuk, mint az új generációba fektetni minden energiát. Nem utazhattak, nem foglalkozhattak kedvükre azokkal a témákkal, amelyek érdekelték őket.

Népdalok a szakralitás és a mindennapok tengelyén – így él a zenében Sebestyén Márta és édesanyja

Ezekre a kérdésekre sokféle válasz adható, mindazonáltal Sebestyén Márta átütő éneke immár több évtizede formálja a hagyományos zenéről alkotott képünket és definiálja a népdalok előadásmódjának esztétikáját. Így igazán nem érhet minket meglepetésként, hogy édesanyja, Sebestyénné Farkas Ilona szintén nagy hatású zenei munkássággal büszkélkedhet: Mona néni – ahogyan mindenki ismeri – a hazai zenepedagógia fontos alakja, Kodály Zoltán tanítványa, népzenész, a mai napig aktív kórusvezető.

Sebestyén Márta és édesanyja nem csak külön-külön, de együtt is gyakori vendégei különféle zenei programoknak, beszélgetéseknek, hiszen a magyar népzenei, illetve klasszikus zenei élet meghatározó résztvevőiként személyük és munkásságuk sokak számára jelent inspirációt és hiteles forrást. Kapcsolatuk a zenével természetes, magától értetődő, mondhatni, eleve elrendelt, ami azonban korántsem jelenti azt, hogy a sikeres előadóművésszé és zenepedagógussá válásért ne dolgoztak volna meg tántoríthatatlan kitartással és szorgalommal.

Sebestyénné Farkas Ilona