Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Liszt Ferenc Zeneakadémia

A Zeneakadémián is van standing ovation

Közzétette szerző

A Covid-járvány után szűkebb esztendők következtek a Zeneakadémia koncertkínálatát tekintve is. Az idei program azonban mintha ismét színesebb lenne.

A Zeneakadémiát is megtépázta a világjárvány, aztán az energiaválság, és ebből azóta sem álltunk egészen talpra. De jól érzékeli, most valamelyest bővülnek a lehetőségeink, így gazdagabb szezont tudtunk hirdetni. Megjegyzem, az elmúlt évek programkínálatát sem tartom érdektelennek, sőt. A Zeneakadémia koncertszervezésének mindig alapvetése volt, hogy a művésztanárokkal és a hallgatókkal közösen, az ő aktív részvételükkel alakítsa ki a kínálatát. Amikor nincs pénzünk arra, hogy nagynevű külföldi előadókat hívjunk, akkor a rendelkezésünkre álló lehetőségeinkkel kell jól sáfárkodnunk, és szerintem mi ezekből kihoztuk a maximumot. A nemrég meghirdetett fél szezonban is javarészt magyar előadók szerepelnek, de megjelennek benne a nagyközönség számára különösen érdekes nevek és külföldi előadók is, akik korábban fémjelezték a Zeneakadémia koncertkínálatát.

A Zeneakadémia kétségkívül komoly tradíciókkal rendelkezik, de mi jelentheti ma a vonzerejét?

PostPin It!

Gyermekotthonból a világ színpadjaira

Közzétette szerző

A közelmúltban a barokk gesztikáról tartottál lebilincselő előadást a Magyar Zene Házában. Miféle tudás ez, és hogyan tettél rá szert?

Lipcsében, a Felix Mendelssohn Bartholdy Zenei és Színházi Főiskolán szereztem a diplomámat a régizenei mesterképzésen, a tanulmányaim része volt a barokk gesztika ismerete. Az énekesek és a színészek mindig is használtak/használnak előadás közben kézmozdulatokat. Ezeknek a barokkban kialakult rendje hasznos kulcsot ad egy-egy figura jellemének ábrázolásához. Vannak, akik például azt kutatják, hogy az egyházzenében, mondjuk egy oratórium előadásában a barokk gesztika anno hogyan jelent meg, ez engem is egyre inkább foglalkoztat. A gesztusok gyökere ősi, és nagyon mélyre nyúlik vissza.

Nyáron Eszterházán, ősszel a budai Várban Joseph Haydn Aki hűtlen, pórul jár című vígoperájában a kedves és szépen éneklő Sandrinát alakítottad.

PostPin It!

A szép, tiszta hangot tudom értékelni

Közzétette szerző

Négyesztendős volt, amikor bátran benyitott Hámori László kántorhoz, hogy hallgassa meg, mert már el tudja játszani az Ez nagy szentség valóban kezdetű templomi éneket és a Himnuszt. Meghallgattatott, sőt azt is megengedte neki a kántor, hogy aznap ő kísérhesse a hívek énekét. Addig azonban, amikor az orgonajáték a hivatásává vált, még sok év telt el.

Szavakba önthető-e, hogy mi nyűgözte le az orgona hangjában?

Nagyon nehezen. A hangszer sípokból áll, levegő működteti; olyan, mint valami fúvós instrumentum, csak sokkal összetettebb szerkezetről van szó. Billentyűsoraival dús, zengő hangzást lehet kikeverni, de ha valaki érzékenyen és szeretettel közelít hozzá, a zongora egyetlen billentyűsorán még finomabb, még árnyaltabb hangszíneket hozhat létre. Az orgonánál maradva: amikor én beleszerettem, nagyon kevés valóban jó hangszer volt Magyarországon. Java részük tönkrement a második világháborúban. Amiket talált az ember, azokat én „maradék” orgonáknak neveztem. Beleértve az esztergomi főszékesegyház, a bazilika orgonáját is. Gyerekkoromban sokszor elmentünk oda, és találtunk olyan régi sípokat a földön, a fal mellett, amelyek Liszt idejében még hangzó sípok lehettek. A háború után először a Bosnyák téri templomban is egy nagyon-nagyon kicsi hangszert hoztak használható állapotba, míg ma a felújításnak köszönhetően már roppant komoly orgona hangját hallhatják a hívek.

PostPin It!

A zene misszionáriusa

Közzétette szerző

A Békés megyei Kunágotán született 1931. március 30-án, műkedvelő muzsikus családban – nagyapja és édesapja is több hangszeren játszott, kórust alapított. Édesanyja érzékeny, mélyen vallásos asszony volt, az ő hatására pap vagy hittérítő szeretett volna lenni, s érdeklődött az irodalom iránt, szüleinek személyes ismerőse volt Szabó Lőrinc.

1947-től járt a legendás, Gulyás György karnagy-pedagógus vezette békéstarhosi zeneiskolába. Az itt töltött évek egész életére meghatározó hatással voltak, itt ismerkedett meg Bartók és Kodály népzenében gyökerező zenei világával. Zenei tanulmányait Szabó Ferencnél és Farkas Ferencnél folytatta a Zeneakadémián, ahol 1957-ben kapott diplomát.

1957-től 1961-ig a Magyar Rádió zenei lektoraként és szerkesztőjeként dolgozott. 1959-től 1994-es nyugdíjba vonulásáig a Zeneakadémia középiskolai énektanár és karvezető, valamint zeneszerzéstanára volt, a hetvenes évek második felében a Magyar Televízió zenei lektoraként is működött. Több mint húsz társadalmi szervezet – köztük a Magyar Kodály Társaság, a Magyar Zenei Kamara, a budapesti Operabarátok – munkáját segítette és elnökölte. 1992-től haláláig a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. 1994-ben – elsősorban egészségügyi okokból, és hogy csak az alkotásnak élhessen – Sopronba költözött. „A művészek gyakran nem a vágyaiknak próbálnak megfelelni, hanem az elvárásoknak, ami nagyon sajnálatos. Szeretnék elbújni a dolgozószobámban, a csendes zugomban, hogy csak azzal foglalkozhassam, ami számomra fontos” – mondta egy interjúban.

PostPin It!

„Nem a hatalomra nyomultam, egy projekt volt a fejemben” – Batta András hetvenéves

Közzétette szerző

Batta Andrással, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatójával találkoztunk.

A szüleim „civilek” voltak: édesapám vezető jogtanácsos, édesanyám a születésemig minisztériumi tisztviselő. Nem muzsikáltak, de művészkörökben mozogtak; koncertekre, operaelőadásokra jártunk. Egy vékonyka örökletes szálat mégis felmutathatok, az anyai ágon egy nagybácsit: abszolút hallású, nagyon jó zenei képességű férfiút. Tehetségesen hegedült, az anyagi körülményei miatt nem válhatott profi zenésszé. Néha játszottam neki, meg együtt is cincogtunk valamit hegedűvel és csellóval.

Miért a csellót választotta?

PostPin It!

„A Zeneakadémia 147 éve kultúrstratégiai intézmény” – interjú Keller Andrással

Közzétette szerző

Keller András augusztus 22-én közleményben erősítette meg, hogy pályázatát a Zeneakadémia – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori posztjára határidőre leadta. Ezzel egyidőben a teljes dokumentumot nyilvánossá tette.

Ezekben a napokban hogyan látja magát? Az aspiránsok egyikének, vagy olyasvalakinek, aki a pályázattól mint konkrét kihívástól függetlenül megalkototta vízióját az egyetem, illetve a magyar zenei élet előrehaladásáról?

Nem voltak korábban ilyen ambícióim, de egy ideje nagyon aggódom a magyar zene jövőjéért, mert úgy érzem, a magyar társadalomban a klasszikus kultúra egyre jobban háttérbe szorul. Sokféle kulturális vegyület létezik és működik, és születnek értékes dolgok, de azok a klasszikus értékek, amelyekre széleskörű társadalmi bázist lehetne alapozni, ma részben hiányoznak vagy eltűnőben vannak. Léteznek nagyszerű műhelyek, szép szigetek, de az ország szellemi életében a hagyományos értékek kevéssé vannak jelen. A közoktatásban a művészetoktatás dinamizálása hozhatna nagy fejlődést. A zeneoktatásban hiányzik a szellemi kontinuitás, elhagytuk Kodály tanítását.

PostPin It!

16 ország hegedűseivel kezdődött el az idei Bartók Világverseny

Közzétette szerző

A szombati sorsoláson a Zeneakadémia versenyeinek hagyománya szerint a legfiatalabb induló, a tizenöt éves Kelemen Gáspár húzta ki az első fellépő sorszámát, aki a kínai Zhang Xunyue lesz. A többiek betűrendben követik majd, és ez a sorrend az egész verseny alatt érvényes marad. A versenyzők között lesz 7 japán, 3-3 magyar és orosz, 2-2 koreai, cseh, spanyol, olasz, és kínai, valamint egy-egy brit, román, török, svéd, német, moldovai, francia és egyesült államokbeli állampolgár.

Sorszámhúzás

A megmérettetés nyitott a közönség előtt: az elő- és középdöntők ingyenesen megtekinthetők, a döntőkre és a díjkiosztó gálakoncertre pedig kedvező árú belépők vásárolhatók a Zeneakadémia honlapján és jegypénztárában.

PostPin It!

Kire is van valójában szüksége Erkel Zeneakadémiájának?

Közzétette szerző

Hetek óta csendes, önmérséklő távolságtartással, az intézmény iránti féltő aggodalommal, ugyanakkor a minden valós érdeket szem előtt tartó végső döntésbe vetett hittel teli reménykedéssel figyelem, figyeljük szépapám Zeneakadémiájának utódlási fejleményeit.

Igen, Erkel Ferencről beszélek, aki nélkül aligha jött volna létre közel másfél évszázada Liszt Zeneakadémiája.

Hogy rögtön elejét vegyük az esetleg megosztó, netán irigységet sejtő-sejtető feltételezéseknek: Erkel életműve – melynek a számos közül az egyik, ha ugyan nem a legstabilabb tartóoszlopa a Pesti Zeneakadémia megalapítása – nem szorul semmiféle támasztékra. Talán csak a tényekről érdemes kicsit lehántani a sok évtizedes rárakódást:

PostPin It!

Megjelent az új pályázati kiírás a Zeneakadémia rektori posztjára

Közzétette szerző

A magyar kultúra és felsőoktatás csúcsintézményének élére nemzetközileg kiemelkedő és elismert alkotó- vagy előadóművészeket, vagy zenetudósi tevékenységet folytató, zenetudománnyal foglalkozó pályázókat várnak – közölte a tárca szombaton az MTI-vel.

Azt írták, a meghirdetett álláspályázat alapján a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora felelős lesz többek között az intézmény hazai zenei oktatásban játszott szerepének növeléséért, az országos zenei tehetséggondozásban játszott szerepének erősítéséért, valamint nemzetközi elismertségének erősítéséért.

A pályázati feltételek között szerepel, hogy a jelöltnek rendelkeznie kell legalább 5 éves, nemzetközileg kiemelkedő és elismert alkotó- vagy előadóművészi, és legalább 5 éves oktatói tapasztalattal, legalább 5 év vezetői tapasztalattal, nagyszámú, nemzetközileg is elismert lemezfelvétellel; nemzetközi zenei versenyeken elnyert díjakkal, nemzetközi zenei versenyeken szerzett értékelői (zsűrizési) tapasztalattal, az európai zenei élet meghatározó művészeti és oktatási intézményeinek ismeretével, magas szintű jártassággal zenei intézmények működtetését, menedzselését illetően, szakmai teljesítményének elismeréseként valamely állami kitüntetéssel, zenetudománnyal foglalkozó szakember esetén pedig nemzetközileg kiemelkedő zenetudósi tevékenységgel, valamint valamely világnyelven írt, több mint 10, nemzetközi szakirodalomban idézett tudományos publikációval és nemzetközi zenetudományi konferenciákon szerzett előadói tapasztalattal – ismertette a tárca.

PostPin It!

Csaknem száz hegedűs jelentkezett az idei Bartók Világversenyre

Közzétette szerző

A legtöbben, tizenketten az Egyesült Államokból jelentkeztek, rajtuk kívül sokan vannak az orosz (11), a japán (9), a koreai (9) és a kínai (8) állampolgárok. Ezen felül hat-hat lengyel és magyar, négy-négy német, olasz és spanyol, három-három cseh és holland, két-két francia, szerb, török és brit, valamint egy-egy azerbajdzsáni, belga, bolgár, kanadai, dán, luxemburgi, moldovai, román, svéd és svájci adta be anyagát. A jelentkezők közül 52 nő, 44 férfi, a legfiatalabb pedig 2008-as születésű.

A pályázók száma és az országok széles palettája a Zeneakadémia Bartók Világversenyének jelentős nemzetközi tekintélyét és vonzerejét bizonyítja: a rendkívül igényes repertoár sokrétű tudást feltételez, ezen belül Bartók zenéje komoly kihívást jelent, mégis számos tehetség indul, mert szívesen veszik ezt az akadályt.

A hatéves ciklusokban megvalósuló Bartók Világverseny 2023-ban új fejezetéhez ér, hiszen a tavalyi zeneszerzés fordulóval lezárult az első ciklus, idén pedig a 2017-es induláshoz hasonlóan megint a hegedűsöket várja a szervező Zeneakadémia. 

PostPin It!