Best WordPress Hosting
 

Éhínségről és ínségételekről

Az éhínség, a nélkülözés, a koldulás már a Bibliában is hangsúlyosan megjelenik. A mózesi törvények gondoskodtak a kiszolgáltatottakról, előírták ugyanis, hogy a gabonatábla szélén hagyott termésért nem szabad visszamenni, hogy a szegények és rászorulók is szedegethessenek belőle maguknak. Ez vonatkozott a szüretre is: az olajfákon és szőlőtőkén maradt szemeket is a nélkülözőknek szánták.

Voltak azonban olyan idők, amikor a társadalom egészét éhezés sújtotta. Fráter Erzsébet A Biblia ételei című könyvében külön fejezetet szentel ennek a témának, amely közel hatvan helyen jelenik meg a Szentírásban. A legtöbb gondot abban az időben a tavaszi és őszi esők elmaradása, valamint a sáskajárás okozta. Gabona és kenyér hiányában az emberek, az aszály miatt pedig az állatok is éheztek, ami legtöbbször népvándorlást indított el. Éhínség miatt vándorolt el Egyiptomba az ősatyák közül elsőként Ábrahám, és szintén az élelemhiány indította útra Ruth apósát Betlehemből Moáb földjére.

A nélkülözéshez kapcsolódik az egyik legismertebb ószövetségi történet, amelyben József, a rabszolgaként Egyiptomba került zsidó fiú megfejtette a fáraó álmát, mely szerint hét évig tartó éhínség sújtja majd a birodalmat. Mint a történelem során oly sokszor, a természeti katasztrófák és háborúk okozta éhínség arra ösztönözte az embereket, hogy a tartalékolás mellett olyan étkeket is megkóstoljanak, amiket addig nem, így számos ínségétel jelent meg a különböző korokban. Ilyennek számított az árpa is, amit addig főként abrakként használtak, mert a belőle készült lepény túl keménynek és rágósnak bizonyult. A nehéz időkben azonban, amikor az emberek nem jutottak búzához, kénytelenek voltak felhasználni az árpát is, amely nagyszerűen csillapította az éhséget. Éhezéskor az addig szintén takarmányként használt szentjánoskenyér hüvelytermése is népszerűvé vált, amelyet pirítva és kásaként is fogyasztottak, valamint azok a gyümölcsök, vadon élő növények levelei, gyökere és termése, mint a vadfüge, a csalán, a paréj vagy a katáng stb., amiket addig nem tartottak sokra.

Bibliai ételek, avagy mit ehetett Jézus az utolsó vacsorán

Biblia és étkezés? Csak látszólag távol álló fogalmak! – írja könyve előszavában. Bár a kezdetekben történeti antropológusnak készült, útja mégis a biológusi pályához vezetett, s miután harmincéves korában megtért, hamar felismerte, hogy a Biblia botanikus szemmel is tartogat érdekességeket. Számos botanikai expedíción vett részt, többek között Kínában, Tanzániában, Indiában, Mongóliában, a Szentföldön, Dél-Koreában, Örményországban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Iránban is. 2017-ben megszületett A Biblia növényei című munkája, amelyet A Biblia ételei című könyv követett.

A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben többféle élménysétára is jelentkezhetnek a látogatók, többek között A Biblia növényei címűre is. Mi várja az odaérkezőket?

A látogatók tizenkét állomáson keresztül járhatják végig ezt a tansétát. Vezetett sétát is kérhetnek, de egy kis füzet segítségével maguk is bejárhatják az állomásokat. Minden állomás egy fogalom köré csoportosul, a fügefáknál például a Biblia gyümölcseiről van szó, a ricinusnál a Biblia mérgező növényeiről, és a látogató szép lassan eljuthat a fügefától az orchidea- és broméliaházban növő papiruszon át a mirháig, amely a tizenkettedik állomás, és a kaktusz- és pozsgásházban található. Aki pedig végigsétál ezen, átfogó képet kap a Bibliában szereplő növényekről.