Ki ez a Jézus és miért csak ő lehet Messiás? – teszi fel a kérdést a The Book of Clarence címszereplője. Jeymes Samuel második játékfilmje egy abszurd alapszituációval dobja magasra a labdát, ám később nem sikerül azt leütnie. Míg a globális moziközönség Denis Villeneuve kolosszális Dűne-folytatásával van elfoglalva, addig Hollywood előrukkolt egy újabb filmmel, amely […]
The post Egy másik Brian élete – The Book of Clarence appeared first on Filmtekercs.hu.
Amikor a próféták jövendölései és úgy általában a Bibliának a jövőhöz való viszonya ügyében szeretnénk tisztán látni, érdemes Jónás Babitsot megihlető, legendás alakját tanulmányozni. Ő volt ugyanis az, akinek a jóslata nem vált be, és emiatt megsértődött, a bűnös Ninive pedig megmenekült. Ez arra a szigorú elvre világít rá, hogy a jövő ura az Isten, a jövő titok, a próféták pedig nem jövendőmondók. Az ember régi vágya, hogy a jövőbe lásson, de mindenestül felforgatná az életünket, ha ez valóra válhatna, gondoljunk csak az időutazós filmek galibáira. A jövőre vonatkozó homály jótékony, és noha valamilyen képzetünk mindannyiunknak van az életünk és a világ sorsának alakulásáról, mi magunk pedig soha nem riadunk vissza egy kis jósolgatástól, ugyanennek égi pecséttel ellátott változata lefegyverző lenne, és idegen mindattól, ami az életünk menetét, a terveinket jellemzi.
Jónás, lám, jósolt, de aztán azzal kellett szembesülnie, hogy csupán eszköz Isten kezében, aki jóra akarja hajlítani a teremtményei szívét, és ennek érdekében követeket küld hozzájuk az üzenetével. Ez az üzenet pedig pedagógiai. Itt kényes kérdéshez érkezünk, ami Isten igazmondására vonatkozik. Evidensnek tűnik ugyanis, hogy Isten nem hazudhat, vagyis nem ijesztgethet valami nem létezővel csupán azért, hogy azáltal megváltoztasson bennünket. De nem ennyire egyszerű a kérdés, mivel a jövő sok mindentől függ. Például éppen a mi döntéseinktől.
Van egy olyan (extrém) teológiai irányzat, amely szerint Isten kiszolgáltatja magát a mi akaratunknak, vagyis még ő sem tudja előre, ki hogyan fog dönteni, és ennek révén a tetteink csakugyan teljesen szabadok. Jónás története azonban még e téren is informatív lehet, hiszen ő csupán egyvalamit tudott, és az sem úgy volt. Amit tudott, Istentől tudta, aki kilátásba helyezte Ninive pusztulását, ha nem javul meg. És Jónás révén mindent megtett annak érdekében, hogy meg is javuljon. Irgalma azonban később legyőzte az igazságosságát, és ehhez képest nem volt nagy ár Jónás „cserbenhagyása”, megszégyenülése, hiszen ő csak annak a közvetítője volt, amit Isten akart. Azt pedig, hogy ő mit akar, senki sem tudja, csak akinek elárulja. És azt végül Jónás is belátta, hogy ha Isten jó akar lenni, azért ő nem haragudhat rá.
Az éhínség, a nélkülözés, a koldulás már a Bibliában is hangsúlyosan megjelenik. A mózesi törvények gondoskodtak a kiszolgáltatottakról, előírták ugyanis, hogy a gabonatábla szélén hagyott termésért nem szabad visszamenni, hogy a szegények és rászorulók is szedegethessenek belőle maguknak. Ez vonatkozott a szüretre is: az olajfákon és szőlőtőkén maradt szemeket is a nélkülözőknek szánták.
Voltak azonban olyan idők, amikor a társadalom egészét éhezés sújtotta. Fráter Erzsébet A Biblia ételei című könyvében külön fejezetet szentel ennek a témának, amely közel hatvan helyen jelenik meg a Szentírásban. A legtöbb gondot abban az időben a tavaszi és őszi esők elmaradása, valamint a sáskajárás okozta. Gabona és kenyér hiányában az emberek, az aszály miatt pedig az állatok is éheztek, ami legtöbbször népvándorlást indított el. Éhínség miatt vándorolt el Egyiptomba az ősatyák közül elsőként Ábrahám, és szintén az élelemhiány indította útra Ruth apósát Betlehemből Moáb földjére.
A nélkülözéshez kapcsolódik az egyik legismertebb ószövetségi történet, amelyben József, a rabszolgaként Egyiptomba került zsidó fiú megfejtette a fáraó álmát, mely szerint hét évig tartó éhínség sújtja majd a birodalmat. Mint a történelem során oly sokszor, a természeti katasztrófák és háborúk okozta éhínség arra ösztönözte az embereket, hogy a tartalékolás mellett olyan étkeket is megkóstoljanak, amiket addig nem, így számos ínségétel jelent meg a különböző korokban. Ilyennek számított az árpa is, amit addig főként abrakként használtak, mert a belőle készült lepény túl keménynek és rágósnak bizonyult. A nehéz időkben azonban, amikor az emberek nem jutottak búzához, kénytelenek voltak felhasználni az árpát is, amely nagyszerűen csillapította az éhséget. Éhezéskor az addig szintén takarmányként használt szentjánoskenyér hüvelytermése is népszerűvé vált, amelyet pirítva és kásaként is fogyasztottak, valamint azok a gyümölcsök, vadon élő növények levelei, gyökere és termése, mint a vadfüge, a csalán, a paréj vagy a katáng stb., amiket addig nem tartottak sokra.
Nagyon kedves voltál a számomra. Csodálatosabb volt a Te szerelmed, mint az asszonyok szerelme” (2 Sám 1,26). – siratja Dávid Jonatánt. Olvass bele!
Biblia és étkezés? Csak látszólag távol álló fogalmak! – írja könyve előszavában. Bár a kezdetekben történeti antropológusnak készült, útja mégis a biológusi pályához vezetett, s miután harmincéves korában megtért, hamar felismerte, hogy a Biblia botanikus szemmel is tartogat érdekességeket. Számos botanikai expedíción vett részt, többek között Kínában, Tanzániában, Indiában, Mongóliában, a Szentföldön, Dél-Koreában, Örményországban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Iránban is. 2017-ben megszületett A Biblia növényei című munkája, amelyet A Biblia ételei című könyv követett.
A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben többféle élménysétára is jelentkezhetnek a látogatók, többek között A Biblia növényei címűre is. Mi várja az odaérkezőket?
A látogatók tizenkét állomáson keresztül járhatják végig ezt a tansétát. Vezetett sétát is kérhetnek, de egy kis füzet segítségével maguk is bejárhatják az állomásokat. Minden állomás egy fogalom köré csoportosul, a fügefáknál például a Biblia gyümölcseiről van szó, a ricinusnál a Biblia mérgező növényeiről, és a látogató szép lassan eljuthat a fügefától az orchidea- és broméliaházban növő papiruszon át a mirháig, amely a tizenkettedik állomás, és a kaktusz- és pozsgásházban található. Aki pedig végigsétál ezen, átfogó képet kap a Bibliában szereplő növényekről.
A 9-10. századi kódex szövegét négyszáz pergamenlapra – amelyhez több mint száz állat bőrét használták fel – egy írnok írta fel héber nyelven. A kötet később egy, a mai Szíria területén lévő zsinagógába került, amelynek épülete a 13–14. század környékén megsemmisült. A kódexben található feljegyzések azt mutatják, hogy a következő tulajdonosa egy bizonyos Salama bin Abi al-Fakhr volt, akinek a zsinagóga újjáépítéséig kellett volna biztonságban tartania. A zsinagóga nem épült újjá, a kódex pedig a következő hatszáz évre eltűnt.
Amikor 1929-ben újra megjelent Frankfurtban, egy David Solomon Sassoon nevű bibliofil vette meg 350 fontért. A róla elnevezett kódex 1978-ig az örökösöknél maradt, majd a brit vasúti nyugdíjalap vásárolta meg 320 ezer dollárért. Később, 1989-ben 3,19 millió dollárért adták el. Ma Jacqui Safra svájci gyűjtő tulajdonában van, nem lehet tudni, hogy miért döntött az eladás mellett.
A Sassoon-kódex 24 könyvből áll, három részre osztva, és a Tóra-tekercsekkel ellentétben magánhangzókat és ékezetes jeleket is tartalmaz. Az annotációk, kommentárok és tulajdonosi feljegyzések szintén igen különlegessé teszik a kötetet a zsidó szájhagyományok és a modern héber Biblia közötti kapcsolatok tanulmányozásának viszonylatában. Értékét növeli, hogy szinte teljes épségben megmaradt – csak a Genezis első tíz fejezete hiányzik belőle.
Tízparancsolat (The Ten Commandments, rendező: Cecil B. DeMille, 1956)
Amikor a bosszúszomjas Ramszesz lesz a fáraó, és fény derül az
addig nyugodt életet élő Mózes valódi származására, ő visszatér a zsidó néphez,
Az Atyák tanításai, és a Tanítványok útjai
A zsidó tradíció egyik fontos műve a Pirké Avot, magyarul Az Atyák tanításai, ami már rögtön az elején hangsúlyt helyez a tudás és a tanítványi lánc fontosságára, hiszen így kezdődik: Mózes a Szinájról kapott Tant, majd átadta Józsuának, Józsua átadta a bölcseknek, a bölcsek átadták a prófétáknak, majd a próféták átadták a Nagy Gyülekezet embereinek. Kellő súlyt ad tehát a könyv a témának már rögtön az elején. Tudás és átadás, bölcsesség és hagyomány, újragondolva generációról generációra.
Nádas Péter a tanítványi láncolatról egyszer így elmélkedett:
Egy texasi tankerület vezetői többek között a Biblia eltávolítására is felszólították az iskolák könyvtárait, miután közérdekű panaszra vizsgálat indult több kiadvány ellen, hogy összeegyeztethetők-e a tanintézmények oktatási elveivel.
A kifogásolt és vizsgálat alá vont művek között szerepel a Biblia mellett Anna Frank naplójának egy képes kiadása, valamint LMBTQ-témáról szóló ifjúsági kiadványok.
A Fort Worth városához közeli Keller Független Iskolai Kerület (Keller Independent School District)vezetősége múlt héten új oktatási programot fogadott el, ami új követelményeket állapít meg az intézményekben tartható könyvekról, és 30 napos nyilvános betekintési eljárást is előír, mielőtt az intézmények könyvtárai beszereznék őket.